Gyógyszerkölcsönhatások előrejelzésére fejlesztettek tesztrendszert az SZTE közreműködésével

Biologikumok kiváltotta gyógyszerkölcsönhatások előrejelzésére fejlesztett tesztrendszert uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Charles River Laboratories Hungary Kft.

Kis Emese, a Charles River Laboratories Hungary Kft. tudományos igazgatója a kutatási projekt eredményeit bemutató szerdai rendezvényen elmondta, az elmúlt évtizedekben egyre jellemzőbbé vált az ún. polifarmácia jelensége.

A fejlettebb országok idősödő társadalmában mind több az olyan krónikus beteg, akikek több gyógyszert kell szednie. Ez drasztikusan növeli a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások előfordulásának kockázatát. Az egyre inkább időigényessé váló gyógyszerfejlesztés során pedig – részben az EU és az amerikai szabályozó hatóságok szigorodó előírásai miatt – az állatmodelleken végzett vizsgálatok helyett egyre nagyobb szerepet kapnak az in vitro kísérletek, amelyek előzetesen segítenek felderíteni ezeket a jelenségeket.

A szakember kifejtette, a másik megfigyelhető trend a gyógyszerfejlesztésben, az elmozdulás a hagyományos kismolekulás hatóanyagoktól a biológiai terápiás anyagok – antitestek, hormonok, növekedési faktorok, enzimek, oligonukleotidok, vakcinák és egyéb makromolekulák – irányába, melyeket leggyakrabban daganatos megbetegedések, fertőzések, illetve autoimmun kórképek kezelésére alkalmaznak.

A biologikumok és ezekkel egy időben szedett más gyógyszerek között is létrejöhetnek gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások. Ezek azonban jellemzően nem közvetlenül, hanem az immunrendszer által közvetítve alakulnak ki, így a felderítésükre korábban alkalmazott kísérleti módszerek nem nyújtanak kellően pontos információt.

A biotechnológiai cég és az SZTE három és fél évig tartó közös projektjének célja olyan – elsősorban gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatok által alkalmazható – kísérleti rendszer kidolgozása volt, amely alkalmas a biologikumok kiváltotta immunreakciók által előidézett gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások kimutatására.

Az egyetem kutatóival olyan két- és háromdimenziós, a májban túlnyomó mennyiségben megtalálható hepatociták mellett immunsejteket is tartalmazó modelleket hoztak létre, melyek hosszabb ideig működőképesek maradnak és a hatóanyagok lebontást végző enzimek aktivitása fenntartható.

Veréb Zoltán, az SZTE Regeneratív Medicina és Celluláris Farmakológiai Laboratóriumának vezetője elmondta, az alapkutatások mellett az ipari partnereket is kiszolgáló egységben az országban elsőként vezettek be 3d-szövetnyomtatást, képesek csont-, porc-, bőr- és lágyszöveteket is készíteni, majd ezeket képalkotó eszközökkel és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálni.

A biotechnológiai céggel együttműködve olyan komplex modelleket hoztak létre, melyek leképezik a máj eredeti szerkezetét, és akár 28 napig életben tarthatók, így alkalmasak a hosszú lebomlási idejű hatóanyagok vizsgálatára is. A kidolgozott eljárásokkal modellezni tudják a betegeknél jellemző gyulladásos környezetet.

A hároméves, 1,649 milliárd forintos projekt költségeiből csaknem egymilliárd forintot fedezett uniós támogatás.

(MTI nyomán)