A nyár és a kánikula nem kedvez a szív-és érrendszeri rendellenességekkel küzdőknek. A magyarok 30 százaléka magas vérnyomással küzd, melynek legrettegettebb szövődménye a stroke. Évente 50.000 magyar család szembesül közvetlen közelről a szélütéssel és éli át annak hatásait, következményeit. A stroke utáni felépülésben nagy szerep jut a hozzátartozóknak, akik sokat tehetnek azért, hogy a beteg újra teljes életet élhessen.
Az arra hajlamosaknál a nyári hirtelen időjárás változások, a hosszan tartó kánikula, a nem megfelelő folyadékbevitel és az egészségtelen táplálkozás nagyban hozzájárulhatnak a vérnyomás megemelkedéséhez, és megnő az egyes szövődmények veszélye is.
A stroke az agyérgörcs és az agyvérzés közös elnevezése. Az agyérgörcs az agyi erek elzáródását, az agyvérzés pedig az agyi erek „kiszakadását” jelenti. A stroke következtében a sérült érterület által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.
inkontinencia
Alapvetések
- testsúly csökkentése (obesitas esetén)
- fizikai munka kerülése, ha feltétlenük szükséges, akkor a medencefenék izmait megfeszítve végezni
- a krónikus köhögéssel járó betegségek ellátása
- dohányzás mellőzése
- székrekedés kezelése
- folyadékbevitel csökkentése, diétás tényezők figyelembevétele
- ülőmunkát végzőknél legalább két óránként öt percnyi állás, járkálás a kismedencei keringési pangás megelőzésére
- a változó korú nők hormonpótlása segíti a kötőszöveti fixáló mechanizmust
- urológiai, nőgyógyászati, neurológiai alapbetegségek kezelése
Több tízezer gyermeket érint Magyarországon, körülbelül nyolcszázezer 4–15 év közötti gyermek él, s közülük megközelítően ötvenezernek van ágybavizeléses problémája. A bepisilést ma is szégyellni való dolognak tartja a közvélemény, így gyermekek közel fele nem, vagy csak későn kap segítséget. A szülők – tévhitek alapján – sokszor szomjaztatják a gyermeküket, vagy éjszakánként rendszeresen kiviszik pisilni, pedig a helytelen gyakorlat súlyos károsodást okozhat a gyermek személyiségében.
Társadalmi célú edukációs kampány ez idáig még nem foglalkozott a férfiak számára legtöbbször tabutémának számító prosztata megbetegedéseivel. A Magyar Urológusok Társaságának égisze alatt útjára indított Prosztata kampány a tájékoztatásban keletkezett űrt kívánja betölteni és felhívni a figyelmet arra, hogy minden férfi 50 év felett keresse fel urológusát, nézesse meg, hogy nincs-e rosszindulatú elváltozás a prosztatájában.
A teremtés koronái úgy vélik, nagyobb fizikai erejük miatt nem kell túl sok figyelmet fordítaniuk az egészségükre, ami többnyire lehetetlenné teszi a betegség korai felismerését. Ugyanakkor a legtöbb férfi fél orvoshoz fordulni. Gyakran a büszkeség tartja távol őket a rendelőtől, még maguknak sem szívesen vallják be, ha baj van. Sokszor otthon magukba roskadva, esetleg kétségbeesetten őrlődnek a problémán.
„Urológiára? Nem!” – mondja határozottan a férfiak többsége. Pedig segítség csak a büszkeséget legyőzve érkezhet. A struccpolitika, az orvosi vizsgálat „tologatása” a komolyabb betegség kialakulásának legfőbb táptalaja. Ha a beteg nem fordul időben szakemberhez, az egyre jobban előrehaladó prosztata megnagyobbodás, vagy prosztatarák akár már visszafordíthatatlan következményekkel is járhatnak.
A prosztata-megnagyobbodás a férfiak leggyakoribb jóindulatú tumora, amely az 50 év feletti férfiak több mint felénél okoz panaszokat. A betegség leggyakoribb tünete a gyakori és sürgető vizelési inger, amely igen gyakran éjszaka is jelentkezik, ezért jelentős mértékben befolyásolja a férfi és a mellette élők életminőségét is.
A húgyhólyag a vizeletelvezető rendszer része, összegyűjti a vesében képződő vizeletet, amely a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik.
Akkor, ha a hólyag falát a vizelettartalom feszíti, vizelési inger jön létre. A húgycső beszájadzásánál záróizom található, amely akaratlagos beidegzés alatt áll, ennek köszönhető, hogy a vizelés szabályozható. Vizeléskor ez a záróizom elernyed, a hólyag falát alkotó simaizom összehúzódik, és a vizelet a hólyagból távozik.
A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA
TÜNETEK
A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.
A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK
A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.
DEFINÍCIÓ
A vizelési inkontinencia a vizelet húgyhólyagból történő akaratlan távozását jelenti. Világszerte ismert egészségügyi probléma, amely mindkét nemet érinti, de elsősorban a nőknél gyakori.
A gyermekkori éjszakai ágybavizelés felismerésére és megfelelő kezelésére létrehozott Száraz Éjszakák, Derűs Nappalok Alapítvány rajzpályázatot hirdetett "Rajzold le az álmod" címmel. Közel 200 rajz érkezett a felhívásra, melyek közül a legszebbeknek járó díjakat tavaly év végén, Szent Katalin, a betegek védőszentjének napján vehették át az ügyes kezű gyerekek.
Tabuk nélkül élni, tartják a Fontana Nap szervezői. Magyarországon is jelentős azoknak a túlnyomórészt nőknek a száma, akik az életvitelt megkeserítő vizelet-visszatartási és -ürítési problémával küszködnek. E betegségcsoportnak az egyik válfaja a hiperaktív hólyag.
Ezt a betegséget az ebben szenvedők és környezetük komolyabb tabként kezelik, mint a férfiak a merevedési problémáikat. A program szervezői, többek között az Inkontinencia Betegegyesület arra hívták fel a figyelmet, hogy beszélni kell a problémáról, fel kell vállalni, és szakorvoshoz kell fordulni.
A hiperaktív hólyag, mely a húgyhólyag működésének a zavara, jelentős mértékben rontja az életminőséget. Magyarországon mintegy félmillió embernek vannak vizelet-visszatartási és -ürítési zavarai. A betegségben szenvedők kevesebb, mint 10%-a áll kezelés alatt. A kezelt betegek többsége gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétet használ, amely korlátok közé szorítja használóját mindennapi tevékenységei során.
Csak semmi pánik!
Születés, serdülőkor... változókor. Akármilyen különbözőek is ezek az életszakaszok, egyvalami mégis összeköti őket: az ember nem választhatja meg őket. Az azonban lehetséges, hogy befolyásoljuk a menetüket. Nem ritkaság, hogy a nők félelemmel gondolnak a változókorra, és ameddig csak lehet, igyekeznek nem törődni vele. A visszautasítás, a félelem és az aggodalom rossz tanácsadók. És semmi esetre sem szabad pánikba esni!
Miért pont én?
