Az élelmiszer jelölése az áru névjegye
Ne vegyünk zsákbamacskát, ha lehet, mindig olvassuk el az élelmiszerek csomagolásán lévő információkat.
A napokban egy jó nevű egyetemi tanár, a MTA rendes tagja azzal a történettel szórakoztatta a társaságot, hogy analfabétának nézték a közeli bevásárlóközpontban. A dolog úgy történt, hogy valamilyen csomagolt élelmiszert tartott az orra alá egy termetes asszonyság, s kérte, hogy olvassa el a lejárati időt. Szemüvege nem volt nála, így tanárunk szabadkozni volt kénytelen, hogy sajnos képtelen elolvasni a feliratot. Az asszonyság képe felderült, s cinkos nevetéssel nyugtázta: Na hát, kedveském, maga sem tud olvasni?
Akinek tehát szüksége van rá, semmiképpen se hagyja otthon a szemüvegét, mert bizony vásárlás előtt gyakran olvasnunk is kell...
Az élelmiszerek csomagolásán sok hasznos információ található. Ezeket az információkat - már ha az apró betűk miatt ez sikerül - mindig el kellene olvasni, hiszen sok mindent megtudhatunk belőlük.
Az információ, vagy hivatalos nevén a jelölés pontosan megnevezi, milyen élelmiszert rejt a csomagolás, és utalhat a termék előállításánál alkalmazott kezelésre is, pl: füstölt, szárított, aszalt.
A vásárlót a csomagolás kizárja a konkrét érzékelésből, nem látja az élelmiszert, nem tudja megtapogatni, nem tudja megkóstolni. A közvetlen érzékszervi ingerek helyett a termék minőségét képviselő információkra kénytelen támaszkodni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a jelölés valóságnak megfelelően, korrekt módon tájékoztassa a fogyasztót, ne legyen megtévesztő.
A csomagolás hosszú távon biztosítja az élelmiszer minőségének a megőrzését, védi az árut, de nem tagadható, hogy a csomagolásnak reklám funkciója is van: felhívja a vásárló figyelmét a termékre, és befolyásolhatja a vásárlói kedvet. Az élelmiszer-előállítók bizonyos márkanevek bevezetésével juttatnak el üzenetet a fogyasztókhoz, így azt a több hasonló termék közül - amennyiben megbízható minőségűnek és elfogadható árúnak ismerték meg - gyorsan ki tudják választani.
A jelölés tájékoztat a termék mennyiségéről, illetve darabszámáról is.
Ha lében elhelyezett élelmiszerről van szó (pl.: uborka , ananász), akkor megtudhatjuk az ún. töltőtömeget, az uborka, illetve az ananász lé nélküli súlyát is. Az élelmiszerek egy részénél arról kapunk információt, hogy a csomagolás hány darabot tartalmaz, pl. az édesítőtabletta darabszámát tüntetik fel.
Gyümölcslevek csomagolásáról leolvashatjuk a gyümölcshányadot, megtudhatjuk, hogy pl. tíz vagy negyven százalékban tartalmaz-e gyümölcsöt. Ezek alapján két azonos minőségű terméknél a súly és az ár ismeretében módunk van a kedvezőbbet választani.
A legfontosabb információ a termék meghatározásán kívül az, hogy mennyibe kerül, vagyis a termék ára. Ha a csomagolás túlzott várakozást ébreszt bennünk, és az élelmiszer az árával összevetve a vártnál gyengébb minőségű, a továbbiakban elállunk annak megvásárlásától.
A csomagoláson lévő feliratokból tudjuk meg az élelmiszer összetételét. Az élelmiszerek összetételének jelölését törvény írja elő (az élelmiszerekről szóló 1995. évi XL. tv.). Az élelmiszer-összetevőket csökkenő sorrendben tüntetik fel, s a felsorolás tartalmazza mindazokat az anyagokat is, amelyeket az előállítás során felhasználtak és amely eredeti vagy megváltozott formában, részben vagy egészben az élelmiszerben maradt.
Az élelmiszer előállítója sem marad titokban.
A csomagoláson lévő feliratokból tudjuk meg azt, hogy ki gyártotta, ki forgalmazza, és azt is, hogyan használjuk fel. Pl. hogyan nyissuk ki, felbontás után hogyan kezeljük stb.
A jelölés - többek között - fontos táplálkozási információkat is tartalmaz.
Megtudhatjuk energia- és tápanyagtartalmát. Így lehetőségünk van, ha úgy kívánjuk, a többféle élelmiszer közül azt választani, amelyiknek pl. kisebb az energiaértéke, alacsonyabb a cukor-, illetve a zsírtartalma, esetleg kevesebb só van benne stb. Segít eligazodni abban, hogy a kiválasztott élelmiszer hogyan illeszthető be az étrendbe. Pl. a vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított élelmiszereknél megadják, hogy a termék egységnyi mennyiségének elfogyasztásával a napi szükséglet hány %-át tudjuk fedezni.
A csomagoláson lévő tájékoztatásból megtudhatjuk, meddig őrzi meg az élelmiszer a minőségét, hogyan kell tárolni, meddig fogyasztható, felbontást követően meddig tartható el stb.
A csomagoláson látható jelek olyan gyors információk, amelyek olykor az egészséges táplálkozásra ösztönözhetnek, pl. a szívbarát emblémát elnyert termékek.
A táplálkozási szakemberek úgy tartják, hogy egészséges és egészségtelen ételek nincsenek, csak egészséges és egészségtelen táplálkozás van. Valamennyi élelmiszernek megvan a helye az étrendünkben, csak egyesekből gyakrabban és nagyobb mennyiséget, másokból csak ritkábban és kevesebbet kellene fogyasztani.
Megfelelő mennyiségben és arányban, mértékkel fogyasztva az egészséges embernek egyetlen élelmiszerről, élelmi anyagról sem kell lemondania, az élelmiszerek széles skáláját lehet és kell beilleszteni táplálkozásunkba.
Dr. Barna Mária
a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke
(forrás: Patika Tükör - 11012000)