A fizikai alkat az emberi egyed sajátja. FelnĹ‘ttkorunkra többnyire tudatosul testkĂ©pĂĽnk, szervezetĂĽnk igĂ©nye Ă©s működĂ©se, Ăgy saját tapasztalataink, valamint a környezetĂĽnkben Ă©lĹ‘k visszajelzĂ©sei alapján idĹ‘vel kialakul bennĂĽnk egy többĂ©-kevĂ©sbĂ© helyes elkĂ©pzelĂ©s, hová is tartozhatunk.
A manapság legelterjedtebb besorolás három fĹ‘ alkati tĂpust kĂĽlönĂt el: ektomorf, mezomorf Ă©s endomorf. Noha elnevezĂ©sĂĽk a csĂralemezekbĹ‘l törtĂ©nĹ‘ fejlĹ‘dĂ©sre utal (ecto-, meso-, endoderma), konkrĂ©t Ă©s objektĂv fejlĹ‘dĂ©stani kapaszkodĂłt ne keressĂĽnk, használatukat egyes fizikai paramĂ©terek mellett a testtájak Ă©s a szöveti struktĂşrák jellemzĹ‘i Ă©s arányai alapozzák meg.
Az ektomorf alkatĂşak alapvetĹ‘en gracilisak, finomabb csontozattal, hosszabb vĂ©gtagokkal, szűkebb mellkassal Ă©s vállal, kevesebb bĹ‘r alatti zsĂrszövettel, vĂ©konyabb, sokszor igen ellenállĂł, de tömegĂ©ben kĂĽzdelmesebben fejleszthetĹ‘ izomzattal. A tisztán ektomorf alkatĂş ember elhĂzásra nem hajlamos, Ă©ppen ellenkezĹ‘leg. Ehet amennyit akar, alapanyagcserĂ©je eleve Ă©lĂ©nk, Ă©s mĂ©g adaptálĂłdni is tud valamilyen szinten a bevitt kalĂłriákhoz. ElĹ‘fordulhat azonban, hogy a kor elĹ‘rehaladtával – megfelelĹ‘ aktivitás hiányában – mĂ©g az ilyen testalkatĂş ember is felesleges kilĂłkra tesz szert, kĂĽlönösen zsigeri zsĂrdepozĂciĂłval. Ez az alkat kalkulátorunkban a soványnak feleltethetĹ‘ meg.
A mezomorf alkatĂşaknak az elĹ‘bbihez kĂ©pest már erĹ‘sebb a csontozatuk: a szĂ©lesebb mellkashoz, vállakhoz, a szĂ©lesebb csĂpĹ‘höz kiterjedtebb izomtömeg, erĹ‘sebb kötĹ‘szövet Ă©s több zsĂrszövet társul. Az ektomorfokhoz kĂ©pest könnyebben fejlesztenek izmot, Ă©s ehhez jĂł alapkĂ©nt szolgál a szögletesebb testforma, az arányos vĂ©gtagok. A többletkalĂłriák azonban kiegyensĂşlyozott alapanyagcserĂ©jĂĽk ellenĂ©re veszĂ©lyessĂ© válhatnak, Ă©s rendszeres fizikai aktivitás nĂ©lkĂĽl viszonylag gyors sĂşlygyarapodáshoz vezethetnek. SzerencsĂ©jĂĽkre a testtömeg-csökkentĂ©s igĂ©nyĂ©nek is könnyebben, gyorsabban tudnak megfelelni. Kalkulátorunkban a normál testalkathoz rendelhetjĂĽk.
Az endomorfok határozott tĂşlsĂşly nĂ©lkĂĽl is a testesebbek közĂ© tartoznak. Az erĹ‘sebb, olykor jelentĹ‘sen vastagabb csontozatra kerek formákat alkotva Ă©pĂĽl a kötĹ‘szövet, izomzat. A kerekedĹ‘, puhább hatást az elsĹ‘ kĂ©t tĂpushoz kĂ©pest több zsĂrszövet kelti, fĹ‘kĂ©nt hason, derĂ©ktájon, proximálisan vaskosabb vĂ©gtagokkal (comb, felkar). Izomzatukat könnyen tudják fejleszteni, de a lassabb anyagcsere miatt elhĂzásra is hajlamosabbak, a felesleges kilĂłktĂłl törtĂ©nĹ‘ megszabadulás pedig komoly kihĂvást jelenthet. MegfelelĹ‘ Ă©trenddel Ă©s mozgásformákkal azonban elĂ©rhetĹ‘ Ă©s fenntarthatĂł a kĂvánt cĂ©l, mely leegyszerűsĂtve az izomszövet felĂĽlkerekedĂ©se a zsĂrszövet felett. Ez az alkat kalkulátorunkban az erĹ‘snek felel meg.
Érdemes röviden kitĂ©rni arra, hogy kevesebb tisztán ektomorf, mezomorf vagy endomorf embert látunk az utcán. Többnyire kevert tĂpusokkal találkozhatunk, illetve lehetĂĽnk mi magunk is, pĂ©ldául ekto-mezomorf vagy mezo-endomorf (az utĂłbb állĂł jelzĹ‘ hangsĂşlyával), avagy mezomorf-endomorf leĂrással, ami már a kettĹ‘ kiegyensĂşlyozott arányát jelzi. Ha nem tartozunk tisztán egyikhez sem, Ă©rdemes a kalkulátornál kiválasztani azt az alkatot, amit magunkra nĂ©zve a leginkább jellemzĹ‘nek gondolunk (sovány-ektomorf, átlagos-mezomorf, erĹ‘s-endomorf).
A kapott Ă©rtĂ©keket pedig annak megfelelĹ‘en kell helyĂĽkön kezelni, hogy kevert, de egy tĂpusra hangsĂşlyos, vagy kiegyensĂşlyozottan köztes (fele-fele) alkatĂşnak tartjuk magunkat. MegjegyzendĹ‘, hogy ektomorf Ă©s endomorf között maga a mezomorf tekinthetĹ‘ átmenetnek, Ăgy ekto-endomorf vagy endomorf-ektomorf alkat nem Ă©rtelmezhetĹ‘. Ne engedjĂĽnk a csábĂtásnak a megengedĹ‘bb Ă©rtĂ©kek kalkulálásához, mert ha jelentĹ‘s tĂşlsĂşllyal endomorf alkatĂşnak állĂtjuk be magunkat, miközben Ă©vtizedekig normál, esetleg gracilis testalkatĂşak voltunk, az pusztán önámĂtás lenne.
Nem volt cĂ©lunk, hogy antropomorfolĂłgiai Ă©s anyagcsere-Ă©lettani vonatkozásokban rĂ©szletesen kivesĂ©zzĂĽk ezt a tĂ©mát. OlvasĂłi kĂ©rdĂ©s kapcsán fogalmazĂłdott meg az igĂ©ny, hogy sorvezetĹ‘t adjunk ideális testsĂşly kalkulátorunkhoz, ami azonos testmagassággal, de kĂĽlönbözĹ‘ alkatokkal számolva más Ă©s más tolerábilis tartománnyal szolgál, segĂtve a tisztább kĂ©pet ott, ahol egy genetikai tĂ©nyezĹ‘ is jelentĹ‘s szerepet játszhat.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
KapcsolĂłdĂł tartalom:
Ideális testsúly kalkulátor (tolerábilis tartománnyal)
HasonlĂł beosztás fűzĹ‘dik Ernst Kretschmer nĂ©met pszichiáter (1888-1964) nevĂ©hez. Az általa leĂrt asztĂ©niás, atletikus Ă©s piknikus alkathoz szemĂ©lyisĂ©gjegyeket is társĂtott, illetve egy-egy alkatot összefĂĽggĂ©sbe hozott bizonyos mentális betegsĂ©gek elĹ‘fordulásának nagyobb valĂłszĂnűsĂ©gĂ©vel. KövetkeztetĂ©seinek többsĂ©gĂ©t már akkor vitatták.