Calicivírus – mi fán terem?

Nem múlik el úgy nap, hogy a címben szereplő kórokozóról a híradások ne tennének említést az ország számos kórházában, szociális intézményében fejét felütő járvány okán. A felelős nevét már jól ismerjük, a "személyiségét" kevéssé. Járjuk körül, mi is ez a calicivírus valójában.

Nem véletlenül nevezik calicivírusnak, ugyanis a felszínén csésze vagy inkább kehely alakú bemélyedések láthatóak (calix, calices = kehely, kelyhek). Mivel a teljes vírus csupán 35-40 nanométer átmérőjű, ezek kizárólag elektronmikroszkóppal figyelhetőek meg.

A kórokozó örökítő anyaga RNS (ribonukleinsav), ez épül be a gazdasejtbe és kényszeríti azt – egészen annak pusztulásáig – az új vírusok (virionok) létrehozására. Intakt immunrendszer a kihívásra hatékony választ ad, így a gyomor-bél rendszert támadó vírus viszonylag hamar (2-4 nap alatt) kénytelen visszavonulót fújni. Terjedése főként enterálisan történik, tehát "eszik is, isszák is".

A vírusnak van néhány külön nevet érdemlő reprezentánsa, pl. a Norwalk-vírus és az astrovírus, ezek is az emésztőrendszert támadják, gasztroenteritiszt okoznak.

Sokan – sajátosságai alapján – a calicivírusokhoz sorolják a hepatitis-E vírusát is. Utóbbi gyermeket váró nőkben lehet veszélyes, mert szövődményként ún. diffúz intravaszkuláris (ereken belüli) koagulációt (alvadást) okozhat, azaz testszerte elzáródhatnak (trombotizálódhatnak és/vagy embolizálódhatnak) a kisebb erek, veszélyeztetve ezzel mind az anyát, mind gyermekét. Ez a szövődmény a humán calicivírusokra nem jellemző.

A víruscsaládba tartozó kórokozók többsége állatokban okoz megbetegedést (nem humán calicivírusok).

Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu