konfliktuskezelés

[gac]

Feszült? Ingerlékeny? Semmire nincsen ideje? – A stressz sajnos mindennapi életünk kísérőjévé vált. Ha túl sok stressz ér valakit, az komoly hatással lehet az egyén érzelmi, szellemi és fizikai állapotára.
A stressz a magas vérnyomásnak is az egyik jelentős rizikófaktora, ami odafigyeléssel, tudatos életvezetéssel jórészt megelőzhető lenne.

A hemodinamikai elváltozás több mint kétmillió embert érint Magyarországon – a felgyorsult életvitel, a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig egyre tovább növeli ezt a számot. Leírni könnyebb, de tény, hogy a stressztényezők kiküszöbölésével vagy csökkentésével számottevően mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Milyen jelei lehetnek a stressznek?
Amikor valaki huzamosabb ideig testet-lelket szorongató stressz hatása alatt él, szervezete a folyamatos feszültség hatására elkezd lemerülni. A figyelmeztető jeleknek sokszor nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig az egészségügyi problémák megelőzése érdekében érdemes ekkor egy kis szünetet tartani, „hátrébb lépni”, hogy a szervezet visszanyerje ellenálló képességét, fel tudjon töltődni.

Könnyebb lenne a fakanál mellett?

Dr. Piczkó Katalin pszichiáter írása

Azt még nem tudjuk, hova rohanunk, de oda egyre gyorsabban"
" mondta nemrégiben egy kvantumfizikus.
Mintha a XX. században megváltozott volna az időélményünk, úgy érezzük, felpörgetett világunkban egyre kevesebb időnk marad megélni az életünket. "Majd emberekké" váltunk, nem vagyunk jelen az aktuális pillanatokban, rágódunk a múlton vagy - talán manapság még inkább - szorongunk a jövőtől. Néha meg eszeveszetten, hatalmas energiákkal tervezzük, szervezzük a jövőt, amelyben egyszer majd kiegyensúlyozott, békés életet élünk a karosszék kényelmében és mindenre jut időnk.

Laskai Nóra klinikai szakpszichológus írása

"Nem történt semmi, csak elválunk csendben..." - hangzik el a jól ismert dalban. Ám a valóság ennél sokkal bonyolultabb.

A válás - az esetek többségében - nem történik zökkenőmentesen, indulatok csapnak össze, hangos veszekedések, viták zajlanak. A gyerekek számára ez nagyon nehezen érthető és elfogadható helyzet, hiszen azokat a személyek látják magukból kifordulva, akik régen szerették egymást, akikkel közös élményeik voltak, akikkel boldogságban éltek.

Szavak, tettek, mondatok
"Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy:
Vigyázz, mert ismerlek! - mint így: Ne félj, hisz ismerlek!"

Osvát Ernő

A bűntudat valamennyiünk számára ismerős érzés. Akkor alakul ki, amikor akarva-akaratlanul elkövettünk valamit más(ok) vagy önmagunk sérelmére. Tudatában vagyunk "bűnünknek".

Számos páciensem él át gyakori vagy állandó indokolatlan bűntudatot. A bűntudat mellé rendszerint szorongás, mások ítéletétől és szeretetük-megbecsülésük elvesztésétől való félelem és önmagukkal való folyamatos elégedetlenség társul.

Érezd jól magad!

Pozitív alapérzelmeink, az öröm, a boldogság - érdekes módon - nincsenek olyan jól körülírva a pszichológiában, mint negatív állapotaink, a stressz, a félelem, vagy akár a depresszió.

A pszichiátriában, a pszichológiában főleg a negatív állapotokkal foglalkozunk, pedig talán legalább annyira érdekes lenne arról is beszélni, hogy vajon hogyan, miből építsük fel jó érzé-seinket, boldogságunkat, elégedettségüket.

Az Amerikai Rákellenes Társaság 1976-ban közzétett ötlete alapján vált minden november harmadik csütörtökje Füstmentes Nappá.

Láncdohányos, erős dohányos, kocadohányos, passzív dohányos, társasági dohányos – ők mindannyian érintettek a dohányzás következményeiben. De mi jellemző például a munkahelyi dohányzásra?

A szorongásról

Elég gyakran történik velünk, hogy gombócot érzünk a torkunkban, görcsbe rándul a gyomrunk, elönt a hideg veríték. Sokszor érthetetlen, hogy mi történik ilyenkor. Ijedtek vagyunk, pedig semmi nem ijesztett meg, és mégis...

A pontosan leírható félelem határán túl kezdődik a szorongás titokzatos és baljós világa. Félelem a "semmitől" vagy ahogy Camus fogalmazta: Félelem a nihiltől.

A szorongásra való képesség a lelki működés egyik fontos eleme, segítségével figyelünk fel a veszélyforrásokra.

A kudarc is, a siker is közös

Eszter az idén szeptemberben iskolás lesz. Amikor úgy február táján először került szóba, hogy elsőbe megy, nem látszott lelkesnek. Amikor édesanyja észrevette, hogy a cserfes kislány valósággal kerüli az "iskolás leszek" témát, s a márciusi születésnapjára kapott iskolatáskát is gondosan a szekrényébe süllyeszti, sejtette már, hogy gyereke valamiért szorong az iskolától. A titokra a leendő tanító nénivel való találkozáskor derült fény, amikor Eszter megkérdezte: lehet-e az iskolás, aki "néha" szopja az ujját, aki még nem tud írni, olvasni, aki szeret karácsonykor a feldíszített fa alatt aludni?

Nem csak az iskolakezdés jelenthet nehézséget egy gyermek életében, hanem az iskolaváltás is. Ezt nagyban meghatározza, hogy milyen okból, és mikor kerül rá sor.

Alapszabály a nevelés során, hogy amennyire lehetséges, próbáljuk minimalizálni azoknak az alkalmaknak a számát, amikor halmozzuk a változásokat egy gyermek életében – ez sajnos nem minden esetben lehetséges. Ne időzítsünk például iskolaváltást a testvér születésének időpontjára, vagy igyekezzünk egy esetleges válás során a környezeti változások csökkentésére: ha nem muszáj, ne vegyük ki a megszokott iskolájából, főleg ne év közben!

Feliratkozás konfliktuskezelés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×