A gyulladásos ĂnybetegsĂ©gek a fogszuvasodással egyĂĽtt a szĂ©les körben elterjedt betegsĂ©gek közĂ© tartoznak. Az Ă©tkezĂ©s után a szájĂĽregben felhalmozĂłdĂł plakk által kiváltott Ănygyulladás szinte minden korcsoportban megtalálhatĂł.
Az egĂ©szsĂ©ges Ăny Ă©s a plakk-kĂ©pzĹ‘dĂ©s
Az egĂ©szsĂ©ges szájban az ĂnyszĂ©lt a foggal összekötĹ‘ hámszövet vĂ©di a fogágyat, Ă©psĂ©ge elengedhetetlenĂĽl fontos a fogágy egĂ©szsĂ©gĂ©nek megĹ‘rzĂ©sĂ©hez, mivel közvetlenĂĽl a fog felszĂnĂ©hez kapcsolĂłdik, Ă©s vĂ©delmet nyĂşjt az Ă©telmaradĂ©kok Ă©s a fogágyban találhatĂł baktĂ©riumok ellen.
A plakk-kĂ©pzĹ‘dĂ©s az Ă©tkezĂ©sek termĂ©szetes velejárĂłja, mindennapos dolog. A plakkbaktĂ©riumok elĹ‘szeretettel szaporodnak a hasadĂ©kokban, a fog Ă©s a fogĂnyszĂ©l közötti terĂĽleteken. Ezek a terĂĽletek fogkefĂ©vel nehezen elĂ©rhetĹ‘ek, Ăgy fogmosás során gyakorta nem tisztĂtjuk meg ezeket megfelelĹ‘en.
Ha a plakkot rendszeresen nem távolĂtjuk el, akkor a fogĂnyszĂ©l begyullad. A plakkban találhatĂł baktĂ©riumok, azok anyagcseretermĂ©kei Ă©s a bakteriális toxinok beindĂtják a szervezet vĂ©dekezĹ‘mechanizmusait, Ă©s gyulladásos sejtek jelennek meg az Ănyben, hogy elpusztĂtsák a fertĹ‘zĹ‘ baktĂ©riumokat.
A gyulladás következtĂ©ben a fog Ă©s az Ăny közötti vĂ©dĹ‘hám visszahĂşzĂłdik, Ă©s Ăşgynevezett tasakok kĂ©pzĹ‘dnek. Ez az állapot lehet a kiindulĂłpontja a kĂ©t leggyakoribb fogágybetegsĂ©g - az Ănygyulladás Ă©s a gyökĂ©rhártya-gyulladás kialakulásának.
Ínygyulladás – gingivitis
A gingivitis az Ăny gyulladásos megbetegedĂ©se. A fogágy más rĂ©szei, mint pĂ©ldául a csontszövet, mĂ©g nem Ă©rintettek. Az Ănygyulladás kialakulásában kĂĽlönbözĹ‘ tĂ©nyezĹ‘k játszhatnak szerepet: plakk, vĂrusok, illetĹ‘leg hormonális okai is lehetnek. Az Ănygyulladást leggyakrabban azonban a plakkbaktĂ©riumok okozzák.
Hogyan ismerhetĹ‘ fel az Ănygyulladás?
Az egĂ©szsĂ©ges fogĂny nem vĂ©rzik. A fogĂnygyulladás elsĹ‘ jele, ha a fogmosás során az Ăny vĂ©rezni kezd. KĂ©sĹ‘bb az Ăny pirossá Ă©s duzzadttá válik. A fogĂnygyulladás ebben a szakaszában mĂ©g nem jár fájdalommal, Ă©s általában nem is tudatosul.
Amennyiben az irritált fogĂnyt nem kezelik, elkezd visszahĂşzĂłdni, kialakul az Ănysorvadás. A fog Ă©s az Ăny között lĂ©vĹ‘ kötĹ‘szövet elpusztul, Ă©s kis tasakocska alakul ki a fognyak Ă©s az Ăny között.
Ekkorra az Ănygyulladás már jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©ket ölt. A beteg ĂnyvĂ©rzĂ©sre, fájdalomra, Ă©s/vagy rossz leheletre panaszkodik. Kialakult tehát a gingivitis.
A krĂłnikus gingivitis jellegzetes tĂĽnetei: vĂ©rzĂ©s, duzzanat Ă©s a vörös Ăny. Amennyiben nem teszĂĽnk ellene semmit, a gyulladás egyre mĂ©lyebbre Ă©s mĂ©lyebbre terjed. A baktĂ©riumok könnyen elszaporodnak a fogĂnytasakban.
A szöveti folyadĂ©kbĂłl Ă©s a vĂ©rbĹ‘l ásványi anyagok Ă©pĂĽlnek be az Ăny alatti plakkba Ă©s fogkĹ‘ kĂ©pzĹ‘dik; a fogĂnytasak mĂ©lyĂĽl, Ă©s a gyulladás elĹ‘rehalad. A beteg egy ördögi körbe kerĂĽl. A fog fokozatosan meglazul, Ă©s vĂ©gĂĽl ki is eshet.
Gyökérhártya-gyulladás – periodontitis
A periodontitis a fogat körĂĽlvevĹ‘ szövetek gyulladásos megbetegedĂ©se. JellemzĹ‘ rá a gyökĂ©rhártya kiterjedt pusztulása, illetve az ĂnytasakkĂ©pzĹ‘dĂ©s vagy a csontszövet leĂ©pĂĽlĂ©se. Amennyiben a betegsĂ©get nem kezelik, az a fog elvesztĂ©sĂ©vel járhat. A periodontitis krĂłnikus ĂnygyulladásbĂłl is kialakulhat (az esetek 10-15%-ban).
A betegnek hosszĂş ideig lehet krĂłnikus Ănygyulladása anĂ©lkĂĽl, hogy gyökĂ©rhártya-gyulladás alakulna ki. Ha a periodontitist nem kezelik, a beteg elveszĂtheti az Ă©rintett fogat.
A fogĂnygyulladás megelĹ‘zĂ©se Ă©s kezelĂ©se
A fogĂnygyulladás megelĹ‘zĂ©sĂ©nek Ă©s kezelĂ©sĂ©nek leghatĂ©konyabb mĂłdja a plakk mindennapos, alapos eltávolĂtása. Sajnálatos mĂłdon sokan nem elĂ©g gondosan Ă©s nem megfelelĹ‘ ideig mossák fogaikat, Ăgy gyakran plakk-reziduumok maradnak vissza. EzĂ©rt a szájöblĂtĹ‘k Ă©s a fogkrĂ©mek használata - melyek aktĂv összetevĹ‘ket, pl. a klinikailag igazoltan igen hatĂ©kony aminfluorid Ă©s Ăłnfluorid kombináciĂłját tartalmaznak a megmaradĂł plakkok hatástalanĂtására - ajánlatos.
Ennek az Ăşgynevezett kĂ©miai plakkgátlásnak hatĂ©konynak kell lennie a kĂłrokozĂł baktĂ©riumokkal szemben, anĂ©lkĂĽl, hogy károsĂtaná az egĂ©szsĂ©ges, fiziolĂłgiás szájflĂłrát. Ugyanakkor nem lehet mellĂ©khatása, Ă©s a jĂłtĂ©kony hatását hosszĂş idĹ‘n át meg kell Ĺ‘riznie.
A megelőzés egyszerű!
A fogĂnyproblĂ©mák elsĹ‘dleges okát a plakkok (felhalmozĂłdott baktĂ©riumtelepek) jelentik, melyeket a megfelelĹ‘ eszközökkel Ă©s jĂł szájhigiĂ©niával meg lehet szĂĽntetni. A legfontosabb a jĂł tisztĂtási technika, mellyel minden plakk-maradványt el lehet tĂĽntetni a fogakrĂłl, kĂĽlönös tekintettel az ĂnyszĂ©lekre.
Nagyon fontos mĂ©g ezenkĂvĂĽl a fogközök naponta törtĂ©nĹ‘ alapos tisztĂtása, Ă©s vĂ©gĂĽl, de nem utolsĂłsorban a megfelelĹ‘ hatĂ©konyságĂş, kifejezetten fogĂnyproblĂ©mák kezelĂ©sĂ©re kifejlesztett fogkrĂ©m használata. Ilyen alapos kezelĂ©s mellet mĂ©g a hosszabb ideje gyulladt fogĂny is kĂ©pes regenerálĂłdni.
A helyes fogmosás titka
A helyes fogmosás cĂ©lja, hogy a lepedĂ©k teljes Ă©s idĹ‘ben törtĂ©nĹ‘ eltávolĂtásával megelĹ‘zzĂĽk fogaink megbetegedĂ©sĂ©t, csillogĂłvá tegyĂĽk fogainkat, Ă©s ĂĽdĂ©vĂ© a leheletĂĽnket. Ehhez szĂĽksĂ©gĂĽnk van megfelelĹ‘ fogkefĂ©re Ă©s fogkrĂ©mre.
A fogak kĂmĂ©letes tisztántartásához legjobb a kisebb fejű, puha vagy közĂ©pkemĂ©ny sörtĂ©jű fogkefe, a fogszuvasodás elleni vĂ©delem biztosĂtásához használt fogkrĂ©m pedig mindenkĂ©ppen tartalmazzon fluoridot. Leghatásosabb fogszuvasodás elleni vĂ©delmet klinikai vizsgálatok alapján a szerves eredetű aminfluorid biztosĂt a fogaink számára.
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040915)