Nyolcvanmilliárd forintnyi, az orvostechnológiai eszközöket beszállító cégekkel szemben fennálló tartozást görgetnek maguk előtt a hazai kórházak.„Jelenleg az eszközök felhasználás előtt átlagosan 120 napot töltenek el a kórházi kihelyezett raktárakban, vagy a beszállítók alapraktáraiban. A kifizetésükre rendszerint a felhasználást követő 150.-ik nap körül kerül sor. A számokat összeadva, ez voltaképpen azt jelenti – amennyiben az eszközöket terhelő 27 százalékos általános forgalmi adót is figyelembe vesszük –, hogy a beszállító cégek saját forrásaikból, közel egy éven keresztül előre finanszírozzák a kórházakat úgy, hogy ez a helyzet évről-évre romlik” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Csipő Georgina, a piaci szereplők által életre hívott Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program koordinátora.
Mivel az eszközök sok esetben rövid felhasználhatósági idővel rendelkeznek, a selejtezés, amely legjobb esetben is érinti a készletek 3-4 százalékát, tovább súlyosbítja a beszállítók helyzetét, hiszen ezeket az eszközöket veszteségként kénytelenek a cégek leírni.
A hazai tulajdonban lévő orvostechnológiai gyártó és forgalmazó cégek mindegyike kis- és középvállalkozás, forráshoz jutási képességük jóval korlátozottabb, mint a nagyvállalatoké. A kórházak okozta likviditási nehézségeik miatt többségük a fennmaradásért küzd. „Tudunk olyan beszállítóról, aki a kintlévőségei miatt képtelen volt időben rendezni a gyártók felé a számláit, ezért felmondták a képviseleti szerződését” – mondta Csipő Georgina, aki szerint a kórházi körbetartozás jelensége ezzel jelentős károkat okozott, nem csak az adott vállalatnak, de áttételesen a hazai egészségügynek és a nemzetgazdaságnak is.
„Ezeknek a cégeknek az esetleges csődje a betegellátásra is jelentős hatással lehet. Egy így fellépő termék- vagy eszközhiány akár életmentő műtéteket is veszélyeztethet, hiszen olyan eszközökről van szó, amelyek például szívműtétekhez, agyvérzés kezeléshez és egyéb komplex beavatkozásokhoz használnak” – hívta fel a figyelmet a szakmai koordinátor.
Az Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program szakértői szerint a helyzet a vonatkozó szabályozási és finanszírozási környezet változtatása nélkül is jelentősen javítható lenne.
„A legfontosabb elem a fordított áfafizetés bevezetése lehet. A magyar és az uniós jogszabályi környezet által is jól ismert intézményi gyakorlat egy olyan pénzügytechnikai-jogi megoldás, amely már önmagában is jelentősen enyhítené a kórházak likviditási problémáinak következményeit” – hangsúlyozta Csipő Georgina.
A másik szakmai javaslat kapcsán kiemelte: érdemes megfontolni az orvostechnológiai eszközök esetében is a gyógyszereknél alkalmazott 5 százalékos kulcsra leszállítani az általános forgalmi adó mértékét, hiszen jelenleg például egy műszív vagy egy mesterséges szívbillentyű árát is a magasabb áfa terheli.
„A gyors beavatkozás nem csak nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem azért is, mert az intézményi adósságállomány késedelmes rendezése a külföldi tulajdonú cégek monopolhelyzetéhez, emelkedő árakhoz, valamint az eszközkínálat és az eszközfelhasználási lehetőség csökkenő diverzifikációjához vezethet, ami orvosszakmai és az ellátásbiztonság szempontból egyaránt előnytelen” – mutatott rá a mihamarabbi beavatkozás szükségességére az Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai koordinátora.
