A ködös, nyirkos, Ćszi napok visszatĂ©rĆ problĂ©mĂĄja a meghƱlĂ©s, a nĂĄtha, vagy pontosabban a felsĆ lĂ©gĂști megbetegedĂ©sek. Kellemetlen tĂŒnetei, az ezzel jĂĄrĂł rossz közĂ©rzet, fĂĄradtsĂĄg nemcsak hangulatunkat rontja, hanem nĂ©hĂĄny napra ĂĄgyba is parancsolhat bĂĄrmelyikĂŒnket.
Mely gyĂłgynövĂ©nyeket ajĂĄnlhatjuk e kellemetlen panaszok enyhĂtĂ©sĂ©re, a gyorsabb gyĂłgyulĂĄs Ă©rdekĂ©ben, vagy Ă©ppen a szövĆdmĂ©nyek megelĆzĂ©sĂ©re? IsmerkedjĂŒnk meg röviden nĂ©hĂĄny ilyen, ĂĄltalĂĄban közönsĂ©ges növĂ©nyfajjal, melyek gyĂłgyhatĂĄsĂș rĂ©szĂ©t (szaknyelven: a "drogot") cĂ©lszerƱ hĂĄzipatikĂĄnkban is tartani.
LĂĄndzsĂĄs ĂștifƱ
A rĂ©tek, ĂștszĂ©lek, de akĂĄr mĂ©g a parlagok egyik leggyakoribb gyomfaja a keskenylevelƱ (lĂĄndzsĂĄs) ĂștifƱ (tudomĂĄnyos nĂ©ven: Plantago lanceolata). Az Ă©velĆ tĆlevĂ©lrĂłzsĂĄs növĂ©ny levelei hosszĂșkĂĄsak, lĂĄndzsĂĄsak; mĂg szĂĄra tĆkocsĂĄny, ami hosszĂș levĂ©l nĂ©lkĂŒli, csĂșcsĂĄn a virĂĄgzatot tartĂł szĂĄrat jelent. A levelek fĆ hatĂłanyagai: az iridoidok (aukubin), cseranyagok, nyĂĄlkaanyagok Ă©s C-vitamin; forrĂĄzatuk köhögĂ©scsillapĂtĂł, köptetĆ hatĂĄsĂș. MĂ©lius JuhĂĄsz PĂ©ter nevezetes HerbĂĄriuma (Az fĂĄknak, fĂŒveknek nevekrĆl, termĂ©szetekrĆl Ă©s hasznairĂłl, 1579) szerint: "a szĂĄjadat, torkodat gyĂłgyĂtja, ha vizĂ©vel mosod".
Szåzszorszép
SzintĂ©n tĆkocsĂĄnyos Ă©s igen gyakori, a kistermetƱ szĂĄzszorszĂ©p (Bellis perennis). A nĂ©hĂĄny centimĂ©teres tĆkocsĂĄnyon fejlĆdnek ki a kis fĂ©szekvirĂĄgzatok. A szĂ©lsĆ, nagyobb virĂĄgok kissĂ© vörösesek, a belsĆk fehĂ©resek. A szĂĄzszorszĂ©p ĂŒde, nedves gyeptĂĄrsulĂĄsok aprĂł faja, amely hĂłolvadĂĄstĂłl a következĆ fagyig virĂĄgozhat. A levelek fĆzete inulint, szaponinokat, cseranyagokat tartalmaz, s alkalmas lĂ©gcsĆhurut, köhögĂ©s tĂŒneteinek enyhĂtĂ©sĂ©re.
IzsĂłp
A Földközi-tenger medencĂ©jĂ©bĆl szĂĄrmazĂł, szĂĄrazsĂĄgtƱrĆ, fĂ©l Ă©vszĂĄzada termesztett gyĂłgynövĂ©nyĂŒnk az izsĂłp (Hyssopus officinalis). Az ajakosok csalĂĄdjĂĄba tartozĂł növĂ©ny illĂłolaj-tartalmĂș virĂĄgai kĂ©kek, rĂłzsaszĂnƱek vagy fehĂ©rek lehetnek. GyĂłgyhatĂĄsa a növĂ©ny földfeletti rĂ©szĂ©nek, virĂĄgzĂł hajtĂĄsĂĄnak van, amely akĂĄr egy szĂĄzalĂ©k illĂłolajat is tartalmazhat. Az izsĂłp fĆ alkalmazĂĄsi lehetĆsĂ©ge köhögĂ©scsillapĂtĂł, antiasztmatikus teakeverĂ©kekben van, bĂĄr lehet alkotĂłrĂ©sze Ă©tvĂĄgyjavĂtĂł teakeverĂ©keknek is. Az izsĂłp mĂĄr az Ăłkorban ismert gyĂłgynövĂ©ny volt, a FĂŒveskönyv szerint: "nehĂ©z lĂ©legzetvĂ©telt gyĂłgyĂt, gilisztĂĄt megöl a gyomorban".
HĂĄrsfa
A meghƱlĂ©ses megbetegedĂ©sek egyik legĂĄltalĂĄnosabb Ă©s joggal közismert gyĂłgyszere a kis- Ă©s a nagylevelƱ hĂĄrsfajok (Tilia cordata, Tilia plathyphyllos). A gyĂłgyhatĂĄsĂș drog mindkĂ©t esetben a sĂĄrgĂĄsfehĂ©r, kellemes illatĂș virĂĄgzat, amelyben a nĂ©hĂĄny virĂĄg bogernyĆt alkot, tengelyĂ©n a murvalevĂ©llel. MindkĂ©t fajjal, de kĂŒlönösen a kis levelƱ hĂĄrssal ĂŒltetett ĂĄllomĂĄnyban is talĂĄlkozhatunk (parkok, utak sorfĂĄja), mĂg a nagylevelƱ hĂĄrs a közĂ©phegysĂ©gek mĂ©rsĂ©kelt vĂzellĂĄtĂĄsĂș erdeiben elegyfakĂ©nt tƱnik fel. A kĂ©t fafaj virĂĄgzĂĄskor begyƱjtött drogja fĆleg flavonoidokat (kvercetin), nyĂĄlkĂĄt, cseranyagokat, nĂ©mi illĂłolajat tartalmaz. A virĂĄgzat teĂĄjĂĄnak izzasztĂł, köptetĆ, nyĂĄlkaoldĂł hatĂĄsa van. A hĂĄrsfatea e hatĂĄsait tovĂĄbb javĂthatjuk, ha mĂ©zzel ĂzesĂtjĂŒk.
ĂdesgyökĂ©r
Az Ă©desgyökĂ©r (Clycyrrhiza glabra) termesztett, ritkĂĄn termesztĂ©sbĆl kivadult, pillangĂłsvirĂĄgĂș növĂ©nyĂŒnk. Az ötszĂĄz Ă©vvel ezelĆtt, KĂnĂĄban kelt, ElsĆrendƱ gyĂłgynövĂ©nyeink cĂmƱ munka kiemelt tĂ©mĂĄja az Ă©desgyökĂ©r. Az egyiptomi fĂĄraĂłsĂrokban is megtalĂĄltĂĄk a növĂ©nyt, ami egyĂ©rtelmƱen utal Ă©rtĂ©kes voltĂĄra. Ma is igen kedvelt KĂnĂĄban, a kĂnai orvosok fĆkĂ©pp a torokfĂĄjĂĄs, a köhögĂ©s enyhĂtĂ©sĂ©re, lĂ©gzĆszervi problĂ©mĂĄk esetĂ©n javasoljĂĄk. Igen erĆteljes, többfejƱ gyöktörzsƱ, Ă©velĆ, akĂĄr mĂ©teres cserje jellegƱ faj. A gyĂłgyhatĂĄst fĆkĂ©nt gyöktörzse jelenti, ahol fĆ hatĂłanyagkĂ©nt egy triterpĂ©nvĂĄzas glikozid, a glicirrhizin talĂĄlhatĂł. Ehhez a feltƱnĆen (a szacharĂłznĂĄl ötvenszer) Ă©des vegyĂŒlethez flavonoidok, szaponinok, kevĂ©s illĂłolaj tĂĄrsul. E kĂ©miai összetĂ©tel köptetĆ, antibakteriĂĄlis Ă©s antivirĂĄlis, illetve gyulladĂĄscsökkentĆ hatĂĄst garantĂĄl, amit mĂĄr az egyiptomiak is felismertek. Az Ă©desgyökĂ©r alkalmazĂĄsa eltĂ©r a szokĂĄsostĂłl, hiszen nem forrĂĄzzuk, nem kĂ©szĂtĂŒnk belĆle teĂĄt, hanem a gyökerek gumiszerƱ ĂĄllagĂșra bepĂĄrolt kivonatĂĄt, a fekete szĂnƱ "medvecukrot" fogyaszthatjuk.
PemetefƱ
Galenus rĂłmai orvos ajĂĄnlotta jĂł kĂ©tezer Ă©vvel ezelĆtt a pemetefƱ (Marrubium vulgare) hasznĂĄlatĂĄt. A növĂ©ny lĂĄgyszĂĄrĂș, nĂ©gyszögletes szĂĄrĂș, fehĂ©ren gyapjas, tojĂĄsdad levelei csipkĂ©s szĂ©lƱek, fonĂĄki rĂ©szĂŒk rĂĄncos. VirĂĄgai piszkosfehĂ©rek, melyek gömbszerƱ ĂĄlörvöket kĂ©peznek. A Földközi-tenger vidĂ©kĂ©n Ă©s KözĂ©p-ĂzsiĂĄban Ćshonos faj, hazĂĄnkban szĂĄraz, meleg terĂŒleteken, gyepekben is megĂ©l, egyben termesztett gyĂłgynövĂ©ny. A pemetefƱ drogja a virĂĄgzĂł hajtĂĄs, amely 0,3-1,0 szĂĄzalĂ©k diterpĂ©n tĂpusĂș keserƱanyagot, 5-7 szĂĄzalĂ©k cseranyagot, nyĂĄlkaanyagokat, kevĂ©s illĂłolajat tartalmaz. ForrĂĄzata (teĂĄja) lĂ©gĂști megbetegedĂ©sek (köhögĂ©s) esetĂ©n hasznos, de Ă©tvĂĄgyjavĂtĂł hatĂĄsa is közismert. FelhasznĂĄlĂĄsa nemcsak teakĂ©nt lehetsĂ©ges, hanem gyĂłgycukorkĂĄk alkotĂłrĂ©sze is lehet.
Homoktövis
A meghƱlĂ©s, a köhögĂ©s Ă©s a nĂĄtha megelĆzĂ©sĂ©nek egyik feltĂ©tele a szervezet megfelelĆ vitaminellĂĄtĂĄsa, kĂŒlönösen a vĂzoldĂ©kony, folyamatosan ĂŒrĂŒlĆ vitaminok elĂ©gsĂ©ges szintjĂ©nek biztosĂtĂĄsa. Az utĂłbbi idĆben egyre gyakrabban talĂĄlkozhatunk olyan termĂ©kekkel (szörp, lekvĂĄr, befĆtt, stb.), amelyek a homoktövis (Hippophae rhamnoides) ĂĄlbogyĂłtermĂ©sĂ©bĆl kĂ©szĂŒlnek. Ez a növĂ©ny tövisekkel borĂtott, ezĂŒstös szĆrökkel fedett cserje vagy kistermetƱ fa. Az igĂ©nytelen, szĂĄrazsĂĄgtƱrĆ növĂ©nyt a vilĂĄg sok orszĂĄgĂĄban termesztik, hazĂĄnkban a Duna Ă©s DrĂĄva mentĂ©n Ćshonosan is elĆfordul, bĂĄr ritkasĂĄga miatt flĂłrĂĄnk vĂ©dett fĂĄjĂĄvĂĄ nyilvĂĄnĂtottĂĄk. Ăltetett, termesztett ĂĄllomĂĄnyĂĄval egyre több helyen talĂĄlkozhatunk, hiszen a termĂ©s leve a C-vitamin mellett cukrot, szerves savakat, olajat, karotinoidokat, ĂĄsvĂĄnyi elemeket tartalmaz. Ăszak-EurĂłpĂĄban rĂ©gĂłta hasznĂĄlt, Ăzes vitaminpĂłtlĂł, nĂĄlunk most terjed hasznĂĄlata.
Az Ćszi nyirkos, hƱvös idĆ beköszöntĂ©vel is forduljunk a termĂ©szethez, Ă©ljĂŒnk a növĂ©nyvilĂĄg kincseivel, hiszen mĂĄr Ćseink is ezt tettĂ©k.
Dr. Vetter JĂĄnos
egyetemi tanĂĄr
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 041105)