Egyenrangú felek
Jelenleg Magyarországon minden betegnek - legyen az felnőtt vagy gyerek - joga van a szabad orvosválasztáson túl ahhoz is, hogy gyógyítói egyenrangú partnerként kezeljék. Ennek megfelelően a pácienst tájékoztatni kell betegségéről - számára is érhető formában ", és felvázolni, hogy milyen kezelési lehetőségek vannak jelenlegi állapotában. Ezek ismeretében a beteg dönthet, és orvosai kötelesek elfogadni döntését.
Eljárások, engedélyek, tájékoztatók
Sokakban felmerül a kérdés, miért nem kapható egy gyógyszer hazánkban, ha már hírt adott róla a sajtó, olvasható az interneten, a külföldi honlapokon, netán a szomszédasszony külföldi rokona szedte és meg is gyógyult tőle.
Kövessük végig, milyen utat tesz meg a gyógyszer a "felfedezéstől" a hatósági engedélyezésen át a gyógyszertárig!
"Az emberi méltóság egy és oszthatatlan" (Bibó István)
Nemzetközi szabályozás
A betegek jogait korábban az orvosi, ápolói hivatás szakmai előírásai között, inkább orvosi, ápolói magatartási szabályként fogalmazták meg.
Az orvosetikai, orvosjogi szemléletváltás több mint 30 éve kezdődött az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egészségügyi rendszereiben. Az Amerikai Kórházszövetség 1973-ban fogalmazta meg "A betegek jogai" címmel az USA-ban érvényes betegjogi kartát, majd ezt számos nyugat-európai ország is követte. A betegjogok iránti érdeklődés az Amerikai Egyesült Államokban szorosan kapcsolódott egészségügyi költségrobbanáshoz, ezért itt a betegjogok főleg személyiségi, önrendelkezési jogok gyakorlásának gazdasági vonatkozásait és intézményi biztosítékait, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos jogokat és normákat tartalmazzák. Az európai betegjogi mozgalmak inkább ideologikus és etikai indíttatásúak, gazdasági, fogyasztói érdekek védelmével az európai és a hazai szabályozás még adós marad.
Művészek és orvosok rég elfeledett arcokat alkotnak újra, abból a korból valókat, amikor még nem volt képes az ember a vizuális rekonstrukcióra, illetve akikről életükben nem készülhetett arckép. A minta a koponyacsont, az emberi test részének az a szerkezete, amely talán a legtovább áll ellen az idő múlásának. A körülötte levő hús és izom, az élő szövetek a bőrrel ma már rekonstruálhatóak. Így válik felismerhető egy koponya formája alapján az arc, a mimika, a lélek üzenetének kifejeződése.
Az arcrekonstruktőrök racionális információkból képesek a hiányzó tereket formába gondolni, majd két-, illetve három dimenzióban megalkotni. „Az arcrekonstrukció hitelességét a rendelkezésre álló adatok határozzák meg” – magyarázza Kőnig Frigyes, a Képzőművészeti Egyetem rektora. A hitelesség függ attól, hogy a valaha élt személyről a koponyán kívül milyen egyéb információ – fotó, festmény, rajz – áll rendelkezésre. Ezek a rekonstrukciók nem arról szólnak, hogy milyenek voltak, hanem hogy milyenek lehettek. Az arcrekonstrukció ma már nemcsak a művészetet, hanem a kriminalisztikát és az orvostudományt is szolgálja. Az igazságügyi orvos szakértők számára hasznos lehet azonosításra, és a plasztikai sebészeteken is végeznek arcmódosító eljárásokat az arra igényt tartó pácienseken. Az sem ritka, hogy egy nagyszülő orrát vagy állát tekinti mintának a „megrendelő”. A modern arcszobrászok kivételes anatómiai ismeretekkel rendelkeznek, igen jó megfigyelők, akiknek az átlagember számára kevésbé észrevehető részletek a legfontosabbak.
A mobiltelefonok ma már közönséges használati tárgyai mindennapi életünknek. Ritkán tudatosul, hogy hányszor is emeljük ezeket fülünkhöz, hány perces diskurzusokat folytatunk, még kevésbé foglalkozunk elektromágneses tulajdonságaikkal.
A készülékek kiválasztása nem a rájuk jellemző SAR-értéken áll vagy bukik, hiszen kereskedelmi forgalomba kizárólag a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, az előírt sugárzási határértékeken belül teljesítő telefonok kerülhetnek.
Ennek ellenére érdemes a specifikus abszorpciós rátát figyelembe venni, és két hasonló tulajdonságokkal rendelkező készülék közötti választás esetén voksunkat az alacsonyabb értékkel bíró mellett letenni.
Orvosai komoly fenntartásai ellenére egy májátültetésre váró amerikai férfi hirdetésekben keresett új szervet a műtét elvégzéséhez. A költséges, nyilvános hirdetőtáblákat is felhasználó kampányban minden szerepelt, ami a beteget a kétségbeesett lépésre vezette.
A dolog működött. Kevesebb mint egy héttel a hirdetések megjelenése után a transzplantációt elvégezték...
Az utóbbi hetekben egy olyan bûnügy kapcsán élénkült fel a vita az eutanáziáról, amelynek lényegében a legkevesebb köze az eutanáziához van, viszont felvet néhány más fontos egészségügyi jogi kérdést.
Az ugyanis az eutanáziavitákban fel sem merülhet, hogy olyan módon vethessen véget bárki is a beteg szenvedéseinek, ahogy azt a Nyírő Gyula Kórház szakápolója (saját állítása szerint) tette. Viszont annak a kérdésnek a tisztázása, hogy egy kórházi osztályon hogyan történik a gyógyszerelés, ki férhet hozzá a gyógyszerekhez, és ezt hogyan kell ellenőrizni, nem csak a minőségbiztosítás szempontjából fontos, hanem azért is, hogy ilyen eseteknek még a gyanúja se merülhessen fel.
Az amerikai törvényhozás nemrégiben vetette el azt a törvényjavaslatot, mely szerint az illegális bevándorlókat illetően még a sürgősségi orvosi ellátás is megtagadható lett volna (az életmentő beavatkozások kivételével).
A kezdettől fogva nagy vihart kiváltó tervezet szerint az egészségügyi intézményeknek ellátással vagy anélkül, de jelenteniük kellett volna a kormányzati szerveknek, hogy illegálisan(?) bevándorolt személy tartózkodik náluk.
Képzeljük el a következő helyzetet: meglátogatjuk az édesanyánkat. Felajánljuk neki, hogy főzünk egy kávét, ám amikor a hűtőszekrénybe nyúlunk a tejért, kellemetlen meglepetés fogad – tejesdoboz helyett egy hajkefe akad a kezünkbe.
Tudjuk, hogy édesanyánk mindig is adott a rendre, ezért különösen furcsának találjuk a helyzetet.
Kaliforniai jogalkotók szándéka szerint a jövőben törvény tiltaná meg a dohányzást azokban a személygépkocsikban, melyekben gyermekek is utaznak.
A védőoltások
A különféle egészségstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy jó néhány súlyos betegség tekintetében hazánk a negatív rangsor élén áll. Van azonban, amire méltán büszkék lehetünk. A magyar lakosság - köszönhetően a kötelező védőoltások rendszerének - egységesen védettnek mondható a különféle járványos megbetegedésekkel szemben. A fertőző kórokkal szembeni védekezésben tehát igen nagy jelentőségük van a védőoltásoknak, melyeknek köre egyébként ma is napról napra bővül.
Az egészséghez való jog rögzítve van Magyarország Alaptörvényében. Ez mind az egészség megőrzésére, mind annak helyreállítására vonatkoztatható.
A mindennapokban nem a jogból vezetjük le, nem jogász szemüvegén keresztül látjuk és láttatjuk egészségügyi problémáinkat, és ez így természetes.
Egyre élesedő vita van kibontakozóban az Egyesült Államokban arról, hogy milyen körülmények között lehessen felhasználni egy elhalálozott szerveit transzplantáció céljából.
A tengerentúli országban csaknem kilencvenezren vannak a különféle várólistákon. ők nap mint nap reménykednek az előrejutásban, nap mint nap eljátszanak a gondolattal, hogy hamarosan őket riasztják veséjük, májuk, tüdejük vagy éppen szívük kicserélése végett.
Ahhoz, hogy az egyes fogalmakon mindenki ugyanazt értse, szükséges az alapfogalmakat definiálni. Opting in: pozitív beleegyezés vagy donorkártya rendszer, amely azt jelenti, hogy az agyhalott donorból történő szervkivételhez a donor életében tett beleegyező nyilatkozata szükséges. Pozitív beleegyezés elvét használják USA, Egyesült Királyság, Kanada, Németország, Hollandia, Svájc, Új Zéland, Ausztrália, Japán, Dél-Korea, Thaiföld, Írország, Dél-Amerika, Latin-Amerika és az arab országok többségében. Opting out: feltételezett beleegyezés elve, amely szerint, ha valaki életében nem tiltakozott szervei transzplantációs célra való felhasználása ellen írásban, akkor annak szervei ilyen célokra felhasználhatók. Magyarországon is ehhez a formához alkalmazkodik az ide vonatkozó jogszabály.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.