GyĂłgynövĂ©nyek Ƒszi fegyvertĂĄrunkban – CĂ©lkeresztben a meghƱlĂ©s

A ködös, nyirkos, Ƒszi napok visszatĂ©rƑ problĂ©mĂĄja a meghƱlĂ©s, a nĂĄtha, vagy pontosabban a felsƑ lĂ©gĂști megbetegedĂ©sek. Kellemetlen tĂŒnetei, az ezzel jĂĄrĂł rossz közĂ©rzet, fĂĄradtsĂĄg nemcsak hangulatunkat rontja, hanem nĂ©hĂĄny napra ĂĄgyba is parancsolhat bĂĄrmelyikĂŒnket.

Mely gyĂłgynövĂ©nyeket ajĂĄnlhatjuk e kellemetlen panaszok enyhĂ­tĂ©sĂ©re, a gyorsabb gyĂłgyulĂĄs Ă©rdekĂ©ben, vagy Ă©ppen a szövƑdmĂ©nyek megelƑzĂ©sĂ©re? IsmerkedjĂŒnk meg röviden nĂ©hĂĄny ilyen, ĂĄltalĂĄban közönsĂ©ges növĂ©nyfajjal, melyek gyĂłgyhatĂĄsĂș rĂ©szĂ©t (szaknyelven: a "drogot") cĂ©lszerƱ hĂĄzipatikĂĄnkban is tartani.

LĂĄndzsĂĄs ĂștifƱ

A rĂ©tek, ĂștszĂ©lek, de akĂĄr mĂ©g a parlagok egyik leggyakoribb gyomfaja a keskenylevelƱ (lĂĄndzsĂĄs) ĂștifƱ (tudomĂĄnyos nĂ©ven: Plantago lanceolata). Az Ă©velƑ tƑlevĂ©lrĂłzsĂĄs növĂ©ny levelei hosszĂșkĂĄsak, lĂĄndzsĂĄsak; mĂ­g szĂĄra tƑkocsĂĄny, ami hosszĂș levĂ©l nĂ©lkĂŒli, csĂșcsĂĄn a virĂĄgzatot tartĂł szĂĄrat jelent. A levelek fƑ hatĂłanyagai: az iridoidok (aukubin), cseranyagok, nyĂĄlkaanyagok Ă©s C-vitamin; forrĂĄzatuk köhögĂ©scsillapĂ­tĂł, köptetƑ hatĂĄsĂș. MĂ©lius JuhĂĄsz PĂ©ter nevezetes HerbĂĄriuma (Az fĂĄknak, fĂŒveknek nevekrƑl, termĂ©szetekrƑl Ă©s hasznairĂłl, 1579) szerint: "a szĂĄjadat, torkodat gyĂłgyĂ­tja, ha vizĂ©vel mosod".

Szåzszorszép

SzintĂ©n tƑkocsĂĄnyos Ă©s igen gyakori, a kistermetƱ szĂĄzszorszĂ©p (Bellis perennis). A nĂ©hĂĄny centimĂ©teres tƑkocsĂĄnyon fejlƑdnek ki a kis fĂ©szekvirĂĄgzatok. A szĂ©lsƑ, nagyobb virĂĄgok kissĂ© vörösesek, a belsƑk fehĂ©resek. A szĂĄzszorszĂ©p ĂŒde, nedves gyeptĂĄrsulĂĄsok aprĂł faja, amely hĂłolvadĂĄstĂłl a következƑ fagyig virĂĄgozhat. A levelek fƑzete inulint, szaponinokat, cseranyagokat tartalmaz, s alkalmas lĂ©gcsƑhurut, köhögĂ©s tĂŒneteinek enyhĂ­tĂ©sĂ©re.

IzsĂłp

A Földközi-tenger medencĂ©jĂ©bƑl szĂĄrmazĂł, szĂĄrazsĂĄgtƱrƑ, fĂ©l Ă©vszĂĄzada termesztett gyĂłgynövĂ©nyĂŒnk az izsĂłp (Hyssopus officinalis). Az ajakosok csalĂĄdjĂĄba tartozĂł növĂ©ny illĂłolaj-tartalmĂș virĂĄgai kĂ©kek, rĂłzsaszĂ­nƱek vagy fehĂ©rek lehetnek. GyĂłgyhatĂĄsa a növĂ©ny földfeletti rĂ©szĂ©nek, virĂĄgzĂł hajtĂĄsĂĄnak van, amely akĂĄr egy szĂĄzalĂ©k illĂłolajat is tartalmazhat. Az izsĂłp fƑ alkalmazĂĄsi lehetƑsĂ©ge köhögĂ©scsillapĂ­tĂł, antiasztmatikus teakeverĂ©kekben van, bĂĄr lehet alkotĂłrĂ©sze Ă©tvĂĄgyjavĂ­tĂł teakeverĂ©keknek is. Az izsĂłp mĂĄr az Ăłkorban ismert gyĂłgynövĂ©ny volt, a FĂŒveskönyv szerint: "nehĂ©z lĂ©legzetvĂ©telt gyĂłgyĂ­t, gilisztĂĄt megöl a gyomorban".

HĂĄrsfa

A meghƱlĂ©ses megbetegedĂ©sek egyik legĂĄltalĂĄnosabb Ă©s joggal közismert gyĂłgyszere a kis- Ă©s a nagylevelƱ hĂĄrsfajok (Tilia cordata, Tilia plathyphyllos). A gyĂłgyhatĂĄsĂș drog mindkĂ©t esetben a sĂĄrgĂĄsfehĂ©r, kellemes illatĂș virĂĄgzat, amelyben a nĂ©hĂĄny virĂĄg bogernyƑt alkot, tengelyĂ©n a murvalevĂ©llel. MindkĂ©t fajjal, de kĂŒlönösen a kis levelƱ hĂĄrssal ĂŒltetett ĂĄllomĂĄnyban is talĂĄlkozhatunk (parkok, utak sorfĂĄja), mĂ­g a nagylevelƱ hĂĄrs a közĂ©phegysĂ©gek mĂ©rsĂ©kelt vĂ­zellĂĄtĂĄsĂș erdeiben elegyfakĂ©nt tƱnik fel. A kĂ©t fafaj virĂĄgzĂĄskor begyƱjtött drogja fƑleg flavonoidokat (kvercetin), nyĂĄlkĂĄt, cseranyagokat, nĂ©mi illĂłolajat tartalmaz. A virĂĄgzat teĂĄjĂĄnak izzasztĂł, köptetƑ, nyĂĄlkaoldĂł hatĂĄsa van. A hĂĄrsfatea e hatĂĄsait tovĂĄbb javĂ­thatjuk, ha mĂ©zzel Ă­zesĂ­tjĂŒk.

ÉdesgyökĂ©r

Az Ă©desgyökĂ©r (Clycyrrhiza glabra) termesztett, ritkĂĄn termesztĂ©sbƑl kivadult, pillangĂłsvirĂĄgĂș növĂ©nyĂŒnk. Az ötszĂĄz Ă©vvel ezelƑtt, KĂ­nĂĄban kelt, ElsƑrendƱ gyĂłgynövĂ©nyeink cĂ­mƱ munka kiemelt tĂ©mĂĄja az Ă©desgyökĂ©r. Az egyiptomi fĂĄraĂłsĂ­rokban is megtalĂĄltĂĄk a növĂ©nyt, ami egyĂ©rtelmƱen utal Ă©rtĂ©kes voltĂĄra. Ma is igen kedvelt KĂ­nĂĄban, a kĂ­nai orvosok fƑkĂ©pp a torokfĂĄjĂĄs, a köhögĂ©s enyhĂ­tĂ©sĂ©re, lĂ©gzƑszervi problĂ©mĂĄk esetĂ©n javasoljĂĄk. Igen erƑteljes, többfejƱ gyöktörzsƱ, Ă©velƑ, akĂĄr mĂ©teres cserje jellegƱ faj. A gyĂłgyhatĂĄst fƑkĂ©nt gyöktörzse jelenti, ahol fƑ hatĂłanyagkĂ©nt egy triterpĂ©nvĂĄzas glikozid, a glicirrhizin talĂĄlhatĂł. Ehhez a feltƱnƑen (a szacharĂłznĂĄl ötvenszer) Ă©des vegyĂŒlethez flavonoidok, szaponinok, kevĂ©s illĂłolaj tĂĄrsul. E kĂ©miai összetĂ©tel köptetƑ, antibakteriĂĄlis Ă©s antivirĂĄlis, illetve gyulladĂĄscsökkentƑ hatĂĄst garantĂĄl, amit mĂĄr az egyiptomiak is felismertek. Az Ă©desgyökĂ©r alkalmazĂĄsa eltĂ©r a szokĂĄsostĂłl, hiszen nem forrĂĄzzuk, nem kĂ©szĂ­tĂŒnk belƑle teĂĄt, hanem a gyökerek gumiszerƱ ĂĄllagĂșra bepĂĄrolt kivonatĂĄt, a fekete szĂ­nƱ "medvecukrot" fogyaszthatjuk.

PemetefƱ

Galenus rĂłmai orvos ajĂĄnlotta jĂł kĂ©tezer Ă©vvel ezelƑtt a pemetefƱ (Marrubium vulgare) hasznĂĄlatĂĄt. A növĂ©ny lĂĄgyszĂĄrĂș, nĂ©gyszögletes szĂĄrĂș, fehĂ©ren gyapjas, tojĂĄsdad levelei csipkĂ©s szĂ©lƱek, fonĂĄki rĂ©szĂŒk rĂĄncos. VirĂĄgai piszkosfehĂ©rek, melyek gömbszerƱ ĂĄlörvöket kĂ©peznek. A Földközi-tenger vidĂ©kĂ©n Ă©s KözĂ©p-ÁzsiĂĄban Ƒshonos faj, hazĂĄnkban szĂĄraz, meleg terĂŒleteken, gyepekben is megĂ©l, egyben termesztett gyĂłgynövĂ©ny. A pemetefƱ drogja a virĂĄgzĂł hajtĂĄs, amely 0,3-1,0 szĂĄzalĂ©k diterpĂ©n tĂ­pusĂș keserƱanyagot, 5-7 szĂĄzalĂ©k cseranyagot, nyĂĄlkaanyagokat, kevĂ©s illĂłolajat tartalmaz. ForrĂĄzata (teĂĄja) lĂ©gĂști megbetegedĂ©sek (köhögĂ©s) esetĂ©n hasznos, de Ă©tvĂĄgyjavĂ­tĂł hatĂĄsa is közismert. FelhasznĂĄlĂĄsa nemcsak teakĂ©nt lehetsĂ©ges, hanem gyĂłgycukorkĂĄk alkotĂłrĂ©sze is lehet.

Homoktövis

A meghƱlĂ©s, a köhögĂ©s Ă©s a nĂĄtha megelƑzĂ©sĂ©nek egyik feltĂ©tele a szervezet megfelelƑ vitaminellĂĄtĂĄsa, kĂŒlönösen a vĂ­zoldĂ©kony, folyamatosan ĂŒrĂŒlƑ vitaminok elĂ©gsĂ©ges szintjĂ©nek biztosĂ­tĂĄsa. Az utĂłbbi idƑben egyre gyakrabban talĂĄlkozhatunk olyan termĂ©kekkel (szörp, lekvĂĄr, befƑtt, stb.), amelyek a homoktövis (Hippophae rhamnoides) ĂĄlbogyĂłtermĂ©sĂ©bƑl kĂ©szĂŒlnek. Ez a növĂ©ny tövisekkel borĂ­tott, ezĂŒstös szƑrökkel fedett cserje vagy kistermetƱ fa. Az igĂ©nytelen, szĂĄrazsĂĄgtƱrƑ növĂ©nyt a vilĂĄg sok orszĂĄgĂĄban termesztik, hazĂĄnkban a Duna Ă©s DrĂĄva mentĂ©n Ƒshonosan is elƑfordul, bĂĄr ritkasĂĄga miatt flĂłrĂĄnk vĂ©dett fĂĄjĂĄvĂĄ nyilvĂĄnĂ­tottĂĄk. Ültetett, termesztett ĂĄllomĂĄnyĂĄval egyre több helyen talĂĄlkozhatunk, hiszen a termĂ©s leve a C-vitamin mellett cukrot, szerves savakat, olajat, karotinoidokat, ĂĄsvĂĄnyi elemeket tartalmaz. Észak-EurĂłpĂĄban rĂ©gĂłta hasznĂĄlt, Ă­zes vitaminpĂłtlĂł, nĂĄlunk most terjed hasznĂĄlata.

Az Ƒszi nyirkos, hƱvös idƑ beköszöntĂ©vel is forduljunk a termĂ©szethez, Ă©ljĂŒnk a növĂ©nyvilĂĄg kincseivel, hiszen mĂĄr Ƒseink is ezt tettĂ©k.

Dr. Vetter JĂĄnos
egyetemi tanĂĄr

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 041105)