A fƱzĆ a derĂ©k, a csĂpĆ Ă©s a mell formĂĄlĂĄsĂĄra, karcsĂșsĂtĂĄsĂĄra viselt ruhadarab, amely a XIV. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben vĂĄlt divatossĂĄ. Ebben az idĆben a nĆk egy vĂ©kony fapĂĄntot varrtak a ruhĂĄjukba, hogy derekukat vĂ©konyabbra szorĂtsĂĄk, de a fiatal fĂ©rfiak is hasonlĂł mĂłdszerrel karcsĂșsĂtottĂĄk magukat.
A XV. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben, SpanyolorszĂĄgban tƱnt fel a vasbĂłl kĂ©szĂŒlt fƱzĆ, amely szinte pĂĄncĂ©lkĂ©nt fogta körĂŒl a testet. A XVI. szĂĄzad elsĆ felĂ©ben az angol Ă©s francia udvarban is ezzel a fƱzĆtĂpussal prĂłbĂĄltak nĆiesebb formĂĄt kölcsönözni maguknak a nĆk.
MagyarorszĂĄgon a XV. szĂĄzadban a nĆk erĆsen fƱztĂ©k magukat, bĂĄr a XVIII. szĂĄzad elĆtt nem volt szokĂĄs ilyen mestersĂ©ges pĂĄncĂ©lvĂ©rthez hasonlĂł fƱzĆt hasznĂĄlni, helyette inkĂĄbb mellĂ©nyĂŒket fƱztĂ©k szorosabbra. A XVI. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben a szövettel bĂ©lelt pĂĄncĂ©lderĂ©k volt ĂĄltalĂĄnos.
A XVII-XVIII. szĂĄzadban a fƱzĆ kĂ©t rĂ©szbĆl ĂĄllt, egy ujjatlan fa-, fĂ©mpĂĄntokkal vagy halcsonttal merevĂtett fƱzĆderĂ©kbĂłl Ă©s egy hasonlĂłan kikĂ©pzett hĂĄromszög alakĂș betĂ©tbĆl. A XVII. szĂĄzad közepĂ©n a fĂ©rfiak is szĂvesen fƱztĂ©k magukat, hogy mellkasuk mĂ©g domborĂșbb legyen. A XVIII. szĂĄzad elejĂ©tĆl egĂ©szen az I. vilĂĄghĂĄborĂșig a vĂĄszonbĂłl kĂ©szĂŒlt, halcsontokkal merevĂtett fƱzĆ volt ĂĄltalĂĄnos. A kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között gumĂrozott anyagbĂłl, a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄn nejlonbĂłl vagy mĂĄs anyagbĂłl kĂ©szĂtettĂ©k.
A XIX. szĂĄzad vĂ©gĂ©n sokan tiltakoztak a fƱzĆ viselete ellen, többek között orvosok emeltĂ©k fel szavukat, mivel Ășgy vĂ©ltĂ©k, hogy a nĆk sajĂĄt hiĂșsĂĄguk csapdĂĄjĂĄba esnek azzal, hogy kĂ©pesek akĂĄr 38 centimĂ©teresre zsugorĂtani derekukat, megnyomva ezzel belsĆ szerveiket, amely olyan sĂșlyos betegsĂ©gekhez vezethet, mint a gerincferdĂŒlĂ©s, a mellrĂĄk vagy a tuberkulĂłzis.
Valeria Steele "A fƱzĆ törtĂ©nete" cĂmƱ könyvĂ©nek megĂrĂĄsakor komolyan tanulmĂĄnyozta a fƱzĆ egĂ©szsĂ©gkĂĄrosĂtĂł hatĂĄsait. Orvosi, kĂłrbonctani jelentĂ©seket vizsgĂĄlva arra jutott, hogy bĂĄr e ruhadarab csökkentette a tĂŒdĆ befogadĂłkĂ©pessĂ©gĂ©t â ami kapkodĂł lĂ©gzĂ©st eredmĂ©nyezett â, ĂĄllandĂł viselĂ©se pedig a hĂĄt- Ă©s hasizmokat gyengĂtette, de a fƱzĆ viselĂ©sĂ©nek legsĂșlyosabb következmĂ©nye szerinte az emĂ©sztĂ©si zavar, felfĂșvĂłdĂĄs lehetett.
Valeria Steele szerint a feministĂĄk vĂ©lemĂ©nye is megoszlott a fƱzĆ hasznĂĄlatĂĄval kapcsolatban: egyesek a fƱzĆre Ășgy tekintettek, mint egy olyan ruhadarabra, ami a nĆket szexuĂĄlis tĂĄrggyĂĄ tette, mĂĄsok pedig a magabiztossĂĄg, a mĂ©ltĂłsĂĄg szimbĂłlumĂĄnak tekintettĂ©k.
Steele mindezek ellenĂ©re Ășgy gondolja, sok nĆ azĂ©rt hordott fƱzĆt, mert szerette, Ă©s viselĂ©se alkalmat adott arra, hogy a nĆk szexualitĂĄsukat tĂĄrsadalmilag elfogadott mĂłdon fejezzĂ©k ki. "Bizonyosan akadtak, akik szĂĄmĂĄra a viselet fizikai kĂnzĂĄssal Ă©rt fel, de tĂșlzĂĄs lenne azt ĂĄllĂtani, hogy minden nĆ Ăgy Ă©rzett. Ma rendkĂvĂŒl fontosnak, alapvetĆnek tartjuk a kĂ©nyelmet, de a tizenkilencedik szĂĄzadban mĂĄs volt a helyzet" - Ărja.
Ma mĂĄr elsĆsorban a kĂ©nyelmi Ă©s egĂ©szsĂ©gi szempontok jĂĄtszanak szerepet a fƱzĆk kĂ©szĂtĂ©sĂ©nĂ©l, bĂĄr tagadhatatlan: viselĂ©sĂŒk Ă©s lĂĄtvĂĄnyuk esztĂ©tikai Ă©lmĂ©nyt nyĂșjt.
Potondi Eszter
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 020501)
... ĂgessĂ©tek el a fƱzĆket! Rakjatok mĂĄglyĂĄt a kegyetlen acĂ©lbĂłl, amely oly sok Ă©ven ĂĄt uralkodott testetek felett Ă©s sĂłhajtsatok fel a megkönnyebbĂŒlĂ©stĆl, mert biztosĂthatlak benneteket, hogy eljött az emancipĂĄciĂł pillanata! ...
(Elizabeth Stuart Helps, 1874)
... Kicsi derĂ©k, kicsi agy! A nĆi alak legkeskenyebb pontjĂĄn az Ă©letfontossĂĄgĂș szervek körĂŒl viselt pĂĄncĂ©l következtĂ©ben szinte alig jut vĂ©r az agyba. Ez a magyarĂĄzata annak, miĂ©rt sikoltanak a nĆk, amikor megpillantanak egy egeret ...
(Frances Willard divatreformer)