Az európai népek hagyományos orvoslásában a különféle bőrgyulladásokat és nehezen gyógyuló sebeket többek között a mediterrán eredetű körömvirág szirmaiból (nyelves virágaiból) és teljes virágzatából (virágfészkeiből) készült forrázattal (vagy főzettel) átitatott vászonnal borogatták be, de megőrölt szirmokból és állati zsiradékokból, vagy növényi olajokból készült kenőcsökkel, illetve olajokkal is kezelték. A körömvirág virágfészkeinek hatóanyagai (flavonoidok, illóolaj, nyálkaanyagok stb.), valamint vizes, vizes-alkoholos és olajos kivonatai antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, hámosító, sebgyógyító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek.
lábszárfekély
A visszérbetegség gyakori állapot. Kialakulásának pontos oka nem ismert...
A visszerek - más szóval vénák - az oxigénben szegény, széndioxidban gazdag, elhasznált vért szállítják a szövetekből a szív felé. Érthető, hogy álló testhelyzetben az alsó végtag vénáinak vékony falára helyenként több mint egyméteres véroszlop nyomása nehezedik. A vénákban hártyás szerkezetű, zsebes billentyűk akadályozzák meg, hogy ez a véroszlop a gravitáció hatására visszazúduljon a láb felé.
Definíció
A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel jár.
Két fajtája különböztethető meg.
Az 1-es típusú diabetes mellitus más néven inzulindependens diabetes mellitus oka a hasnyálmirigy inzulint termelő szigetsejtjeinek (Langerhans szigetek) pusztulása. Általában 40 éves kor előtt jelentkezik, a betegek gyakrabban soványak, a tünetek igen gyorsan alakulnak ki és súlyos formában jelentkeznek. A kezelés inzulinpótlás formájában történik.
A gyógyító páfrányfenyő
Tegyünk egy képzeletbeli utazást a múltba. 270 millió évvel ezelőtt – ezt az időszakot a szakemberek perm korszaknak nevezik –, dinoszauruszok népesítették be a Földet. Ekkoriban a páfrányfenyő ősi fajai alkották a gazdag növényvilág egyik jellegzetes csoportját. A megkövesedett növényi maradványok – a fosszíliák – tanúbizonysága szerint 140 millió évvel ezelőtt, a krétakorban Ázsia, Európa és Amerika területén több fajuk élt, a harmadkorra azonban már csak egy faj maradt, aminek valószínű oka éppen a fa magvait terjesztő nagytermetű állatok kihalása volt.
A lábszárfekély valódi népbetegség. Magyarországon 100.000-re becsülhető a lábszárfekélyes betegek száma. Ha ezt az ún. szövethiányos állapotot megfelelő sebkezeléssel, gyógyszeres kezeléssel vagy akár műtéttel sem lehet megszüntetni, következik az amputáció. Valóban nincs más megoldás?
A lábszárfekély az alsó végtag fekélyes betegsége, amely elsősorban középkorú és idősebb embereknél alakul ki, valamilyen más érbetegség hatására, amelyek előfordulása az életkorral előrehaladva fokozatosan növekszik. A különböző érbetegségek gyakorisága az európai unió felnőtt lakossága körében 20%-os, míg vénás lábszárfekély a lakosság 1%-ánál fordul elő.
Régóta ismert betegség, napjainkban egyre többet hallhatunk róla.
Nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.
A baleset vagy betegség következtében amputáción átesettek többségét fantomfájdalmak kínozzák. Az elveszített végtag helyén úgy érzik a betegek a sokszor rohamszerűen fellépő fájdalmat, mintha az még ténylegesen létezne. A hiányzó kar vagy láb fájdalomérzékenységét az agy téves alkalmazkodása, illetve az alkalmazkodás elmaradása okozza.A fájdalomcsillapító gyógyszerek használata a mellékhatásaik miatt gyakran ellenjavalltak, ráadásul ez a látszólag forrása nélkül maradt, hasogató fájdalom nehezen csillapítható, megszüntetése nehezebben érhető el.
A probléma megoldására az úgynevezett tükörterápiát fejlesztették ki a bochumi Ruhr Egyetemen.
Az alsó végtag felületesen futó, kitágult, kanyargós vénái nemcsak esztétikai szempontból zavaróak, hanem tünetekkel is járhatnak. A felnőtt lakosság több, mint 10%-ánál találkozunk ezzel a betegséggel, az előfordulása nőknél gyakoribb. A visszeresség kialakulásában részben öröklött, részben szerzett tényezők játszanak szerepet.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
- Ne nyugtalankodjék - mondja az orvos aggódó páciensének -, a bacilusok nem olyan veszélyesek, mint ön gondolná. A napi torna és légzőgyakorlat megöli őket.
- Lehetséges, doktor úr... De nem tudom elképzelni, hogyan tudnám rászoktatni őket a napi tornára és légzőgyakorlatra.
