A reflux szĂł visszafolyást jelent. FiziolĂłgiásan is elĹ‘fordul, de ha gyakori Ă©s nagyobb mĂ©rtĂ©kű (pl. tĂşl sok Ă©s tĂşl gyakori kávĂ©- vagy teafogyasztás, szaliciltartalmĂş gyĂłgyszer szedĂ©se, szűk ruha viselĂ©se, hirtelen Ă©s gyors evĂ©s, lefekvĂ©s elĹ‘tti Ă©tkezĂ©s miatt), akkor a gyomorsav visszafolyása Ă©gĹ‘ Ă©rzĂ©st okoz. "Ég a gyomrom!" felkiáltással ilyenkor a legtöbb ember szĂłdabikarbĂłnáért nyĂşl. Ha ez a kellemetlen Ă©rzĂ©s csak ritkán jön elĹ‘, talán ez a háziszer - vagy bármely vĂ©ny nĂ©lkĂĽl kaphatĂł savlekötĹ‘ - segĂthet, ám ha e tĂĽnet egyre gyakrabban jelentkezik, már felmerĂĽlhet a refluxbetegsĂ©g gyanĂşja, amelyet már nem lehet házilag kezelni.
Kevesen tudják, hogy a "gyomorégés"-érzet valójában nem is a gyomorból, hanem a nyelőcsőből ered. Kiváltó oka, hogy a gyomorszáj záróizmai nem zárnak jól, ezért a gyomorsav rendszeresen feljön a nyelőcsőbe és marja, égeti azt.
Mint dr. TĂłth Éva gasztroeneterolĂłgus fĹ‘orvos mondja, a nyelĹ‘csĹ‘be visszajutĂł savanyĂş gyomornedv a garatig is feljöhet, Ă©s itt a nyálkahártyát is károsĂthatja. A betegsĂ©g elĹ‘rehaladtával ez nyelĂ©si nehĂ©zsĂ©get, fájdalmat, torokfájást, rekedtsĂ©get, gyulladásokat, idĂĽlt hörghurutot, krĂłnikus (Ă©jszakai Ă©s reggeli) köhögĂ©st, sĂşlyosabb esetekben pedig asztmaszerű panaszokat, nyelĹ‘csĹ‘szűkĂĽletet, -vĂ©rzĂ©st, a szĂvinfarkusra hasonlĂtĂł, ám nem szĂveredetű mellkasi fájdalmakat, illetve akár visszatĂ©rĹ‘ tĂĽdĹ‘gyulladásokat is okozhat. Az sem ritka, hogy a beteg gyomra fáj Ă©tkezĂ©s elĹ‘tt, esetleg Ă©tvágytalan, kevĂ©s Ă©tel elfogyasztása után is telĂtettnek Ă©rzi a bendĹ‘jĂ©t, Ă©melygĂ©s, hányinger fogja el.
HajlamosĂtĂł tĂ©nyezĹ‘k
A refluxosok száma Ă©vrĹ‘l Ă©vre növekszik szerte a világon. Erre az emĂ©sztĹ‘szervi megbetegedĂ©sre ugyanis hajlamosĂt a tĂşlsĂşlyosság (a pocakos embereknĂ©l megnövekszik az Ăşn. hasűri nyomás, magas a rekeszállásuk), a rendszertelen táplálkozás, az ĂĽlĹ‘ Ă©letmĂłd (egyre több a refluxbeteg kisiskolás, de tizen-huszonĂ©ves diák is, s az ĂĽlĹ‘munkát vĂ©gzĹ‘k, a sokat volán mögött ĂĽlĹ‘k ugyancsak a potenciális vagy lehetsĂ©ges refluxosok közĂ© tartoznak).
A dohányzás, a tĂşlzott alkohol-, a tea-, kávĂ©fogyasztás, sĹ‘t a szalicilát tartalmĂş fájdalomcsillapĂtĂłk, de az altatĂłk Ă©s a nyugtatĂłk is irritálják a gyomor nyálkahártyáját. UtĂłbbiak pĂ©ldául Ăşgy, hogy ellazĂtják a gyomorszájat, ezĂ©rt aki tĂşl hosszĂş ideig szedi ezeket a szedatĂvumokat, azoknál megnĹ‘ annak az esĂ©lye, hogy a refluxátum (a gyomorsavval kevert Ă©telmaradĂ©k) a lĂ©gutakba kerĂĽljön.
Nem régi a felismerés, hogy az időskori ismétlődő tüdőgyulladások mögött refluxbetegséget kell keresni. Kevéssé köztudott, hogy a csecsemőket ugyancsak nem kerüli el a reflux. Az étvágytalanság, a gyakori légúti tünetek, esetleg "bukáshajlam", az étkezések utáni hányások önmagukban is e betegség meglétére utalhatnak. (Igen fontos a babák étkezések utáni böfiztetése, hiszen a csecsemő gyomorszája még nem zár jól, ezért ha etetés után rögtön lefektetjük, visszabukja a tejjel kevert gyomorsavat!)
A nagyobb gyerekek refluxtĂĽnetei a felnĹ‘ttekĂ©hez hasonlĂtanak, a kezeletlen betegsĂ©gnĂ©l pedig a felnĹ‘ttekĂ©hez hasonlĂł szövĹ‘dmĂ©nyek is kialakulhatnak. A csecsemĹ‘k Ă©s kisgyerekek panaszainak, tĂĽneteinek kivizsgálása nagyon fontos Ă©s olykor halaszthatatlan mĂ©g akkor is, ha az sokkal idĹ‘igĂ©nyesebb, mint a felnĹ‘ttek refluxbetegsĂ©gĂ©nek feltárása.
Felismerés és kezelés
Egy nemrĂ©giben vĂ©gzett egĂ©szsĂ©gfelmĂ©rĂ©s adatai szerint hazánk lakosságának 55 százalĂ©ka szenved a refluxbetegsĂ©g tĂĽneteitĹ‘l, ám többsĂ©gĂĽk nem is gondol arra, hogy szakorvoshoz, gasztroenteorolĂłgushoz kellene fordulnia. Pedig az idĹ‘ben felismert Ă©s kezelt reflux jĂłl - gyĂłgyszerrel, az Ă©letmĂłd Ă©s táplálkozási szokások megváltoztatásával - gyĂłgyĂthatĂł Ă©s karbantarthatĂł. Az enyhĂ©bb Ă©s közepesen sĂşlyos refluxbetegsĂ©g gyĂłgyĂtásánál használt gyĂłgyszerek közĂĽl hatĂ©konyak lehetnek azok, amelyek a savat kötik meg, illetve azok, amelyek a savtermelĂ©st gátolják.
A nyelőcsőreflux időben történő felismerésével és kezelésével elébe lehet menni a nyelőcsőgyulladás, -szűkület, illetve a nyelőcsőrák kialakulásának. Súlyosabb esetekben szóba jöhet a laparoszkópos műtéti megoldás is.
A gyomor betegségei közül a fekélybetegség keletkezésében is szerepe van a gyomorsavnak, ugyanis a fekély keletkezésében fő szerepet játszó Helicobacter pylori savas közegben tud megélni, tenyészni. A szakorvosok a nyombél- és gyomorfekélyt összefoglaló néven ún. peptikus (emésztéses) fekélynek nevezik. A nyombélfekély gyakoribb, mint a gyomorfekély, s a gyomrot közvetlenül követő vékonybél első néhány centiméteres szakaszán alakul ki. Bizonyos hatások baktériumfertőzés nélkül is hozzájárulhatnak a gyomorfekély kialakulásához. A gyógyszerek közül a szalicilátok, a nem szteroid gyulladásgátlók fekélyeket okozhatnak.
TĂłth fĹ‘orvos asszony igen fontosnak tartja, hogy sĂĽrgĹ‘sen forduljunk szakorvoshoz, amennyiben gyakran Ă©rzĂĽnk gyomorĂ©gĂ©st, vagy Ă©jszaka gyomofájásra Ă©bredĂĽnk, ha naponta többször is fájlaljuk a gyomrunkat, ha Ă©hsĂ©gĂ©rzetĂĽnk is, Ă©tkezĂ©sĂĽnk is gyomorfájással párosul. Ne várjunk addig, mĂg az Ă©tkezĂ©seket követĹ‘ hányinger, hányás jelentkezik. A fekĂ©lybetegsĂ©gek ugyanis a kezdeti stádiumban gyĂłgyszeres kezelĂ©ssel hatĂ©konyan gyĂłgyĂthatĂłk. A gyomor- Ă©s nyombĂ©lfekĂ©ly kezelĂ©sĂ©nek egyik legfĹ‘bb cĂ©lja a helicobacter pylori kipusztĂtása, Ă©s másodlagosan a gyomor savtartalmának csökkentĂ©se.
Nem szükségszerű tehát a betegnek eljutnia sem a műtőig, sem a vérzésekig vagy a perforációig. Egyébként a gasztroenterológus a sokak által rettegett gyomortükrözést (gasztroszkópiát) a legpontosabb diagnosztikai eljárásnak tartja, ám az együttműködő páciens maga is sokat tehet azért, hogy a vizsgálat minél gyorsabb legyen és a lehető legkevesebb kényelmetlenséggel járjon. Arról, hogy milyen vizsgálati módszerek jöhetnek szóba, természetesen elsősorban a beteg kora, állapota, panaszainak jellege és fennállásuk időtartama alapján dönt a szakorvos.
T. Puskás Ildikó
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030305)