A felnĹ‘ttkori fitymaszűkĂĽletnek kĂ©t tĂpusa van: a veleszĂĽletett Ă©s a szerzett.
EnyhĂ©bb esetben a bĹ‘r a makkrĂłl mĂ©g visszahĂşzhatĂł, de igen feszes, Ă©s gyakran heges gyűrű szorĂtja el a makkot. Ez fájdalmas, gyakran a feszĂĽlĂ©s miatt a bĹ‘r elrepedezik, ez visszatĂ©rĹ‘ gyulladások forrása lehet.
EnnĂ©l sĂşlyosabb, amikor a bĹ‘r olyan szűk, hogy nem hĂşzĂłdik a makk mögĂ©. ExtrĂ©m esetben a tűszĂşrásnyira beszűkĂĽlt bĹ‘r nyĂlásán a vizelet is nehezen távozik. A szűkĂĽlet miatt a fityma alatt felgyĂĽlemlĹ‘ váladĂ©k állandĂł gyulladást tart fenn, de Ăşgynevezett fitymakövek is kialakulnak.
Az elhanyagolt esetek következmĂ©nye a sokszorosan gyakrabban elĹ‘fordulĂł pĂ©nisz, illetve fitymarák. Az állapotnak – a közösĂĽlĂ©s nehezĂtettsĂ©gĂ©n tĂşl – mĂ©g Ă©letet veszĂ©lyeztetĹ‘ hatása is lehet.
Gyógykezelés: a gyerekeknél észlelt szűkület az esetek döntő többségében nem fitymaszűkület, hanem úgynevezett „cellularis adhesio”. Ez a bőr és a makk közötti tapadást jelenti, amit a szakember egy mozdulattal megold.
A felnĹ‘ttkori fitymaszűkĂĽlet Ă©s gyulladás gyakran társul cukorbetegsĂ©ghez. A megoldása műtĂ©ti. A beavatkozást nem Ă©rdemes halogatni, mert kĂłrházi befekvĂ©st nem igĂ©nyel, járĂłbeteg-ellátásban 20-30 perc alatt elvĂ©gezhetĹ‘. A műtĂ©t sok kellemetlensĂ©gtĹ‘l szabadĂtja meg a fitymaszűkĂĽlettĹ‘l szenvedĹ‘ fĂ©rfit.
Dr. Török Alexander
urolĂłgus, uro-szexolĂłgus
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030801)
Fitymaszűkület fotó a médiatárban.