A negyedik adag hatásaira vonatkozĂłan IzraelbĹ‘l származĂł adatok azt mutatják, hogy egy második emlĂ©keztetĹ‘ oltás, amelyet legalább 4 hĂłnappal az elsĹ‘ emlĂ©keztetĹ‘ oltás után adtak be, helyreállĂtja az antitestszintet anĂ©lkĂĽl, hogy veszĂ©lyt jelentene az egĂ©szsĂ©gre, vagy biztonsági aggályokat vetne fel. Az adatok azt is sugallják, hogy egy második emlĂ©keztetĹ‘ oltás további vĂ©delmet nyĂşjt a sĂşlyos betegsĂ©gekkel szemben, noha ennek idĹ‘tartama mĂ©g nem ismert – tette hozzá az EMA nyilatkozata.
A vizsgálati adatok szerint azonban jelenleg nincs bizonyĂtĂ©k arra, hogy a harmadik oltás beadását követĹ‘en a vakcinák nyĂşjtotta vĂ©delem jelentĹ‘sen csökkenne a 60 Ă©s 79 Ă©v közötti, valamint a 60 Ă©v alatti, egĂ©szsĂ©ges immunrendszerű felnĹ‘tteknĂ©l. Arra sincs bizonyĂtĂ©k, hogy az oltĂłanyag negyedik adagja további vĂ©delmet biztosĂtana számukra, ezĂ©rt általános alkalmazásuk egyelĹ‘re korai. Ha azonban a járványhelyzet megváltozna, Ă©s a fertĹ‘zĂ©si mutatĂł emelkedne, szĂĽksĂ©g lehet egy negyedik oltás megfontolására ebben a korcsoportban – fogalmazott az EMA.
MegjegyeztĂ©k ugyanakkor, hogy a 80 Ă©ves vagy annál idĹ‘sebb felnĹ‘ttek esetĂ©ben az emlĂtett oltĂłanyagokbĂłl negyedik adagot vagy második emlĂ©keztetĹ‘ oltást lehet adni.
Az uniĂłs gyĂłgyszerĂĽgynöksĂ©g kiemelte: az Ăşj tĂpusĂş koronavĂrus Ă©s mutánsai ellen továbbra is az oltás a leghatĂ©konyabb mĂłdja a sĂşlyos betegsĂ©gek megelĹ‘zĂ©sĂ©nek. Az ECDC Ă©s az EMA is arra ösztönzi az EU-s állampolgárokat, hogy a nemzeti ajánlásokkal összhangban oltassák be magukat mind az elsĹ‘ Ă©s második, mind pedig az emlĂ©keztetĹ‘ adagokkal.
Az EMA a helyi hatĂłságokkal közösen továbbra is figyelemmel kĂsĂ©ri az adatokat annak megállapĂtására, hogy az mRNS alapĂş vakcinákkal beoltottak körĂ©ben növekszik-e a sĂşlyos betegsĂ©g kockázata – tettĂ©k hozzá.
Március vĂ©gĂ©ig az eurĂłpai felnĹ‘ttek 83 százalĂ©ka kapott kĂ©t oltást, Ă©s 64 százalĂ©kuk szerzett teljes vĂ©dettsĂ©get a koronavĂrus ellen.
(MTI)
Más adatok is azt mutatják, hogy a koronavĂrus ellen alkalmazott jelenlegi vakcinák negyedik oltáskĂ©nt már nem emelik számottevĹ‘en a szervezet vĂrus elleni vĂ©dekezĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©t. Nem csoda, az omikron jelentĹ‘sen változott a delta Ă©s korábbi variánsokhoz kĂ©pest, ellene a mai oltĂłanyagok nem vĂ©denek specifikusan, inkább keresztreakciĂłval, amolyan sok lĂşd disznĂłt gyĹ‘z alapon. Isteni szerencse, hogy az omikron nem egy sĂşlyos halálozási arányt hozĂł variáns. Ha az lenne, az oltĂłanyag-gyártĂłk már biztosan előálltak volna mĂłdosĂtott vakcináikkal.
SzĂ©lesebb nĂ©zĹ‘pontbĂłl vizsgálva enĂ©lkĂĽl is megtehettĂ©k volna már, hiszen járványĂĽgyi szempontbĂłl az omikron a korábbiaknál nem kevĂ©sbĂ© veszĂ©lyes. RendkĂvĂĽli fertĹ‘zĹ‘kĂ©pessĂ©ge, hogy akár nĂ©gy oltás után is kĂ©pes minden további nĂ©lkĂĽl megbetegĂteni, magasra emeli a kockázatát annak, hogy a mĂ©goly enyhe tĂĽnetekkel lezajlĂł, de kontinenseken átĂvelĹ‘ tömeges fertĹ‘zĂ©sek miatt Ăşj koronavĂrus mutáciĂłk jelennek meg.
A járvány KĂnábĂłl indult el, ahol most kĹ‘kemĂ©ny szigorral mindent megtesznek azĂ©rt, hogy elejĂ©t vegyĂ©t a terjedĂ©snek, csökkentve ezzel a mutáciĂł esĂ©lyĂ©t is. A világ más rĂ©szein azonban nem ez a helyzet, inkább a megalapozatlan könnyĂtĂ©sek jellemzĹ‘ek, Ăgy nem zárhatĂł ki, hogy a jövĹ‘ben Ăşjra megjelenik egy veszĂ©lyes variáns, ami ellen nagyon rövid idĹ‘n belĂĽl kell milliárdnyi adag, specifikusan vĂ©dĹ‘ oltĂłanyagot gyártani.
A témáról itt olvashat bővebben.