Egely-kerék – Ellentétek forgásában

Egely-kerék
Egely-kerék. Valóban vitalitást mér? (fotó: orvosiLexikon.hu)

Egely-kerék – ezt az alapvetően egyszerű "műszert" feltalálója vitalitásmérőnek nevezte el.

Már megjelenésekor parázs vitákat váltott ki tudományos és laikus körökben egyaránt – vajon alkalmas deklarált céljára?

Az Egely-kereket csaknem száz emberen próbáltuk ki, megállapításainkat az általuk közöltekre és a saját magunk által megtapasztaltakra alapoztuk. Néhányan több hétig is tesztelhették a készüléket, a tőlük nyert információk bizonyultak a legértékesebbnek.

Vizsgálatunk fizikai szempontból kevéssé, orvosi-élettani szempontból többnyire megfelel annak, amit a kompetens jelzővel illethetünk. A számos résztvevő ellenére mintánk nem tekinthető reprezentatívnak.

Az első és legfontosabb, hogy a készülék standardizáltan csak igen nagy nehézségekkel vagy egyáltalán nem tesztelhető.

Az okok a következőek:

  • az Egely-kerĂ©k sikeres megforgatását a mentális állapot befolyásolja (ez egyben a kĂ©szĂĽlĂ©k "kvintesszenciája" is) – az aktuális mentális státusz általunk objektĂ­v mĂłdon nem volt mĂ©rhetĹ‘, mĂłdosĂ­thatĂł Ă©s reprodukálhatĂł.

Az azonos kísérleti körülmények megteremtését az alábbiak nehezítették:

  • a forgathatĂłság fĂĽgg a kerĂ©k tĂ©rbeli elhelyezĂ©sĂ©tĹ‘l (horizontálistĂłl, vertikálistĂłl egyaránt), nem mindegy, hogy hol mĂ©rĂĽnk – egy lakás kĂ©t szobájában vagy akár egy szobán belĂĽl pár mĂ©terrel arrĂ©bb kĂĽlönbözĹ‘ mĂ©rĂ©si eredmĂ©nyek szĂĽletnek. Ezzel kapcsolatban a feltĂ©telezett Ăşn. geopatogĂ©n zĂłnákat (pl. vĂ­zerek hatását) nem tudtuk figyelembe venni;
  • az elĂ©rt eredmĂ©nyek jelentĹ‘sen változnak a napszak, kevĂ©sbĂ© a holdfázis fĂĽggvĂ©nyĂ©ben;
  • a kerĂ©k működĂ©sĂ©t a környezeti hĹ‘mĂ©rsĂ©klet nagymĂ©rtĂ©kben befolyásolja;
  • levegĹ‘, mint közvetĂ­tĹ‘ közeg nĂ©lkĂĽl a kĂ©szĂĽlĂ©k "nem működik" (bĂşra alá helyezve senkinek nem sikerĂĽlt megforgatnia), szűk keretsztmetszetű oszlop tetejĂ©re helyezve (a kĂ©z alátámasztása nĂ©lkĂĽl) jĂłval nehezebben forgathatĂł, ugyanezt tapasztaltuk kesztyűben vĂ©gzett kĂ­sĂ©rleteknĂ©l;
  • a kĂ©szĂĽlĂ©k általában kĂĽlönbözĹ‘ Ă©rtĂ©keket mutat a jobb Ă©s a bal kĂ©z, illetve egyĂ©b testrĂ©szek használatakor (az anatĂłmiailag nem igazolhatĂł, feltĂ©telezett lĂ©tezĂ©sű energiavezetĂ©keket (csakrákat) Ă©s mezĹ‘ket nem állt mĂłdunkban figyelembe venni).

A mérések során szigorúan kerültük a huzatos helyeket, a méréseket nem kezdtük el a kerék stabil megállásáig (1-2 perc teljes mozdulatlanság), testhelyzetünket tekintve kizártuk a légvételből eredő befolyásolás lehetőségét.

Legfontosabb megállapításunk az, hogy az Egely-kerék működése függ mentális státuszunktól. Nyugodt, hosszan tartható testhelyzetben (az agonista és antagonista izmok egyensúlyában) tettük kezünket a kerék mellé. Egyénenként változó mértékben – kinek azonnal, kinek fél-egy percen belül – a kerék forogni kezdett.

A figyelemösszpontosítás, egyszerű (pl. Schultz-féle) vagy összetettebb relaxációs technikák alkalmazása szignifikánsan emelték a fordulatszámot. A kerék ekkor ingadozó értékeket mért.

A legimpresszívebb eredményt egy nehezen elérhető és még nehezebben tartható "kiüresedett" tudati sávban lehet produkálni. Ekkor a kerék egyeseknek valószínűtlenül magas, esetenként méréshatáron túli fordulatszámra pörgött fel. Ebben a tudatállapotban befolyásolható a kerék forgása a legerősebben és legdinamikusabban, de ez a minduntalan kibillenő tudatállapot őrizhető meg a legnehezebben.

Az Egely kerék megforgatható forró vasalóval, melegvizes palackkal, sőt – a helyi légáramlási viszonyok következményes megváltoztatásával – egy mellérakott videokazetta tokkal vagy könyvvel is. A fordulatszám ezekeben az általunk kipróbált esetekben egyszer sem emelkedett 6/perc fölé, többségében 3-4/perc fordulat alatt maradt.

A feltaláló által leírtak szerint vízszintes tengelyre, tehát függőleges síkban szerelt kereket nem lehet megforgatni (ez a vertikális légmozgások kapaszkodóinak hiánya okán a hő általi – közvetített – hatásmechanizmus teóriáját erősíti), de ennek okát finomabb (fizikai) összefüggésekben nem kerestük, nem is állt volna módunkban.

Az emberi kéz tenyéri oldalának hőmérséklete és hőeloszlása túlnyomórészt a legkisebb artériák (arteriolák) és artériás-vénás áthajlások (ujjak, ujjbegyek) vérátáramlásától függ. Ez idegi szabályozás alatt áll. A vegetatív idegrendszer működése relaxációs és szuggesztiós úton saját magunk által is befolyásolható.

Befolyásolható a szívfrekvencia, korlátozottabban az erek simaizomzatának tónusa, főként az előbb említett arterioláké, melyek a vérnyomás és a helyi (szöveti) vérellátás szabályozásában játszanak döntő szerepet.

Felvetődik, hogy az Egely-kerék gyors befolyásolása (a fodulatszám növelését és csökkenését illetően) magyarázható-e azzal, hogy a vegetatív idegrendszer tudatos irányítása vérátáramlás növekedést és csökkenést okoz a kézben, illetve változtathatja a tenyér és az ujjak véreloszlását.

Kétségeink vannak, mert a kerék – véleményünk szerint – gyorsabban befolyásolható, mint amilyen gyorsan a relaxációs metódusok által létrejövő vegetatív idegrendszeri hatás megnyilvánulhat. Ennek a pszicho-neurohormonális kapcsolómechanizmusnak a sebessége nem hasonlítható össze az adrenalin mediált Cannon-féle vészreakció villámgyors tetőzésével.

A kizárólag a hőhatáson, -eloszláson alapuló forgást a fentebbin kívül az is megkérdőjelezi, hogy egy akár 20/perc feletti fordulatszám 1-2/perc-re esik vissza (vagy fordítva), ha a készüléket néhány méterrel arrébb helyezzük, vagy ugyanazon a helyen, különböző napszakokban próbálkozunk. A kéz ereinek funkcionális állapota kevéssé változik (a vérnyomás és kézhőmérséklet ellenőrzésével), tehát ugyanaz a kéz a várakozással ellentétben nem hozza létre ugyanazt a hatást.

A legzavarbaejtőbb tapasztalásunk a kerék 1.5-2 méterről történő – azonnal ismételve sem mindig sikeres, bármikor szintén nem reprodukálható – megmozdítása volt. Ez a percenkénti 1-2 fordulatot sosem haladta meg. Hasonlóan meglepő, de könnyebben reprodukálható volt a méréshatárhoz közeli vagy azon túli eredmény – volt aki mindkét kezével képes volt erre. A 24/perc fordulatszám feletti eredmények rögzítését és értékelését számítógép és célszoftver segítette.

A hosszan, 30-40 percen keresztül kimagasló teljesítményre képes tesztelők a kísérletek után erősen kimerültnek érezték magukat. Találkoztunk következményesnek tűnő figyelemzavarral, enyhe dezorientációval, nyugtalansággal. Napi 30-45 (3x10-15) percnél hosszabb ideig nem javasoljuk az Egely-kerékkel történő gyakorlást.

A kerék fordulatszámának akaratunkkal történő szabályozása, gyorsítása-lassítása, megállítása (egyes esetekben a forgási irány megváltoztatása) mély benyomást tett elkövetőikre. Náluk a legszembetűnőbben, de általában is elmondható, hogy az Egely-kerék forgatása gyakorolható, az elért eredmények időről időre jobbak lehetnek, a képesség fejleszthető.

Hozadékát illetően nem bocsátkoznánk feltételezésekbe, de ha csak a relaxációnak vagy autogén tréningnek, tehát a tudatunkba minduntalan betoluló gondolatok távoltatartásának jótékony hatásával számolunk, már megérte rászánni azt a napi néhány percet.

Az Egely-kerék forgatásának gyógyszerhatás (noraminophenazon, paracetamol, alprazolam, központi idegrendszeri keringésjavítók, vérnyomáscsökkentők, béta-blokkolók, szisztémás szteroidok) alatti, valamint alkohol és koffein hatására létrejövő változásait nem sikerült rendszerbe foglalnunk, hasonlóan a beteg és egészséges emberek tekintetében: egészséges emberek forgattak csekély eredménnyel, betegek az átlagnál nagyobb fordulatszámon. Ezeket a méréseket nehéz megszervezni és időzíteni, az eredmények viszonyíthatósága pedig meglehetősen korlátozott.

Az Egely-kerék forgatásért felelős energia mibenléte, illetve fizikai kapcsolódási pontjai, de különösen uralhatósága egyelőre imeretlen számunkra. Standardizálás hiányában objektíve nem is mérhető.

Láttunk már ilyet, például az évezredes empirikus orvoslás gyakorlatában. Esetünkben nincs beteg, tehát orvosra sincs szükség. Nyitottságra és toleranciára azonban annál inkább. Legalább addig, amíg a végtelen fogalma nem hoz zavarba minket.

 

Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu

(050503)

A készüléket a feltaláló, dr. Egely György biztosította számunkra.

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölĹ‘k használata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.

2021. 01. 21., cs – 13:42 | Monostori Krisztián

Az Egely-kerĂ©k működĂ©si elve azon alapul, hogy az ujjak mindig hidegebbek mint a tenyĂ©r, ezĂ©rt a levegĹ‘ – amit a kĂ©z felmelegĂ­t – nem egyenesen felfelĂ© áramlik. Ez az áramlĂł levegĹ‘ mozgatja a könnyű kereket, aminek a forgási sebessĂ©gĂ©t mĂ©ri a kĂ©szĂĽlĂ©k. 

Mivel ez a forgás elég rapszódikus, ezért az összes "mérési eredmény" csak zaj. A kereket egy megfelelően felmelegitett műkéz is mozgásba hozza.

http://www.zotyo.hu/para/egely2.htm

Köszönjük, hogy megtisztelt minket véleményével!

(Hozzászólása érzelmi indíttatású, illetve lealacsonyító mondatait töröltük, helyesírási hibáit javítottuk.)