A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) kutatócsoportja élő emberi agyszöveteken kísérletezi ki a neurodegeneratív betegségek elleni hatóanyagot - tájékoztatta a HCEMM az MTI-t, jelezve, hogy tevékenységükhöz 120 millió forintnyi támogatást nyertek el.
Közleményükben kiemelték: egyre több ember éri meg azt a kort, amelyben a neurodegeneratív betegségek, mint amilyen például az Alzheimer-kór, kockázata jelentősen nő. Becslések szerint 25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban. Emiatt a terület intenzív kutatás alatt áll, azonban nehézséget jelent, hogy a kutatómunka erősen támaszkodik a kísérleti állatokra, főleg a rágcsálókra.
"Rengeteg eredményt köszönhetünk annak, hogy az állatokon el lehet végezni olyan vizsgálatokat, amelyeket embereken nem, de az egerek és patkányok távol állnak attól, hogy tökéletes modellnek lehessen nevezni őket" - olvasható a közleményben. A HCEMM Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja, amit Lamsa Karri vezet, olyan élő emberi idegszövettel dolgozik, amelyet egészségügyi okból agyműtéten átesett páciensek ajánlanak fel számukra. A kutatók a műtét folyamán keletkező apró, egészséges sejtekből álló mintákat használnak arra, hogy feltérképezzék az emberi idegrendszer egyedi sajátosságait, amelyek csak az emberi fajra jellemzők.
A következő lépést az jelenti, ha bepillantást nyerünk abba, hogyan változik a sejtek működését szabályozó gének viselkedése, hogyan "hangosodnak fel" és "csendesülnek el" az élő idegsejt működése közben; "mintha járó motor belsejébe pillantanánk be". A gének aktivitása terén az emberi idegsejtek jelentősebben különböznek a rágcsálók idegsejtjeitől, mint amennyi ebből "a felszínen látható": a patkányidegsejtekhez képest az emberi idegsejtekben mintegy kétszer annyi gén aktív.
Lamsa Karri kutatócsoportja a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretei között nyert el mintegy 120 millió forint értékű támogatást. A kutatásban partnerük a GeneCore genomikai szolgáltatóközpont, amelynek vezetője Vladimir Benes, az EMBL (European Molecular Biology Laboratory - Európai Molekuláris Biológia Laboratórium) kutatója. A közös munka eredménye lehet olyan új gyógyszerek kifejlesztése, amelyekhez állatkísérletekből kiindulva nem lehetne eljutni.
(MTI)
