Európában a népesség 20%-a olyan helyen él, ahol a forgalmi, illetve környezeti zaj ártalmasnak bizonyulhat az egészségére. Ez több mint 110 millió ember, akik az életterükben nap mint nap 55 dB-nél nagyobb, folyamatos zajszennyezést szenvednek el. Több mint 20 millióan a vasúti közlekedés, 4 millióan a légiforgalom miatt nem nyugodhatnak, de majdnem egy millió embernek az ipari üzemek, létesítmények által kibocsájtott zaj keseríti meg az életét.
A zajszennyezésre éjjel vagyunk a legérzékenyebbek, amikor a szervezet fizikai és mentális regenerációja – a WHO ajánlása szerint – 40 dB-nél csendesebb környezetben, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással valósulhat meg. Bármi, ami ezt megzavarja – akusztikus vagy elektromágneses zaj, erős fény – fokozza a stresszt, prolongáltan megemeli a szervezet kortizol-szintjét, ami hosszú távon növelheti a kardiovaszkuláris betegségek valószínűségét, iszkémiás szívbetegséget, pitvarfibrillációt, magas vérnyomást eredményezhet. A megélt stressz és alvászavar anyagcsere-betegségekhez is vezethet, megzavarja a cukorháztartást, elhízást, inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget, továbbá szorongást és depressziót okozhat.
Mindezek fényében éjszakai pihenésünknek érdemes csendes és sötét környezetet teremteni. Adott esetben egy egyszerű füldugó és alvómaszk is segítségünkre lehet, lehetőség szerint elektromágneses sugárforrásoktól is távol tartva álomra hajtva a fejünket.
