Szürkehályog – felhők a szem előtt

A cataracta görög szó, vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével járó betegség (szürkehályog) valószínűleg azért kapta ezt a nevet, mert a beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés - szürkehályog - abból adódik, hogy a betegség előrehaladtával a pupilla területe elveszti feketés csillogását és szürkévé válik, a hályog szó pedig a "felhős, ködös, elmosódott" látást okozó elváltozás magyar megfelelője.

A cataracta a korosabb emberek látásromlásának leggyakoribb oka. A 65-75 éves kor közötti népességnek kb. fele szenved tőle, és ez a gyakoriság a 75 éven felüliek körében további közel 20 százalékkal növekszik. Talán ez az oka, hogy az öregedés természetes velejárójának tartják - ami bizonyos értelemben igaz is ", holott a cataracta (és az általa okozott látásromlás) gyógyítható betegség.

Az emberi szemlencse valóban lencse alakú, kristálytiszta, kétszer domború képződmény az iris (szivárványhártya) mögött. Átmérője 9-10 mm, legnagyobb vastagsága átlagosan 4 mm, súlya 0,2 g. A lencse 65 százalék vízből és 35 százalék fehérjéből áll, ezen kívül nyomokban lipoidokat és ionokat tartalmaz. A szemlencse ereket és idegeket nem tartalmaz, a csarnokvízből táplálkozik.

Központi - legnagyobb - részét a lencsemag alkotja, ezt az elülső és hátsó kéreg veszi körül, amit kívülről a lencsetok zár körbe. A lencsemag életünk folyamán állandóan növekszik, a képlékeny kéregrész pedig csökken.

Az élet korai szakaszában a szemlencse puha, rugalmas, képes alakját változtatni. Az öregedési folyamat során veszít rugalmasságából és átlátszóságából. A lencse többé-kevésbé átlátszatlan állapotát nevezzük cataractának.

A szürkehályog fájdalommentes, fokozatos látásromlással járó betegség. Sokáig észrevétlen maradhat. Egyoldali esetben az is előfordulhat, hogy véletlenül, a másik szem eltakarásakor derül ki a már jelentős látásromlást okozó cataracta. A betegség ugyan mutathat családi halmozódást, de az előrehaladott életkor mindenképpen hajlamosítható tényező.

Gyakrabban és fiatalabb korban fordul elő olyan egyéneknél, akik túl sok napfénynek vannak kitéve vagy szegényes az étrendjük (különös tekintettel az ún. antioxidánsok hiányára). Kialakulásában a dohányzás is jelentős szerepet játszik.

A cataracta észlelését a fényviszonyok befolyásolják. Kezdetben a beteg például nagyon zavarónak találhatja az erős napsütést vagy éjszakai autóvezetésnél a szembe jövők reflektorát. (Ez a jelenség azonban cataracta nélkül is gyakran előfordul.)

A lencsemag tömöttebbé válása, a benne felszaporodott sárgás/barnás pigment anyag miatt zavarok lehetnek a színérzékelésben, a lencse duzzadása folytán pedig megváltozik a szemlencse fénytörése, ami gyakoribb szemüvegcserét tehet szükségessé. A csak az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettőslátás is szürkehályogra utal.

A leggyakoribb objektív tünet a látásélesség csökkenése.A cataracta nem befolyásolja a pupillaműködést (a fényre-sötétségre bekövetkező pupillareakciót), és alig hat a látótérre (a látótér beszűkülése vagy körülhatárolt terület kiesése esetén más betegségről van szó). A szürkehályog nem okoz szemfenéki eltérést, előrehaladásával azonban romlik a retina és látóideg vizsgálhatósága.

Jóllehet felnőttkorban - különösen 60 év fölött - a csökkent látásélesség leggyakoribb oka a cataracta, más szemészeti eltérések is vezethetnek látáscsökkenéshez.

Ha a látásromlás fájdalommal, túlzott fényérzékenységgel együtt jelentkezik, inkább szemgyulladásra, fertőzésre vagy heveny zárt zugú glaucomára kell gondolni. Az ideghártya (retina) leválás is látásromlást okoz, amelyet a betegek a látómező egészét beborító függönyként vagy árnyékként jellemeznek. Ez gyakran jár együtt úszkáló homályok, villámlátás észlelésével. A retina leválás okozta látásromlás azonban gyors lefolyású, óráról órára vagy napról napra egyre rosszabb. Azonnali szemészeti beavatkozást igényel.

Időskori szürkehályog esetén az elszürkülés többnyire a lencsekéregben kezdődik. Eleinte a homályok a lencse széli részén jelentkeznek és a látást alig befolyásolják, majd elérik a centrumot és többszörösen kereszteződve egyre zavaróbbá lesznek. A lencse átlátszatlanságának fokozódásával a pupilla területe egyre szürkébbé, végül gyöngyházfényűvé válik.

Az a ritkább, amikor az elszürkülés a lencsemagban következik be, ilyenkor centrális elhelyezkedése miatt korán látásromlást okoz. Az időskori szürkehályog kóreredete pontosan nem tisztázott. Legtöbbször csak az öregedéssel járó, a szervezet egészét érintő általános vízvesztésre vezethető vissza. Bizonyos betegségekben azonban megnő kialakulásának kockázata.

Cataracta traumaticaról akkor beszélünk, ha a szemet nagy erejű tompa ütés vagy perforációt okozó sérülés éri. Minden olyan sugárzó energia, amely a szaruhártyán áthatolva a lencsét eléri, szürkehályogot produkálhat. Ilyen a villám vagy áramütés, infravörös sugárzás, atomsugárzás vagy a gyógyászatban használt röntgen, rádium és lézersugárzás. Egyetlen gyógyító sugárdózis is képes cataractát létrehozni, ha nem gondoskodunk a szem megfelelő védelméről.

Hasonló állapotot okozhatnak bizonyos kémiai anyagok (pl. naftalin) és egyes tartósan szedett gyógyszerek (pl. kortizonszármazékok). Cataracta complicatanak a más szembetegségekhez (pl. zöldhályog, a szem daganataihoz) társuló szürkehályogot nevezzük. Bizonyos általános betegségek hajlamosítanak szürkehályog-képződésre.

Gyakoriságánál fogva a cukorbetegségnek van a legnagyobb jelentősége. Egyrészt a diabeteses betegeken gyakrabban alakul ki az időskori szürkehályog, mint nem cukorbeteg kortársaikon, másrészt fiatal felnőtt korban - akár a cukorbaj első tüneteként - hópehelyszerű homályok jelenhetnek meg a szemlencsében (ezek soha nem mozognak), melyek hetek alatt totális hályoggá érnek, de korán bevezetett inzulinkezeléssel visszafejleszthetők. Az időskori szürkehályog lefolyásának időtartama egyénenként változó, sőt ugyanazon személy két szeme között is eltérő gyorsaságú lehet.

A cataracta a csökkentlátás legjobban kezelhető oka. Sok betegnél elegendő a rendszeres ellenőrzés és időről időre új szemüveg felírása, műtétre nincs is szükség. Mikor azonban a mindennapi tevékenységek végzésében a látáscsökkenés akadályt jelent s az új szemüveg már nem segít, lehetséges gyógymódként a műtét jön szóba.

 

Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos

forrás: archívum
(Patika Tükör – 020301)

GYÓGYTORNAPRAXIS.hu – Gyógyítás a teljesség igényével

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.