Cikkünk "címszereplője" irdatlan nagy szám. Pénzben szinte elképzelheteten. Dollárban pláne. 1 billió, azaz 1000 milliárd dollárt (több mint 200 billió, azaz 200.000 milliárd forintot) költöttek a világ országai 2004-ben katonai célokra. Az összeg a legridegebb hidegháborús időszak fegyerkezési hajszájának éves összköltségét közelíti, csaknem felét az Egyesült Államoknak számlázták.
Függetlenül attól, hogy kiépítendő rakétavédelmi rendszer vagy a terrorizmus elleni harc vezéreli az ilyetén anyagi áldozatválallást, a pénzt akkor is kidobták az abalakon, ha vélten vagy valósan "nemes" cél érdekében használták fel. Lehet-e egyáltalán nemes cél katonai kiadás mögött? Aligha. A pénznek viszont egészen biztosan sokkal jobb helyet is lehetett volna találni.
Értelmetlen lenne idealista-utópisztikus fejtegetésekbe bocsátkozni. A világ nem költötte volna ezt az éhezőkre, sem az egészségügyre. Nem költötte volna az AIDS vagy éppen a rákbetegség gyógyítását célul kitűző kutatások finanszírozására. Nem költötte volna természetvédelemre, sem atomerőművek leszerelésére, sem alternatív energiaforrások felkutatására. Nem költötte volna semmi jóra.
Mi lenne, ha...
Egy a minap kezembe akadt könyv nyomán mégis eljátszottam a gondolattal. Elő szokták citálni azt a kissé túlzó hasonlatot, hogy ha (a messze költségesebb) űrkutatás annyit fejlődött volna mint amennyit a mikrolektronika és informatika az utóbbi másfél-két évtizedben, az ember már távoli naprendszerekben kereshetné az első, betelepülésre alkamas bolygókat.
A szellemi potenciál meg is lenne. Már csak a pénz hiányzik. Ahhoz viszont, hogy a pénz meglegyen, az ember egyéni és kollektív érettsége hiányzik. Az emberiséget előrelendítő össztársadalmi célok megvalósítására soha nem fog rendelkezésre állni elegendő anyagi forrás. A már egyébként sem szűkölködők jóléti, érvényesülési és főként politikai, hatalmi érdekei mindig előrébb lesznek.Szeretnék tévedni.
Huszonöt évvel ezelőtt, egy az űrkutatásban is jártas futurológus a következőket írta:
1983-ra elkészül a Hold nyersanyaglelőhelyeinek térképe.
1987-re elkészül a Mars nyersanyag-előfordulási térképe.
1990-ben emberek szállhatnak le a Marson.
1993-ra holdbázisok kerülnek létrehozásra.
1995-ben megnyílik az első ipari létesítmény a világűrben.
2000-re benépesül az első űrkolónia.
2005-ben megindul a bányászati tevékenység a Marson.
Talán ha lett volna rá pénz...
Folytatás (csupán érdekességképpen):
2007-re a Hold lakossága eléri az 1000 főt.
2010-ben megtörténik az első szülés a világűrben.
2020-ra a Holdlakók száma 10.000-re emelkedik.
2045-re elkészül az első antianyag-hajtómű (korlátozott csillagközi utazás).
2060-ra bolygók népesülnek be.
2100 körül a világűrben ill. más planétákon élők száma meghaladja a Föld lakosságát.
2175-ben megbizonyosodhatunk arról, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban.
Lesz rá pénz?
Váli Béla Edgár
2005.06.15
