A Magyar Molekuláris Medicina KiválĂłsági Központ (angol rövidĂtĂ©ssel HCEMM) szegedi Neuron FiziolĂłgia Ă©s Terápia kutatĂłcsoportja szerint az idegsejtek hatĂ©konyságromlása okozza a mozgás Ă©s gondolkodás lassulását öregkorban.
Ma még mindig nagyrészt ismeretlen, mi az idegsejt-szintű magyarázat arra, hogy idős korban lelassul a mozgás és a gondolkodás is, miközben az emberek egyre magasabb kort érnek meg, és az idősek aránya is magasabb a társadalomban.
Az 1980-as Ă©vekben Magyarországon mĂ©g öt dolgozĂł korĂş emberre jutott egy nyugdĂjas, ma ez az arány három az egyhez, nĂ©hány Ă©vtizeden belĂĽl pedig már minden kĂ©t dolgozĂł korĂş emberre jut egy nyugdĂjas. NĂ©lkĂĽlözhetetlen tehát, hogy megĂ©rtsĂĽk az öregedĂ©s folyamatát, Ă©s Ăgy biztosĂtani tudjuk, hogy az idĹ‘sek tovább egĂ©szsĂ©gesek maradjanak, javĂtva az Ă©letminĹ‘sĂ©gĂĽket Ă©s csökkentve a társadalomra rĂłtt egĂ©szsĂ©gĂĽgyi terhet.
A HCEMM szegedi Neuron FiziolĂłgia Ă©s Terápia kutatĂłcsoportja egy lehetsĂ©ges magyarázatot talált arra, hogy az egyes agyi idegsejteknek miĂ©rt romlik idĹ‘vel jelentĹ‘sen a teljesĂtmĂ©nye.
Az agykĂ©regben találhatĂł "gyorsan tĂĽzelĹ‘" interneuronok az idegsejtek egy gyakori Ă©s fontos tĂpusát jelentik, amelyek a többi idegsejt működĂ©sĂ©t egy hálĂłzattá kapcsolják össze. Ritmikus aktivitásuk kulcsszerepet játszik az Ă©rzĂ©kelĂ©sben, az összetett mozgásban Ă©s a tanulásban is. A kutatĂłk azt figyeltĂ©k meg, hogy az öregedĂ©s folyamán az idegsejtek által lĂ©trehozott elektromos jelek lassulnak Ă©s gyengĂĽlnek, ami közvetlen kiváltĂł oka lehet az idĹ‘skori teljesĂtmĂ©nyromlásnak.
"Fontos tudni, hogy egész életünkben azokkal az idegsejtekkel dolgozik az agyunk, amelyekkel születtünk" - mondta Karri Lamsa, a kutatócsoport vezetője. "Az agyunkban a legtöbb idegsejt egykorú velünk, életünk folyamán újakra már nem igazán teszünk szert, szóval csodálatos, hogy még akár nyolcvan év után is megfelelően működnek. Egészséges öregedés esetén a változások aprók, de lényegesek, csökkentik az idegsejtek elektromos aktivitását" - tette hozzá.
Szegedi Viktor, a Journal of Biotechnology szaklapban megjelent cikk első szerzője úgy nyilatkozott: "megfigyeltük, hogy a sejtek által létrehozott akciós potenciál gyengül idős korban, ez az az elektromos jel, amely végighalad az egész idegsejten, amellyel a sejt üzenetet küld a szomszédjainak. Ez a jel lassul és gyengül le idős korban - kézenfekvő következtetés, hogy ez a mozgásképesség és a gondolkodás romlásának egyik oka is".
A lassabb akciĂłs potenciálok az idegsejtek hálĂłzatát is lelassĂtják, ez magyarázhatja, miĂ©rt tanulnak nehezen az idĹ‘sek a fiatalokhoz kĂ©pest.
A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Ă©s a HCEMM közötti egyĂĽttműködĂ©s tette lehetĹ‘vĂ©: a kutatĂłk Ă©lĹ‘ emberi idegsejtekhez juthattak olyan betegek hozzájárulásával, akiken sĂ©rĂĽlĂ©s vagy betegsĂ©g miatt agyműtĂ©tet hajtottak vĂ©gre. Ilyenkor egy kevĂ©s sĂ©rtetlen idegszövet is eltávolĂtanak, amit a kutatĂłk a vizsgálat idejĂ©re Ă©letben tartanak. A minták a betegek agykĂ©rgĂ©bĹ‘l származnak, fĹ‘leg a homloklebeny terĂĽletĂ©rĹ‘l, aminek kulcsszerepe van az összetett gondolkodásban Ă©s döntĂ©shozásban.
"A mi eredmĂ©nyeink a világon az elsĹ‘k között számolnak be öregedĂ©ssel kapcsolatos változásokrĂłl az agykĂ©rgi idegsejteknek ebben a tĂpusában, ráadásul a száznál is több minta szĂ©les korcsoportot fed le, a tizenĂ©vestĹ‘l a nyolcvanas Ă©veiket taposĂł betegekig. EgyedĂĽlállĂł bepillantást nyertĂĽnk abba, mi törtĂ©nik az öregedĂ©s folyamán az emberi agyban, nem pedig laboratĂłriumi állatokban, amelyek az emberi Ă©lethez kĂ©pest huszad, harmincad annyi ideig Ă©lnek" - hangsĂşlyozta Karri Lamsa, a kutatĂłcsoport vezetĹ‘je.
(MTI)