filozófia

Testi-lelki felfrissülés jógával

A jóga indiai légző-, szellemi és meditációs gyakorlatrendszer, mely a hinduizmusban a megismerés gyakorlati útját segíti. A hinduk szerint az élet tele van vágyakkal, a vágyak viszont szenvedést okoznak, akár teljesülnek, akár nem. A szenvedéstől csak a baj gyökerének megsemmisítésével szabadulhatunk meg. A baj gyökere a helyes tudás hiánya, a tudatlanság, a tévismeret, a tévhit, amelyek megszüntetése vezethet el a helyes tudáshoz.

Évszakok, hónapok, napok és az asztrológia Mindenki fogyókúrázik, különböző praktikákkal kínozza magát, hogy elérje a számára megfelelő testsúlyt. De mi a megfelelő? Ahogyan jól érezzük magunkat, vagy ahogy megfelelünk a külvilág elvárásainak? Ősszüleink nem számolták a kalóriákat, még a konyhai mérleget sem nagyon használták és mégis tudták, mit kell szervezetüknek biztosítania ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindig az évszaknak és a napoknak megfelelően étkeztek és éltek, ezt a tudást adták tovább generációról generációra. Kakasszóval ébredtek, a naplementével feküdtek, de előtte még felnéztek az égre, hogy milyen színben bújik a nap a látóhatár mögé. Abból már tudták, milyen időjárásra fognak ébredni, e szerint osztották be napi teendőiket, határidőnapló nélkül. A csillagok állásából szervezték életüket, a vetést, az aratást, a betakarítást. A mai kor embere magas falakat, kerítést emel maga köré, hogy ne lássa a csillagokat.

Sebastian Kneipp munkássága

"Ne csak fohászkodjunk egészségért és hosszú életért, hanem vessük latba szellemi erőnket, hogy felleljük és használjuk azokat a kincseket, melyeket a természet a lábunk elé helyezett az élet sokféle gondja-baja ellen."

Sebastian Kneipp

Hol a boldogság?

A nyugati és a keleti ember boldogságkeresése alapvetően különbözik.

Gyógyító rezgések

Egy szép kő szemet gyönyörködtető lehet, de nem csak esztétikai élményt nyújthat, gyógyíthat is.

Az ősi kínai gyógyászatban, az akupunktúrában kezdetben köveket használtak, melyeket később a tű váltott fel.

A kineziológia ma is előszeretettel használ a gyógyításban köveket.

Az asztrológiai is foglalkozik a kövek pozitív kisugárzásával.

A kövek gyógyító erejét többféleképpen használhatjuk fel. Válasszunk ki egy nekünk tetsző, szép követ és azt hordjuk magunknál, vegyük többször a kezünkbe, ezáltal a reflexzónákon át hat, harmóniát sugároz a test egészére.

Időről-időre vezető cikket érdemelnek a Szegedi Tudományegyetem egy tanárának elemző írásai az egyik leglátogatottabb hazai hírportálon. Ezekben kíméletlenül lerántja a leplet a miszticizmus uralta „áltudományokról”, célkeresztbe állítja a komparatív medicinát, természetes gyógymódokat, alternatív eljárásokat. A Racionalitás zászlaja alatt kinyilatkozik és ítéletet hirdet.

Hiszek a rációban, de másként mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Látni vélem a helyét, sejtem a határait. Tanulmányaim, olvasmányaim, saját tapasztalataim és vizsgálódásaim újabb és újabb kérdéseket vetettek fel, melyek további elmélyedésre, létezésünk lényegének megragadására, annak legalábbis kísérletére ösztönöztek.

A Sárga Császár Belső könyveiElső alkalommal jelent meg magyar nyelven a hagyományos kínai orvoslás és természetfilozófia legrégebbi kézikönyve. A forrás több mint 2000 éves, jelentősége a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlítható.
A Sárga Császár belső könyvei – Egyszerű kérdések (Huang Di Neijing – Su wen) címet viselő kötet különlegességét az a szemléletbeli és világnézeti paradigmaváltás adja, hogy a kínai kultúrkörben korábban létezett és széles körben elterjedt animisztikus és sámánisztikus betegségfelfogással szemben új, alternatív magyarázattal szolgál.

Mozgás? Mozgás!

Ha beköszönt a hideg, nyirkos idő, szívesebben húzódunk be a lakásba, ritkán kirándulunk, abbahagyjuk kedvenc sportjainkat. Hiszen túl hideg van, túl nagy a hó vagy túl sok az eső. (Indokot mindig bőven találunk.) A téli hónapokban nemcsak kevesebbet mozgunk, de többet is eszünk, így aztán nem csoda, ha tavasszal megrettenünk a mérlegre lépve. Hogy ne legyen ellenségünk a tükör, szánjunk mindennap legalább negyedórát a mozgásra!

A tea kultúrtörténete

Teát először az ókori Kínában kortyoltak. A magyar honfoglalás idején Kína már exportálta is a szárított tealeveleket. A kényes cserjét, illetve annak nevelési és a szüretelt levelek előkészítési módját oly nagy titok övezte, hogy a teafogyasztást kultúrájába emelő Japánban csak a XII. századtól kezdték termeszteni a növényt, holott akkor már négyszáz éves hagyománya volt a teaszertartásoknak.

Feliratkozás filozófia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×