A környezetszennyezĂ©s a XXI. század egyik legnagyobb problĂ©mája. HatĂłságok Ă©s civil szervezetek Ăłvják a termĂ©szetet Ă©s minket embereket civilizáciĂłnk káros hatásaitĂłl. A talaj, a vĂz Ă©s a levegĹ‘ kĂ©miai vagy biolĂłgiai szennyezĂ©se már rĂ©gĂłta napirenden van, de az egyik leggyakoribb városi irritáciĂłrĂłl, a zajszennyezĂ©srĹ‘l keveset hallunk.
A zaj kellemetlen hatásait nehĂ©z kimutatni, ahogy magát a zajártalmat is nehezebb megállapĂtani, mint más tĂpusĂş környezeti ártalmakat. A levegĹ‘, a vĂz vagy a talaj szennyezettsĂ©gĂ©t a kibocsátás után is lehet mĂ©rni, szemben a zajjal, ami - ha a forrás megszűnik - szertefoszlik Ă©s nem mĂ©rhetĹ‘ többĂ©. Ráadásul az emberek toleranciaszintje is eltĂ©rĹ‘ a hangokkal kapcsolatban. Ami egy autĂłverseny-rajongĂł számára mennyei dörmögĂ©s, az mások számára fĂĽlsiketĂtĹ‘ zajnak hangzik.
Az egyes zajok intenzitásának mérése megoldható, de az összeadódó zajok hatását vizsgálni igen nehéz, szinte lehetetlen. A káros hatások azonban nem a mérhetőségtől függenek. A zaj koncentrációs és alvási zavarokat okozhat (ki tud figyelni vagy pihenni, ha saját szavait sem érti), ráadásul közérzetünk romlását is előidézheti.
A zajártalommal a munkavĂ©delmi elĹ‘Ărások már rĂ©gĂłta foglalkoznak. Az 1999-es ISO-szabvány szerint egy 140 decibeles hang már halláskárosodást okozhat. Ha hosszabb ideig tesszĂĽk ki hallĂłszervĂĽnket az irritáciĂłnak, akkor már 110 decibel is okozhat sĂĽketsĂ©get. Ez egy átlagos Ă©jszakai szĂłrakozĂłhelyen tapasztalhatĂł hangerĹ‘ssĂ©ggel egyenlĹ‘, vagyis egy szombat esti diszkĂł már tartĂłs károsodást okozhat, akkor is, ha csak nĂ©hány percet tölt valaki a hangfal közelĂ©ben.
Sokan csak legyintenek ezekre az adatokra, de az tény, hogy az elmúlt években a fejlett nyugati országokban gyorsan nő az időskori halláscsökkenéssel küzdők száma. Bár Magyarországon még csak most készültek el az első zajtérképek (például a főváros zajszennyezettségét ábrázoló), Nyugat-Európában már régóta vizsgálják a köztéri zajt. Németországban az elmúlt másfél évtizedben duplájára nőtt az utak mentén mért zaj. Ezt nemcsak a mérőberendezések, hanem a nagyvárosok lakói is érzékelik.
Az uniĂłs országok lakĂłinak egynegyedĂ©t zavarja az autĂłk, motorok, buszok zaja. Ez az arány hazánkban jĂłval magasabb, a városban Ă©lĹ‘ magyarok 50 százalĂ©ka van kitĂ©ve ennek a zavarĂł hatásnak. A forgalmas csomĂłpontok közelĂ©ben akár 60-70 decibelt is mĂ©rnek, ami, ha egĂ©sz nap "hallgatjuk", bizonyĂtottan fáradĂ©konyságot, ingerĂĽltsĂ©get eredmĂ©nyez. Olyan stresszforrás ez, mely ellen az egyĂ©n, hacsak nem tud falura költözni, nem sokat tehet.
A legfontosabb az volna, hogy koncentráciĂłt igĂ©nylĹ‘ tevĂ©kenysĂ©geink során nyugodt, csendes környezetben lehessĂĽnk. Az iskolák Ă©s Ăłvodák közelĂ©ben a zaj nem lehetne 30-35 decibelnĂ©l magasabb, hiszen a tanuláshoz, az Ăłrákon valĂł odafigyelĂ©shez csendre van szĂĽksĂ©g. Az ennĂ©l magasabb zajszint zavarja Ă©s nehezĂti a szövegĂ©rtĂ©st. A gyerekeknek, az idĹ‘seknek Ă©s a betegeknek mĂ©g fontosabb, hogy ne háborgassa a nyugalmukat semmilyen hanghatás.
A zajcsökkentĂ©sre ma már többfĂ©le mĂłdszer is lĂ©tezik. A villamossĂnek korszerű alapozása csökkenti a járművek kellemetlen hangját, a zajfogĂł falak pedig a legnagyobb forgalmĂş utak folytonos zĂĽmmögĂ©sĂ©t is kĂ©pesek elnyelni. Az ára azonban mindkĂ©t megoldásnak elĂ©g borsos, Ă©s felvetĹ‘dik a kĂ©rdĂ©s: ki fizeti a csendet? Az uniĂłban egy olcsĂłbb megoldással rukkoltak elĹ‘, ahol a zajszint tĂşl magas volt, ott korlátozták a forgalmat...
Ha azonban megnĂ©zzĂĽk Budapest zajtĂ©rkĂ©pĂ©t, akkor rá kell jönnĂĽnk, hogy itt csupán az egyik helyrĹ‘l a másikra irányĂthatnánk át a zajos Ă©s bĂĽdös forgalmat.
Budapest legzajosabb utcái (80 decibel körĂĽli Ă©rtĂ©kek napközben): Moszkva tĂ©r, Margit körĂşt, Kossuth Lajos utca, RákĂłczi Ăşt - hogy csak a belsĹ‘, tehát sűrűn lakott kerĂĽletek leghangosabb pontjait emlĂtsĂĽk. Az ok egyfelĹ‘l a nagy forgalom, a sok autĂł Ă©s busz, de sok helyĂĽtt a rossz minĹ‘sĂ©gű aszfalt is fokozza a zajt.
Decibelskála
A hang intenzitásának mértékegysége a decibel. Azt mérik a szakemberek, hogy a kibocsátott hang, pontosabban ennek hullámai mekkora ingadozást okoznak a légnyomásban. A skála logaritmikus, tehát már 3 decibeles emelkedés is a zajhatás duplázódását jelenti. Egy szabadtéri koncerten, ha 120 decibellel szól a hangfal, akkor legalább 50 méterre kell állnunk tőle, hogy biztosan ne okozzon halláskárosodást.
- práger -
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 031103)