Egely-kerék – ezt az alapvetően egyszerű "műszert" feltalálója vitalitásmérőnek nevezte el.
Már megjelenésekor parázs vitákat váltott ki tudományos és laikus körökben egyaránt – vajon alkalmas deklarált céljára?
Az Egely-kereket csaknem száz emberen prĂłbáltuk ki, megállapĂtásainkat az általuk közöltekre Ă©s a saját magunk által megtapasztaltakra alapoztuk. NĂ©hányan több hĂ©tig is tesztelhettĂ©k a kĂ©szĂĽlĂ©ket, a tĹ‘lĂĽk nyert informáciĂłk bizonyultak a legĂ©rtĂ©kesebbnek.
Vizsgálatunk fizikai szempontbĂłl kevĂ©ssĂ©, orvosi-Ă©lettani szempontbĂłl többnyire megfelel annak, amit a kompetens jelzĹ‘vel illethetĂĽnk. A számos rĂ©sztvevĹ‘ ellenĂ©re mintánk nem tekinthetĹ‘ reprezentatĂvnak.
Az első és legfontosabb, hogy a készülék standardizáltan csak igen nagy nehézségekkel vagy egyáltalán nem tesztelhető.
Az okok a következőek:
- az Egely-kerĂ©k sikeres megforgatását a mentális állapot befolyásolja (ez egyben a kĂ©szĂĽlĂ©k "kvintesszenciája" is) – az aktuális mentális státusz általunk objektĂv mĂłdon nem volt mĂ©rhetĹ‘, mĂłdosĂthatĂł Ă©s reprodukálhatĂł.
Az azonos kĂsĂ©rleti körĂĽlmĂ©nyek megteremtĂ©sĂ©t az alábbiak nehezĂtettĂ©k:
- a forgathatĂłság fĂĽgg a kerĂ©k tĂ©rbeli elhelyezĂ©sĂ©tĹ‘l (horizontálistĂłl, vertikálistĂłl egyaránt), nem mindegy, hogy hol mĂ©rĂĽnk – egy lakás kĂ©t szobájában vagy akár egy szobán belĂĽl pár mĂ©terrel arrĂ©bb kĂĽlönbözĹ‘ mĂ©rĂ©si eredmĂ©nyek szĂĽletnek. Ezzel kapcsolatban a feltĂ©telezett Ăşn. geopatogĂ©n zĂłnákat (pl. vĂzerek hatását) nem tudtuk figyelembe venni;
- az elért eredmények jelentősen változnak a napszak, kevésbé a holdfázis függvényében;
- a kerék működését a környezeti hőmérséklet nagymértékben befolyásolja;
- levegĹ‘, mint közvetĂtĹ‘ közeg nĂ©lkĂĽl a kĂ©szĂĽlĂ©k "nem működik" (bĂşra alá helyezve senkinek nem sikerĂĽlt megforgatnia), szűk keretsztmetszetű oszlop tetejĂ©re helyezve (a kĂ©z alátámasztása nĂ©lkĂĽl) jĂłval nehezebben forgathatĂł, ugyanezt tapasztaltuk kesztyűben vĂ©gzett kĂsĂ©rleteknĂ©l;
- a készülék általában különböző értékeket mutat a jobb és a bal kéz, illetve egyéb testrészek használatakor (az anatómiailag nem igazolható, feltételezett létezésű energiavezetékeket (csakrákat) és mezőket nem állt módunkban figyelembe venni).
A mérések során szigorúan kerültük a huzatos helyeket, a méréseket nem kezdtük el a kerék stabil megállásáig (1-2 perc teljes mozdulatlanság), testhelyzetünket tekintve kizártuk a légvételből eredő befolyásolás lehetőségét.
Legfontosabb megállapĂtásunk az, hogy az Egely-kerĂ©k működĂ©se fĂĽgg mentális státuszunktĂłl. Nyugodt, hosszan tarthatĂł testhelyzetben (az agonista Ă©s antagonista izmok egyensĂşlyában) tettĂĽk kezĂĽnket a kerĂ©k mellĂ©. EgyĂ©nenkĂ©nt változĂł mĂ©rtĂ©kben – kinek azonnal, kinek fĂ©l-egy percen belĂĽl – a kerĂ©k forogni kezdett.
A figyelemösszpontosĂtás, egyszerű (pl. Schultz-fĂ©le) vagy összetettebb relaxáciĂłs technikák alkalmazása szignifikánsan emeltĂ©k a fordulatszámot. A kerĂ©k ekkor ingadozĂł Ă©rtĂ©keket mĂ©rt.
A legimpresszĂvebb eredmĂ©nyt egy nehezen elĂ©rhetĹ‘ Ă©s mĂ©g nehezebben tarthatĂł "kiĂĽresedett" tudati sávban lehet produkálni. Ekkor a kerĂ©k egyeseknek valĂłszĂnűtlenĂĽl magas, esetenkĂ©nt mĂ©rĂ©shatáron tĂşli fordulatszámra pörgött fel. Ebben a tudatállapotban befolyásolhatĂł a kerĂ©k forgása a legerĹ‘sebben Ă©s legdinamikusabban, de ez a minduntalan kibillenĹ‘ tudatállapot Ĺ‘rizhetĹ‘ meg a legnehezebben.
Az Egely kerék megforgatható forró vasalóval, melegvizes palackkal, sőt – a helyi légáramlási viszonyok következményes megváltoztatásával – egy mellérakott videokazetta tokkal vagy könyvvel is. A fordulatszám ezekeben az általunk kipróbált esetekben egyszer sem emelkedett 6/perc fölé, többségében 3-4/perc fordulat alatt maradt.
A feltalálĂł által leĂrtak szerint vĂzszintes tengelyre, tehát fĂĽggĹ‘leges sĂkban szerelt kereket nem lehet megforgatni (ez a vertikális lĂ©gmozgások kapaszkodĂłinak hiánya okán a hĹ‘ általi – közvetĂtett – hatásmechanizmus teĂłriáját erĹ‘sĂti), de ennek okát finomabb (fizikai) összefĂĽggĂ©sekben nem kerestĂĽk, nem is állt volna mĂłdunkban.
Az emberi kĂ©z tenyĂ©ri oldalának hĹ‘mĂ©rsĂ©klete Ă©s hĹ‘eloszlása tĂşlnyomĂłrĂ©szt a legkisebb artĂ©riák (arteriolák) Ă©s artĂ©riás-vĂ©nás áthajlások (ujjak, ujjbegyek) vĂ©rátáramlásátĂłl fĂĽgg. Ez idegi szabályozás alatt áll. A vegetatĂv idegrendszer működĂ©se relaxáciĂłs Ă©s szuggesztiĂłs Ăşton saját magunk által is befolyásolhatĂł.
BefolyásolhatĂł a szĂvfrekvencia, korlátozottabban az erek simaizomzatának tĂłnusa, fĹ‘kĂ©nt az elĹ‘bb emlĂtett arteriolákĂ©, melyek a vĂ©rnyomás Ă©s a helyi (szöveti) vĂ©rellátás szabályozásában játszanak döntĹ‘ szerepet.
FelvetĹ‘dik, hogy az Egely-kerĂ©k gyors befolyásolása (a fodulatszám növelĂ©sĂ©t Ă©s csökkenĂ©sĂ©t illetĹ‘en) magyarázhatĂł-e azzal, hogy a vegetatĂv idegrendszer tudatos irányĂtása vĂ©rátáramlás növekedĂ©st Ă©s csökkenĂ©st okoz a kĂ©zben, illetve változtathatja a tenyĂ©r Ă©s az ujjak vĂ©reloszlását.
KĂ©tsĂ©geink vannak, mert a kerĂ©k – vĂ©lemĂ©nyĂĽnk szerint – gyorsabban befolyásolhatĂł, mint amilyen gyorsan a relaxáciĂłs metĂłdusok által lĂ©trejövĹ‘ vegetatĂv idegrendszeri hatás megnyilvánulhat. Ennek a pszicho-neurohormonális kapcsolĂłmechanizmusnak a sebessĂ©ge nem hasonlĂthatĂł össze az adrenalin mediált Cannon-fĂ©le vĂ©szreakciĂł villámgyors tetĹ‘zĂ©sĂ©vel.
A kizárĂłlag a hĹ‘hatáson, -eloszláson alapulĂł forgást a fentebbin kĂvĂĽl az is megkĂ©rdĹ‘jelezi, hogy egy akár 20/perc feletti fordulatszám 1-2/perc-re esik vissza (vagy fordĂtva), ha a kĂ©szĂĽlĂ©ket nĂ©hány mĂ©terrel arrĂ©bb helyezzĂĽk, vagy ugyanazon a helyen, kĂĽlönbözĹ‘ napszakokban prĂłbálkozunk. A kĂ©z ereinek funkcionális állapota kevĂ©ssĂ© változik (a vĂ©rnyomás Ă©s kĂ©zhĹ‘mĂ©rsĂ©klet ellenĹ‘rzĂ©sĂ©vel), tehát ugyanaz a kĂ©z a várakozással ellentĂ©tben nem hozza lĂ©tre ugyanazt a hatást.
A legzavarbaejtĹ‘bb tapasztalásunk a kerĂ©k 1.5-2 mĂ©terrĹ‘l törtĂ©nĹ‘ – azonnal ismĂ©telve sem mindig sikeres, bármikor szintĂ©n nem reprodukálhatĂł – megmozdĂtása volt. Ez a percenkĂ©nti 1-2 fordulatot sosem haladta meg. HasonlĂłan meglepĹ‘, de könnyebben reprodukálhatĂł volt a mĂ©rĂ©shatárhoz közeli vagy azon tĂşli eredmĂ©ny – volt aki mindkĂ©t kezĂ©vel kĂ©pes volt erre. A 24/perc fordulatszám feletti eredmĂ©nyek rögzĂtĂ©sĂ©t Ă©s Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©t számĂtĂłgĂ©p Ă©s cĂ©lszoftver segĂtette.
A hosszan, 30-40 percen keresztĂĽl kimagaslĂł teljesĂtmĂ©nyre kĂ©pes tesztelĹ‘k a kĂsĂ©rletek után erĹ‘sen kimerĂĽltnek Ă©reztĂ©k magukat. Találkoztunk következmĂ©nyesnek tűnĹ‘ figyelemzavarral, enyhe dezorientáciĂłval, nyugtalansággal. Napi 30-45 (3x10-15) percnĂ©l hosszabb ideig nem javasoljuk az Egely-kerĂ©kkel törtĂ©nĹ‘ gyakorlást.
A kerĂ©k fordulatszámának akaratunkkal törtĂ©nĹ‘ szabályozása, gyorsĂtása-lassĂtása, megállĂtása (egyes esetekben a forgási irány megváltoztatása) mĂ©ly benyomást tett elkövetĹ‘ikre. Náluk a legszembetűnĹ‘bben, de általában is elmondhatĂł, hogy az Egely-kerĂ©k forgatása gyakorolhatĂł, az elĂ©rt eredmĂ©nyek idĹ‘rĹ‘l idĹ‘re jobbak lehetnek, a kĂ©pessĂ©g fejleszthetĹ‘.
Hozadékát illetően nem bocsátkoznánk feltételezésekbe, de ha csak a relaxációnak vagy autogén tréningnek, tehát a tudatunkba minduntalan betoluló gondolatok távoltatartásának jótékony hatásával számolunk, már megérte rászánni azt a napi néhány percet.
Az Egely-kerĂ©k forgatásának gyĂłgyszerhatás (noraminophenazon, paracetamol, alprazolam, központi idegrendszeri keringĂ©sjavĂtĂłk, vĂ©rnyomáscsökkentĹ‘k, bĂ©ta-blokkolĂłk, szisztĂ©más szteroidok) alatti, valamint alkohol Ă©s koffein hatására lĂ©trejövĹ‘ változásait nem sikerĂĽlt rendszerbe foglalnunk, hasonlĂłan a beteg Ă©s egĂ©szsĂ©ges emberek tekintetĂ©ben: egĂ©szsĂ©ges emberek forgattak csekĂ©ly eredmĂ©nnyel, betegek az átlagnál nagyobb fordulatszámon. Ezeket a mĂ©rĂ©seket nehĂ©z megszervezni Ă©s idĹ‘zĂteni, az eredmĂ©nyek viszonyĂthatĂłsága pedig meglehetĹ‘sen korlátozott.
Az Egely-kerĂ©k forgatásĂ©rt felelĹ‘s energia mibenlĂ©te, illetve fizikai kapcsolĂłdási pontjai, de kĂĽlönösen uralhatĂłsága egyelĹ‘re imeretlen számunkra. Standardizálás hiányában objektĂve nem is mĂ©rhetĹ‘.
Láttunk már ilyet, pĂ©ldául az Ă©vezredes empirikus orvoslás gyakorlatában. EsetĂĽnkben nincs beteg, tehát orvosra sincs szĂĽksĂ©g. Nyitottságra Ă©s toleranciára azonban annál inkább. Legalább addig, amĂg a vĂ©gtelen fogalma nem hoz zavarba minket.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
(050503)
A kĂ©szĂĽlĂ©ket a feltalálĂł, dr. Egely György biztosĂtotta számunkra.
Az Egely-kerĂ©k működĂ©si elve azon alapul, hogy az ujjak mindig hidegebbek mint a tenyĂ©r, ezĂ©rt a levegĹ‘ – amit a kĂ©z felmelegĂt – nem egyenesen felfelĂ© áramlik. Ez az áramlĂł levegĹ‘ mozgatja a könnyű kereket, aminek a forgási sebessĂ©gĂ©t mĂ©ri a kĂ©szĂĽlĂ©k.
Mivel ez a forgás elég rapszódikus, ezért az összes "mérési eredmény" csak zaj. A kereket egy megfelelően felmelegitett műkéz is mozgásba hozza.
http://www.zotyo.hu/para/egely2.htm
Köszönjük, hogy megtisztelt minket véleményével!
(HozzászĂłlása Ă©rzelmi indĂttatásĂş, illetve lealacsonyĂtĂł mondatait töröltĂĽk, helyesĂrási hibáit javĂtottuk.)