figyelemzavar

Feszült? Ingerlékeny? Semmire nincsen ideje? – A stressz sajnos mindennapi életünk kísérőjévé vált. Ha túl sok stressz ér valakit, az komoly hatással lehet az egyén érzelmi, szellemi és fizikai állapotára.
A stressz a magas vérnyomásnak is az egyik jelentős rizikófaktora, ami odafigyeléssel, tudatos életvezetéssel jórészt megelőzhető lenne.

A hemodinamikai elváltozás több mint kétmillió embert érint Magyarországon – a felgyorsult életvitel, a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig egyre tovább növeli ezt a számot. Leírni könnyebb, de tény, hogy a stressztényezők kiküszöbölésével vagy csökkentésével számottevően mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Milyen jelei lehetnek a stressznek?
Amikor valaki huzamosabb ideig testet-lelket szorongató stressz hatása alatt él, szervezete a folyamatos feszültség hatására elkezd lemerülni. A figyelmeztető jeleknek sokszor nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig az egészségügyi problémák megelőzése érdekében érdemes ekkor egy kis szünetet tartani, „hátrébb lépni”, hogy a szervezet visszanyerje ellenálló képességét, fel tudjon töltődni.

Az afázia

Az afázia a beszéd, az írás vagy a szavak megértésének, illetve létrehozásának károsodott képessége vagy megszűnése.

Az afáziás beteg az agyi károsodás következtében részben vagy teljesen elveszíti a beszédkézségét, azaz nem tudja a gondolatait szavakban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti mások beszédét.

Testünk jobb oldalát a bal, a bal oldalát pedig a jobb agyfélteke vezérli.

A beszédmegértésben, a szavak leírásában, az írott szavak megértésében, a számolásban szerepet játszó területek a bal agyféltekében helyezkednek el.

Így a bal féltekében bekövetkező agyi katasztrófa az esetek jelentős részében beszédzavarhoz vezet.

Az idén már az év első két hónapjában annyi extrém kis súlyú, 1000 gramm alatti gyerek szültetett élve, mint 2009-ben a teljes évben! Ezen gyerekeknek csak alig több mint a fele életképes a továbbiakban. Az OEP adatai szerint, amíg 2008-ban több mint 99 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, tavaly mindössze 96,5 ezer baba született. A csecsemőhalandóság aránya a Balti államokban, Bulgáriában és Magyarországon a legmagasabb Európában – 13-14,2 ezrelék között alakul, míg más országokban ez az arány 6,1-10,3 ezreléket tesz ki.

Nem csak az a probléma, hogy kevés gyerek születik, hanem az is elmondható, hogy az Észak-Atlanti régióban Magyarországon vannak a leginkább veszélyeztetett állapotban a gyerekek.” – hangsúlyozza Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány orvos-igazgatója. Elég megnézni a 2007-re rendelkezésre álló adatokat, amikor a 97,6 ezer újszülött 42,5%-ánál állapítottak meg születéskori egészségügyi ellátást igénylő rendellenességet, és a koraszülöttek száma csaknem elérte a 7 ezret. A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Ezen gyermekeknek azonban csak mindössze a fele részesül kezelésben és ők sem mind a korai időszakban, azaz nem már a csecsemő, illetve kisgyermek korban.

Szeretne Ön egy olyan készüléket amivel mérhetné bioenergiáját, amivel rendszeresen ellenőrizhetné, sőt fejleszthetné vitalitását, életerejét? Egy alapvetően egyszerű "műszer" – ami már évekkel ezelőtt parázs vitákat váltott ki tudományos és laikus körökben egyaránt – alkalmas lehet erre. Valóban alkalmas lehet erre?

Az Egely-kereket csaknem száz emberen próbáltuk ki, megállapításainkat az általuk közöltekre és a saját magunk által megtapasztaltakra alapoztuk. Néhányan több hétig is tesztelhették a készüléket, a tőlük nyert információk bizonyultak a legértékesebbnek. Vizsgálatunk fizikai szempontból kevéssé, orvosi-élettani szempontból többnyire megfelel annak, amit a kompetens jelzővel illethetünk. A számos résztvevő ellenére mintánk nem tekinthető reprezentatívnak.

A dehidratált állapot fejfájáshoz, szédüléshez, levertséghez és sok más kellemetlen tünethez vezethet. Lehetséges azonban, hogy a szellemi folyamatokra is hatással van.

A tudományos vizsgálódások mindeddig arra fókuszáltak, miként is befolyásolja a test hidratáltsági foka a fiatalok teljesítményét. Leginkább pedig az izzadás és folyadékpótlás hatását mérték a sporteredményekre.

A koffein és a betegségek Amikor a frissen főzött kávé, egy finom tea aromáját élvezzük, vagy amikor forró csokoládét szürcsölgetünk, koffein kerül a szervezetünkbe. Koffeint – természetes alkotóként – több mint hatvanféle növény levele, magja, gyümölcse tartalmaz. A legfontosabb közülük a kávé- és a kakaóbab, a kóladió és a tealevél. Az emberiség évszázadok óta ismeri őket, fogyasztásuk azonban csak az utolsó évtizedekben vált tömegessé. Úgy tartják, hogy a tea leveléből már i. e. 2737-ben Sen Nung kínai császár részére kitűnő illatú teát készítettek. A kávé őshazája Afrika; a kávéivás kultúráját az araboktól vettük át, a csokoládéval az azték uralkodó, Montezuma ismertette meg a spanyolokat.

Illusztráció: horkolás (sMirC smiley – CC-BY-SA)Agyvérzés, szívritmuszavar, szívinfarktus… Ki gondolná, hogy a horkolásnak bármi köze lehet súlyos kórképekhez? Pedig egyes kutatások szerint a horkolók körében gyakrabban fordulnak elő ezek az akár halállal is fenyegető elváltozások. A horkolás tehát nem csupán a partner bosszantásáért és a nappali álmosságért felelős… Hogy mit is nevezünk horkolásnak, és mit tehetünk ellene, arról dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégésszel, az Országos Onkológiai Intézet munkatársával beszélgettünk.
Kialakulását tekintve a horkolás egészen egyszerű jelenség. Amikor alszunk, valamennyi izmunkhoz hasonlóan a torok izmai is elernyednek. Vannak, akiknél túl nagy a nyelvgyök, vagy túlságosan lazák a lágyszájpad szövetei, így azok belégzéskor a hátulsó garatfalhoz érve leszűkítik, eltorlaszolják a felső légutakat. Ilyenkor az orron vagy a szájon át vett levegőnek szűk területen kell átjutnia, ami durva, érdes hangot kelt ezt hívjuk horkolásnak.

Feliratkozás figyelemzavar csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×