gyógyszerreklám

[gac]

A gyógynövények olyan gyógyító hatású anyagokat tartalmazó növények, amelyek a Magyar Gyógyszerkönyvben és a külön jogszabályokban gyógynövényként, illetve drogként szerepelnek.

– Jó napot kívánok! Hogy van? Látom, egy-egy kollégája már hord maszkot. Maga miért nem?

Azt mondják, hogy egészséges ember ne hordjon maszkot!
– Ez egy tévhit. Magam sem értem, miért terjesztik, de jobban teszi, ha hordja. A maszk véd. A tények makacs dolgok.

Mire figyeljünk?

Az egészség megőrzésében, kisebb betegségek kezelésében, megelőzésében hazánkban és szerte a világon fontos szerepet kapnak a "természet patikájából" származó szerek, a növényi eredetű, a népgyógyászatban hosszú ideje sikeresen alkalmazott, jól bevált termékek, speciális biotermékek, régen elfeledett élelmiszerek.

Módosult a rendelet

Módosult a köztudatban csak promóciós rendeletként ismert jogszabály (hivatalosan: az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendelete az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről).

Hogyan olvassuk a gyógyszerismertető brosúrákat?

A vény nélkül kapható gyógyszerek látványos piaci növekedése zajlik napjainkban. Egyre bővül a választék a gyógyszertárakban, helyet követelnek mindennapjainkban a gyógyszerreklámok, a gyógyszerismertető brosúrák.

Hogyan jut el az információ a betegekhez?

Nem, a cím nem egy szappanoperára utal. Ezeket ha nem akarom, nem nézem. A reklámokkal azonban kénytelen vagyok szembesülni, még akkor is, ha ott szűröm meg őket, ahol csak tudom. Televízió esetén például lehalkítom a készüléket, rádióban másik csatornára kapcsolok, a nyomtatott sajtóban észre sem veszem. Van benne némi elfogultság, de az internettel vagyok a legelnézőbb – az itt megjelent reklámokon átfuttatom a tekintetemet, itt-ott kattintok is, a felugró ablakok sem zavarnak különösebben, persze nem is látogatok olyan webhelyeket, ahol ezek garmadája terítené be a képernyőt.

A tévében futó reklámszpotokkal szemben nehéz védekezni. Bevett szokásukká vált az ilyen filmek gyártóinak, hogy produktumaik átlagos hangerejét a természetesnél magasabbra állítják. Ezt technikailag addig tehetik meg, amíg a hang nem torzul. Ügyesen játszanak a frekvenciákkal, dinamikai tartománnyal, hangszínekkel, filterekkel, így még halkra állított televízió készülék esetén is elérik, hogy a reklámok a hírműsoroknál, filmeknél hangosabban, esetenként bántóan hangosan szólaljanak meg. Megélni kifejezetten frusztráló, az ember nem győz kapkodni a távirányító után, de a bosszúságot a legtöbb esetben már nem tudja elkerülni: arcunkba ordíthat a mosópor, a kozmetikum, az autó, egy sportesemény beharangozója egyaránt.
A kreativitás körébe nehezen rendelhető módszert egyre többen olvassák a reklámfilmeket futószalagon ontó médiacégek és televíziós csatornák „kreatív” munkatársainak a fejére. Legutóbb Kaliforniában telt be a pohár és indult „népi kezdeményezés” a manipulált reklámfilmek betiltása érdekében. Ami esetemben az utolsó cseppet jelentette a pohárban, az az egyik hazai sportcsatornán (SportTV) látható, a svájci jégkorong világbajnokságot népszerűsítő reklám idillt sugárzóan induló, csendesen folytatódó, majd a végén éjjeli lámpát hokiütővel „lekapcsoló”, elképesztően durva üvegcsörömpölésbe torkolló borzalma.

Átláthatóbb reklámszabályokra van szükség az egészségügyi termékek piacán, amelyek egyszerre szolgálhatják a fogyasztók és az egészségügyben dolgozók érdekeit.

Ugyanis a termékek reklámozására vonatkozó jelenlegi előírások nem teszik lehetővé a tisztességes gyártók készítményeinek egyértelmű elkülönítését és piaci megjeleníthetőségét a fogyasztókat megtévesztő módon tevékenykedő vállalkozások termékeitől.

Feliratkozás gyógyszerreklám csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×