filozófia

"Ne csak fohászkodjunk egészségért és hosszú életért, hanem vessük latba szellemi erőnket, hogy felleljük és használjuk azokat a kincseket, melyeket a természet a lábunk elé helyezett az élet sokféle gondja-baja ellen." (Sebastian Kneipp)

Százötven évvel ezelőtt kortársai a gyógyfüvek papjának nevezték. Pap volt, a szó egyházi és világi értelmében is: Sebastian Kneipp (1821"1897), akit napjainkban a wellness európai úttörőjének tekintünk.

A nyugati és a keleti ember boldogságkeresése alapvetően különbözik.

A nyugati ember a boldogságot elsősorban saját énhatárainak kitágításában keresi. Ennek lehetőségei például a birtoklás, a bekebelezés. Annál fontosabbnak, erősebbnek érzi magát, minél nagyobb autója, háza, bankszámlája van.
Szintén egonövelő, saját énhatárainkat, önmagunkat kiszélesítő élmény lehet a hatalom, a karrier, a sikeresség megélése a társadalomban.

Testi-lelki felfrissülés jógával

A jóga indiai légző-, szellemi és meditációs gyakorlatrendszer, mely a hinduizmusban a megismerés gyakorlati útját segíti. A hinduk szerint az élet tele van vágyakkal, a vágyak viszont szenvedést okoznak, akár teljesülnek, akár nem. A szenvedéstől csak a baj gyökerének megsemmisítésével szabadulhatunk meg. A baj gyökere a helyes tudás hiánya, a tudatlanság, a tévismeret, a tévhit, amelyek megszüntetése vezethet el a helyes tudáshoz.

Évszakok, hónapok, napok és az asztrológia Mindenki fogyókúrázik, különböző praktikákkal kínozza magát, hogy elérje a számára megfelelő testsúlyt. De mi a megfelelő? Ahogyan jól érezzük magunkat, vagy ahogy megfelelünk a külvilág elvárásainak? Ősszüleink nem számolták a kalóriákat, még a konyhai mérleget sem nagyon használták és mégis tudták, mit kell szervezetüknek biztosítania ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindig az évszaknak és a napoknak megfelelően étkeztek és éltek, ezt a tudást adták tovább generációról generációra. Kakasszóval ébredtek, a naplementével feküdtek, de előtte még felnéztek az égre, hogy milyen színben bújik a nap a látóhatár mögé. Abból már tudták, milyen időjárásra fognak ébredni, e szerint osztották be napi teendőiket, határidőnapló nélkül. A csillagok állásából szervezték életüket, a vetést, az aratást, a betakarítást. A mai kor embere magas falakat, kerítést emel maga köré, hogy ne lássa a csillagokat.

Gyógyító rezgések

Egy szép kő szemet gyönyörködtető lehet, de nem csak esztétikai élményt nyújthat, gyógyíthat is.

Az ősi kínai gyógyászatban, az akupunktúrában kezdetben köveket használtak, melyeket később a tű váltott fel.

A kineziológia ma is előszeretettel használ a gyógyításban köveket.

Az asztrológiai is foglalkozik a kövek pozitív kisugárzásával.

A kövek gyógyító erejét többféleképpen használhatjuk fel. Válasszunk ki egy nekünk tetsző, szép követ és azt hordjuk magunknál, vegyük többször a kezünkbe, ezáltal a reflexzónákon át hat, harmóniát sugároz a test egészére.

Időről-időre vezető cikket érdemelnek a Szegedi Tudományegyetem egy tanárának elemző írásai az egyik leglátogatottabb hazai hírportálon.

Ezekben kíméletlenül lerántja a leplet a miszticizmus uralta „áltudományokról”, célkeresztbe állítja a komparatív medicinát, természetes gyógymódokat, alternatív eljárásokat. A Racionalitás zászlaja alatt kinyilatkozik és ítéletet hirdet.

A Sárga Császár Belső könyveiElső alkalommal jelent meg magyar nyelven a hagyományos kínai orvoslás és természetfilozófia legrégebbi kézikönyve. A forrás több mint 2000 éves, jelentősége a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlítható.
A Sárga Császár belső könyvei – Egyszerű kérdések (Huang Di Neijing – Su wen) címet viselő kötet különlegességét az a szemléletbeli és világnézeti paradigmaváltás adja, hogy a kínai kultúrkörben korábban létezett és széles körben elterjedt animisztikus és sámánisztikus betegségfelfogással szemben új, alternatív magyarázattal szolgál.

Mozgás? Mozgás!

Ha beköszönt a hideg, nyirkos idő, szívesebben húzódunk be a lakásba, ritkán kirándulunk, abbahagyjuk kedvenc sportjainkat. Hiszen túl hideg van, túl nagy a hó vagy túl sok az eső. (Indokot mindig bőven találunk.) A téli hónapokban nemcsak kevesebbet mozgunk, de többet is eszünk, így aztán nem csoda, ha tavasszal megrettenünk a mérlegre lépve. Hogy ne legyen ellenségünk a tükör, szánjunk mindennap legalább negyedórát a mozgásra!

A tea kultúrtörténete

Teát először az ókori Kínában kortyoltak. A magyar honfoglalás idején Kína már exportálta is a szárított tealeveleket. A kényes cserjét, illetve annak nevelési és a szüretelt levelek előkészítési módját oly nagy titok övezte, hogy a teafogyasztást kultúrájába emelő Japánban csak a XII. századtól kezdték termeszteni a növényt, holott akkor már négyszáz éves hagyománya volt a teaszertartásoknak.

Feliratkozás filozófia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×