Hat intézményt összefogó európai konzorcium tagjaként magyar kutatók vizsgálják a sztrók hosszú távú hatását; a projektre 80 millió forint értékű támogatást nyertek el - tájékoztatta a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) az MTI-t.
Közleményükben az agyi érkatasztrófát, azaz a sztrókot ismertetve kiemelték, hogy az agy vérellátásában beálló súlyos hiányt az erek megrepedése vagy elzáródása okozza. Ez utóbbit nevezzük iszkémiás sztróknak, ami az esetek túlnyomó részét teszi ki.
Magyarországon évente egy városnyi ember - 40-50 ezer fő - szenved el sztrókot, ami a teljes lakosságszámhoz viszonyítva magas arányt jelent. Az esetek körülbelül ötöde halállal végződik, és a túlélők jelentős része is maradandó károsodásokat szenved.
"Gyakori jeleit ma már a laikusok is felismerik. Ilyenek például a féloldalasan petyhüdt arc vagy végtaggyengeség, az egyensúlyvesztés, vagy éppen a zavaros beszéd."
A sztrók Európa-szerte a maradandó egészségkárosodás legfőbb oka. A betegség korai szakaszát azonban hosszú, akár hetekig elhúzódó szubakut fázis követi, amely során az agy működése megváltozik, hiszen a szervezet próbál úrrá lenni a sztrók által előidézett káros folyamatokon. Ezt a fázist az orvostudomány egyelőre alig látja át, pedig sokszor ekkor dől el, hogy a páciens maradandó egészségkárosodást szenved, vagy bízhat-e a teljes felépülésben - olvasható a közleményben.
A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a sztrók okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.
A programban olyan fehérjék szerepét vizsgálják majd, amelyek fő feladata az emberi szervezetben a sejtek közötti fehérjehálózat lazítása, a szövetek vázának karbantartása. Sztrók után azonban ugyanezek a fehérjék az erek gyulladását, az idegsejteket védő vér-agy gát lebomlását idézhetik elő. Agyszövetben felerősödő aktivitásuk nemcsak a sztrók után bekövezett károsodásokat jelzi, hanem hozzájárulhat annak kialakulásához is.
A kutatók olyan, a sejteknél kisebb mesterséges részecskéken alapuló eljárást fejlesztenek ki, amellyel meg tudják jelölni, és hatóanyagokkal célzottan el is tudják érni ezeket a fehérjéket. Az eljárás egyrészt bepillantást enged majd az orvosok számára a sztrók egyik fontos, mindeddig rejtve zajló folyamatába, másrészt eszközt ad a kezükbe, hogy megállítsák, vagy mérsékeljék azt, ezáltal megelőzve a további károsodásokat.
(MTI)
