33 Ă©ves nĹ‘ vagyok, szinte gyermekkorom Ăłta szenvedek a fejfájástĂłl. Az utĂłbbi fĂ©l Ă©vben panaszaim fokozĂłdtak. TulajdonkĂ©ppen Ăşgy Ă©rzem, mintha többfĂ©le tĂpusĂş fejfájás is jelentkezne nálam. Havonta kb. egy alkalommal igen erĹ‘s, hányingerrel járĂł, elviselhetetlen a fájdalom. Ilyenkor a munkámat is alig tudom ellátni, fájdalomcsillapĂtĂłkra sem szűnik igazán a kĂnzĂł Ă©rzĂ©s. IdĹ‘közönkĂ©nt egy enyhĂ©bb tĂpusĂş fejfájás jelentkezik, amely már oldĂłdik fájdalomcsillapĂtĂł hatására. NĂ©hány Ă©ve alaposan kivizsgáltak Ă©s semmilyen szervi eltĂ©rĂ©st, daganatot nem találtak. Az utĂłbbi idĹ‘ben gyakoribbá váltak az elviselhetetlen tĂpusĂş fájdalmak. Van-e esetleg valamilyen Ăşjabb gyĂłgyszer, vagy bármilyen mĂłdszer ennek megszĂĽntetĂ©sĂ©re?
Kedves LevĂ©lĂrĂłnk!
ÉletĂĽnk folyamán valamennyien tapasztaltunk fejfájást. Ennek kĂĽlönbözĹ‘ okai lehetnek, amelyek igen gyakran kombinálĂłdnak egymással. A fájdalom eredhet a koponyán kĂvĂĽl elhelyezkedĹ‘ kĂ©pletekbĹ‘l, az erekbĹ‘l, az idegekbĹ‘l, a szembĹ‘l, valamint az izomzatbĂłl. A fejfájásoknak csak jelentĂ©ktelen rĂ©szĂ©nĂ©l találunk a koponyán belĂĽl kimutathatĂł eltĂ©rĂ©seket, fejlĹ‘dĂ©si variáciĂłkat, traumát követĹ‘ elváltozásokat, valamint kĂĽlönbözĹ‘ eredetű tĂ©rfoglalásokat. Környezeti ártalmak, kĂ©miai anyagok ugyanĂşgy okozhatnak fejfájást, mint a "lelki egyensĂşlyzavar" testi tĂĽnetekben valĂł megjelenĂ©se.
A migrĂ©n az egyik leggyakoribb tĂpusĂş fejfájás roham, a felnĹ‘tt lakosság 10 százalĂ©ka tapasztalja meg.
Ez az a tĂpusĂş fejfájás, amely gyakran már gyermekkorban vagy fiatalkorban kezdĹ‘dik, leggyakrabban 25 Ă©s 55 Ă©ves kor között fordul elĹ‘. NĹ‘knĂ©l valamelyest gyakoribb. JellemzĹ‘je, hogy kialakulását a beteg gyakran elĹ‘re megĂ©rzi - Ăşn. aurája van. Ilyenkor pl. elĹ‘fordulhat, hogy elhomályosodik a látás, vagy vibrálĂł fĂ©nypontok jelennek meg. 80 százalĂ©kban azonban mindenfĂ©le bevezetĹ‘ tĂĽnet nĂ©lkĂĽl jelentkezik Ă©s nĂ©ha 2-3 napig is elhĂşzĂłdhat.
JellemzĹ‘i: tipikus fĂ©loldali, igen erĹ‘s, lĂĽktetĹ‘, terhelĂ©sre sĂşlyosbodĂł fájdalom, melyet gyakran kĂsĂ©r hányinger, hányás, fĂ©ny- Ă©s hangĂ©rzĂ©kenysĂ©g. Kialakulása általában több okra vezethetĹ‘ vissza: lehetnek bizonyos genetikus hajlamosĂtĂł tĂ©nyezĹ‘k Ă©s specifikus belsĹ‘ Ă©s kĂĽlsĹ‘ ingerek egyĂĽttes összejátszása.
Elmondása alapján a fájdalom jellegének megváltozása, illetve az Ön esetében a rohamok szaporodása, súlyosbodása egy olyan jel, amely - annak ellenére, hogy néhány éve kivizsgálták -, azt jelzi, hogy feltétlenül újra orvoshoz kell fordulnia.
Az utĂłbbi idĹ‘ben egyĂ©bkĂ©nt több olyan kĂ©szĂtmĂ©ny kerĂĽlt a gyĂłgyszertárakba, mellyel ez a tĂpusĂş fejfájás (nem tĂpusos fájdalomcsillapĂtĂłk) is nagyon jĂłl befolyásolhatĂł, mĂ©rsĂ©kelhetĹ‘, illetve általában meg is szĂĽntethetĹ‘.
A fejfájások kialakulásában gyakran jelentĹ‘s szerepe van a pszichĂ©s stresszállapotnak. Mint tudjuk, nem önmagukban az esemĂ©nyek stresszesek, hanem megĂ©lĂ©sĂĽk teszi azzá Ĺ‘ket. Az, hogy milyen Ă©rzĂ©seket vált ki belĹ‘lĂĽnk az adott szituáciĂł. EzĂ©rt a terápia fontos rĂ©sze lehet - pszichiáter Ă©s neurolĂłgus egyĂĽttműködĂ©sĂ©vel - a stresszforrást jelentĹ‘ Ă©lethelyzetek felderĂtĂ©se s az ezekhez a megfelelĹ‘ alkalmazkodást jelentĹ‘, vagy adott esetben kellĹ‘en önĂ©rvĂ©nyesĂtĹ‘ magatartás kialakĂtása, illetve az ellazulás - relaxáciĂł technikájának elsajátĂtása -, mely egy kiegĂ©szĂtĹ‘ pszichoterápiás kezelĂ©s cĂ©lja lehet.
Veszélyre utaló jelek lehetnek, amellyel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, valamennyi az alább felsoroltak közül:
- hirtelen kezdődő fejfájás
- progresszĂv (elĹ‘rehaladĂł, sĂşlyosbodĂł) jelleg
- fizikai erőkifejtés, köhögés, erőlködés és/vagy szexuális aktivitás után induló fejfájás
- a fejfájással járĂł olyan tĂĽnetek, mint az aluszĂ©konyság, a zavartság, az emlĂ©kezetzavar, az általános rossz közĂ©rzet, az izom- Ă©s ĂzĂĽleti fájdalom, a láz, a fokozĂłdĂł látászavar, a zsibbadás, a gyengesĂ©g, az egyensĂşlyzavar
- 50 éves kor felett kezdődő fejfájás
A mindennapi orvosi gyakorlatban a leggyakrabban az Ăşn. tenziĂłs fejfájással találkozunk, amelyre az a jellemzĹ‘, hogy a mindennapi tevĂ©kenysĂ©gben nem akadályoz, azonban állandĂł jellegű, tompa, rendszerint kĂ©toldalĂş Ă©s nagyon tĂpusos a feszes nyakizomzat. Furcsa mĂłdon a krĂłnikusan fejfájásra szedett bizonyos tĂpusĂş gyĂłgyszerek szintĂ©n kiválthatnak állandĂł jellegű fejfájást.
Dr. Szabó Gyöngyi
neurológus, pszichiáter
Dr. PiczkĂł Katalin
pszichiáter szakorvos
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010401)