A világon a Föld tizenöt évesnél idősebb lakóinak harmada, egymilliárdnál is több ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint hárommillió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évtizedekben akár tízmillióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás következményeiből kifolyólag fog meghalni minden harmadik másodpercben egy-egy ember a Földön.
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra ösztökéljük a dohányzás rabjait, hogy ezen a napon ne hódoljanak káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, hogy ez a füstmentes időszak egy életen át tartson.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Már a 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a 18-30 éves nőknek pedig a 42 százaléka. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezethet. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, infarktust vagy hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát – fűzte hozzá a professzor, hiszen, ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik.
A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna! 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva pedig negyedével csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén.
Hazánkban az elmúlt években végrehajtott dohányzás ellenes intézkedések minden bizonnyal be fogják váltani a hozzáfűzött reményeket. Az eladott dohánytermékek mennyisége jelentősen visszaszorult, a fiataloknak nehezebb hozzáférni a cigarettához. Európai tapasztalatok szerint az ilyen – a passzív dohányzást is mérséklő – intézkedések már egy-két év alatt a szívinfarktusok előfordulásának csökkenésében mérhetőek.
A nemzetközi "Ne gyújts rá"- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire. Az idei világnap témája, a passzív dohányzás visszaszorításáért meghozott intézkedések minél szélesebb körben történő megismertetése.
