Az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető - állapították meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatói a COVID-19 pandémia eredetkutatása során.
A Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pécsi virológusok egy nemzetközi összefogás keretében értek el hatalmas eredményt a világjárványt okozó koronavírus eredetkutatásában.
A szakemberek az elmúlt tíz évben számos expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék, honnan erednek, miként működnek és hogyan előzhetők meg a különféle vírusjárványok.
A Molecular Ecology című folyóiratban publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a járványokat okozó SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is.
A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széles körben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a SARS-CoV-2 is a természetből ered - írták a közleményben, amely szerint a tanulmány ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, ugyanis a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel.
Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír.
A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést, és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak. Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós őseiként értelmezhetőek, de különös módon a kettő keverékeit is kimutatták.
A legkiemelkedőbb eredmény azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérő "műhelynek" bizonyultak.
A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető. A kutatók ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérő fajösszetétel, életvitel.
A közlemény szerint a kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedőek, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez.
"Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak" - olvasható a közleményben.
(MTI)
