Egészséges hús

[gac]


Egészséges hús - avagy miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

A hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka.

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. Ma megközelítőleg 20 000 különböző halfajta él a tengerekben és az óceánokban, s folyóink, tavaink is sokféle halnak nyújtanak otthont.

A középkorban hazánk vizeiben - a korabeli leírások szerint - rengeteg hal élt, s szolgált táplálékul a lakosságnak. A halászat nálunk is a táplálékszerzés fontos formája volt. A folyók szabályozása, az élőhelyek csökkenése, a vízszennyezés, stb. a halállomány tetemes csökkenését eredményezte, s a halfogyasztás is egyre kisebb szerepet játszott a táplálkozásban.

Ma a világon talán mi esszük a legkevesebb halat, fejenként csak 2,5 kg-ot évente; a világ lakosságának átlagos halfogyasztása 13,5 kg körül mozog, de a tengerparton élő nemzetek ennél sokkal több halat esznek. Izlandon például az egy főre jutó évi halfogyasztás 92, Japánban 71, míg Norvégiában 69 kg, de a jelentős halászattal nem rendelkező Ausztriában is ötször több halat esznek, mint Magyarországon. Ez a feltűnően alacsony fogyasztás semmivel sem indokolható, hiszen a felmérések szerint a magyarok is kedvelik a halételeket. A megkérdezettek 77 százaléka mondta, hogy szereti a halat, Baja térségében ez az arány több mint 90 százalék, s Debrecen környékén is eléri a 70 százalékot. Az előbbi adatokra az lehet a magyarázat, hogy a halat nem mindenhol könnyű beszerezni, s ráadásul nem is tartozik az olcsó ételek közé. Kedvező tápanyag-összetétele, esszenciális zsírsavtartalma, könnyű emészthetősége, a halételek ízletessége, stb. pedig nagyon is indokolná, hogy a halfogyasztás nagyobb szerephez jusson táplálkozásunkban.

A hal sok fehérjét tartalmaz.

A halak fehérjetartalma, fajtától függően 15-20 százalék körül mozog. A halfehérje a halhús sajátos szerkezetének köszönhetően könnyen emészthető, teljes értékű fehérje.

Alacsony energiatartalmát alacsony zsírtartalmának köszönheti.

A halhús zsírtartalma nem nagy, 1-7 százalék kerül mozog. Száraz és zsíros húsú halakat különböztetünk meg.

Száraz húsú halak: a harcsa, a keszeg, a fogas, a fehér busa, a heck, a tőkehal, a lepényhal, stb.
Zsíros húsú halak: a ponty, a lazac, az angolna, a tonhal, a makréla, a hering, stb.
A zsíros húsú halak kétszer annyi energiát tartalmaznak, mint a száraz húsúak.

A halzsír, helyesebben halolaj, a többi állati eredetű zsiradéktól eltérően, telítetlen zsírsavakban gazdag, melynek megítélése táplálkozás-élettani szempontból igen kedvező.

Főként a tengeri halakban, de az édesvízi halak egy részében is olyan esszenciális zsírsavak találhatók, melyek fontos élettani szerepet töltenek be. Szükségesek a magzati életben az agy és a retina (a szem ideghártyája) normál fejlődéséhez és kedvező hatásúak az érelmeszesedés és bizonyos mértékig a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzésében is.

Magyarországon a lakosság esszenciális zsírsav-ellátottsága elégtelen.

Kétféle esszenciális zsírsavat, az ún. n-3 és az n-6 típusú zsírsavakat különböztetjük meg. Az n-3 típusú zsírsavakból, melyek nagy mennyiségben találhatók - elsősorban - a tengeri halakban, megengedhetetlenül alacsony a bevitel, míg n-6 típusú zsírsavakból, melyeket a növényi olajok bőségesen tartalmaznak, akár túlzott is lehet az ellátottság. A kétféle zsírsav nem helyettesítheti egymást. A megfelelő n-6:n-3 arány kedvező esetben 5:1 - 10:1 lehetne, ám a felmérések azt mutatják, hogy ez az arány 16:1 körül mozog. Ezek az adatok is amellett szólnak, hogy feltétlenül növelni kellene a halfogyasztást, hiszen a rendszeres halfogyasztásnak szerepe lehet az érelmeszesedés, az agyvérzés és az infarktus kivédésében is.

Miért nem kapnak az eszkimók infarktust?

Az eszkimók legalább annyi zsiradékot, vagy többet fogyasztanak, mint a fejlett országok lakosai, mégis elenyésző közöttük az infarktus eredetű halálozás. A tudósok ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy az eszkimók által fogyasztott halolaj sok n-3 típusú, védő hatású zsírsavat tartalmaz.

Vitaminok és ásványi anyagok a halakban

A halolaj, legfőképpen a halak májának az olaja igen sok A- és D-vitamint tartalmaz, de a halak B1-, és B2 vitamin tartalma is jelentős. A halkonzervekben puhára főtt halcsont kitűnő kalciumforrás. A tengeri halakban sok a jód, ami - lévén hazánk jódban hiányosan ellátott terület - nem hagyható figyelmen kívül. Vas, cink, szelén tartalmuk is számottevő.

Néhány halféleség n-3 zsírsavtartalma

Hal
(100 g)

n-3 zsírsav
(g)

szardínia/olajoshal

3,3

Makréla

2,5

Pisztráng

1,6

lazac

1,0

tonhal

0,5


Néhány növényi olaj n-3 zsírsavtartalma

olaj
(100 g)

n-3 zsírsav
(g)

napraforgóolaj

Nyomokban

repceolaj

10,0

szójaolaj

7,5

lenmagolaj

60,0


Néhány halféleség vitamintartalma

A-vitamin

B1-vitamin

B2-vitamin

ug/100g

mg/100

mg/100


Néhány halféleség ásványi anyag tartalma (mg/100g)

Ásv. anyag/halféle

ponty

busa

Heck

tőkehal

Nátrium

50

70

125

90

Kálium

310

210

240

350

Kalcium

30

130

69

11

magnézium

30

40

23

28

Vas

1,0

1,2

0,4

0,3

Foszfor

137

177

173

?<

Kisgyereknek csak szálka nélkül adjunk halat! Nagyobb gyermekeket tanítsuk meg, hogyan kell a halat enni, nehogy a szálka balesetet okozzon.

A vizsgálatok sora szerte a világon igazolta, hogy a rendszeres halfogyasztás egészségvédő hatású. A felmérések pedig azt mutatták, hogy mi magyarok is szeretjük a halat. El kellene tehát érni, hogy az alkalmi halfogyasztást a rendszeres halfogyasztás váltsa fel. Ne csak karácsonykor, vagy a bajai, a szegedi halászléfőző versenyek idején kóstoljuk meg ezt az érdemtelenül mellőzött értékes táplálékot.

Dr. Barna Mária


(forrás: Patika Tükör - 10012001)

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×