A gyógyszerabúzusról és kábítószerekről szóló sorozatunk első részében az amfetamin kerül terítékre.
Az abúzus túlzásba vitt fogyasztást, mértéktelenséget, visszaélést jelent. Utóbbi a gyógyszerek tekintetében nyer értelmet: az eredendően orvosi célra szánt készítmények élvezeti célra történő felhasználását jelenti.
Az amfetamin töretlen népszerűségnek örvend. Mindenféle kiszerelésben hozzáférhető, por, kapszula, tabletta alakban egyaránt. Idővel az egyes kémiai analógokhoz fantázianevek ragadtak, mint pl. a "speed", vagy a különösen hosszan tartó hatást előidéző "ice".
A pszichostimulánsok közé tartozó amfetaminok 10-20 miligrammja fokozza a fizikai és mentális teljesítőképességet (megszünteti az álmosságot), felfokozott hangulatot, jókedvet, beszédességet, eufóriát okoz.
Szomatikus, azaz testi függőséghez nem vezet, elhagyásakor fizikai komplikációk általában nem jelentkeznek. Ezzel szemben a pszichés dependencia jelentős, megvonását az egyén komolyan megsínyli.
Ha az amfetaminokkal élő beteg nem jut hozzá a szükséges mennyiséghez (ami idővel a tolerancia kialakulása miatt egyre több és több, azaz a szervezet a rászokás mellett meg is szokja), a beteg depresszióba süllyed, aluszékonnyá válhat.
Az adagok emelésével viszont hallucinációk (gyakori a férgekkel kapcsolatosak), üldöztetéses téveszmék bontakozhatnak ki. Az egyén antiszociálissá és agresszívvé válik, környezetére is veszélyt jelenthet.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu