Nagyanyáink, dédanyáink kozmetikai szereinek legtöbbje még házilagos kivitelezésű volt. Ismerték a nyers tej bőrfrissítő tulajdonságait, készítettek pakolást tojássárgájából és élesztőből, barnították a bőrüket reszelt sárgarépa levével, szeplőik és májfoltjaik halványításához pedig előszeretettel használták a citrom levét.
Negyven-ötven évvel ezelőtt még nagy becsben tartott kozmetikai szernek számított a kakaóvajból vagy a méhpempőből készült arckrém, amit általában a patikában vagy a drogériában recept alapján állítottak össze.
Az elmúlt évtizedekben hatalmas változáson ment át a szépségápolás: nagyipari méretűvé vált, a készítményekben megjelentek a legújabb kémiai, biokémiai, biológiai kutatások eredményei. A különféle szépséghibák korrigálásában, illetve a szépség ápolására hivatott beavatkozásokban a modern technika átvette a főszerepet.
Ma már a kozmetikai szalonokban is megszokott a gyógyászatban alkalmazott ultrahang- és lézertechnika használata, egyes eljárásokkal – például a sminktetoválással – kiválhatóvá vált néhány plasztikai sebészeti eljárás: tartós sminkkel átrajzolható a száj körvonala, a szemöldök íve, hossza, a szemhéj kontúrja, s bizonyos készítményekkel és beavatkozásokkal késleltethető a bőr öregedése is.
Minél bonyolultabb a szépségápolási technika, minél hatékonyabb a kozmetikai kezelés során használt termék, annál nagyobb felkészültséget feltételez a kozmetikusok részéről ezek alkalmazása, hiszen a hibás beavatkozások, kezelések következményei maradandóak lehetnek, a végeredmény pedig nehezen korrigálható.
Egyes szakemberek szerint, éppen a visszavonhatatlan kozmetikai beavatkozások mindennapossá válása miatt, a kozmetikusszakmának fel kell készülnie az esetleges szakmai hibákra s ezek lehetséges következményeire, a kozmetikai műhibaperekre.
Ezért is nagyon fontos, hogy meghatározzák az ún. kompetenciahatárokat, melyek átlépésével nőhet a hibás – esetleg a vendég pszichés, egészségügyi károsodásával járó – beavatkozások kockázata.
Az ebben az évben tizenegyedik alkalommal megrendezett Beauty Fórum Hungaryn, a kozmetikai és szépségápolási szakma seregszemléjén az egyik legizgalmasabb téma az volt, mit neveznek a szakemberek kozmetikai műhibának, s hogyan lehet ezt elkerülni.
Azt, hogy mi az orvosi műhiba, az egészségügyi törvény pontosan kimondja. A kozmetikai műhibára vonatkozóan azonban nincs ilyen törvényi meghatározás. Egy esetleges kártérítési perben – jelenleg – a károsultak is, jogi képviselőik is, a bíróság is csak az egészségügyi törvény orvosi műhibákra vonatkozó fejezeteire, illetve a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősséget meghatározó passzusaira hagyatkozhatnak.
Kozmetikai műhibáról akkor beszélünk, ha a kezelés átmeneti vagy maradandó károsodást okoz, ha a beavatkozás utáni állapot rosszabb lesz a kezelés előttinél, illetve a negatív eredmény mögött a foglalkozás szabályainak megsértése áll, s a vendég anyagi és pszichés kárt szenved – világosít fel dr. Baráth Lívia ügyvéd, a téma ez idáig egyetlen hazai jogi szakértője.
Dr. Sinka Pálinkás Rita bőrgyógyász főorvos szerint, a kozmetikai műhibaperek egy része a kozmetikus és a bőrgyógyász együttműködésével elkerülhető. Mint mondja, előfordulhat, hogy az egyes bőrtünetek mögött a szervezet valamilyen működési zavara, esetleg valamilyen gyógyszer szedése miatti túlérzékenységi reakció áll.
Az aknés bőrrel először a bőrgyógyászt ajánlatos felkeresni, aki egyidejűleg belsőleg és külsőleg is kezeli a gyulladást. Csak ezután a terápia után következhet a kozmetikai kezelés. A bőrgyógyász illetékességébe tartozik a szemölcsök, az allergiás bőrkiütések kezelése is.
A főorvos asszony – a legújabb kutatások ismeretében – figyelmeztet a szoláriumozás miatti egészségkárosodás lehetőségeire is.
Néhány országban már az egyes bőrbetegségek kezelésénél alkalmazott UVA-kezelések számát is jelentősen csökkentették, mert egyre több tény támasztja alá, hogy nemcsak a mértéktelen napozás, hanem a szoláriumokban is használt UVA-sugártartomány növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.
A főorvosnő különösen veszélyeztetettnek tartja a fehér bőrűeket és azokat, akiknek családjában előfordult bőrdaganat.
A hibás kozmetikai beavatkozások, kezelések következményeként kialakuló egészségügyi károsodások megelőzésében persze nemcsak a szakembereknek van szerepük, hanem nekünk, szépségápolásra vágyó és szoruló vendégeknek is. Nem mindegy ugyanis, hogy hol, kivel végeztetünk el egy-egy tartóssmink- vagy testkezelést, epilálást, testékszer-behelyezést, tetoválást, vagy szoláriumozást.
A magyar kozmetikusok világviszonylatban is nagyon jól képzettek, a hazai szépségápolási piacon azonban vannak olyanok is, akik nem sajátították el magas fokon ezeknek a beavatkozásoknak a szabályait, csupán gyakorolják ezeket. Egyes tetoválószalonokban például nem kozmetikusok, hanem ügyes kezű "művészek" végzik a beavatkozást. Az ilyen műhelyekben nemcsak az érzéstelenítéssel kapcsolatos ismeretek, hanem gyakran a higiénés feltételek is hiányoznak, így megnő a sebfertőzés, a bőrszövet maradandó károsodásának, esetleg az allergiának (piercingnél a fémallergia) a veszélye.
A tetoválásra, tartóssmink-készítésre, vagy testékszer-beültetésre továbbképzett kozmetikusnak például megvannak az érzéstelenítőkkel kapcsolatos ismeretei, a köldöknél vagy a szemöldöknél a bőrt nem fülbelövő pisztollyal lyukasztja ki – ez nagyon roncsolja az érzékeny bőrt –, végleges szőrtelenítést csak próbaepilálás és a sebgyógyulás ellenőrzése után végez, az ártalmatlannak ítélt szolárium-kezelés időtartamát pedig egyénileg – a bőrtípus és az életkor függvényében – állapítja meg, illetve javasolja.
A megbízható szalonokban rendszeresen – meghatározott idő elteltével – cserélik a csöveket, ugyanis a szakemberek tudják, hogy a bőrkárosodást csak így lehet biztonsággal elkerülni.
A kozmetikai műhibák elkerüléséhez, a kezelés előtt, igen fontos a vendég alapos kikérdezése, tájékoztatása. Néhány beavatkozásnál (például tartós smink készítése, gépi testkezelések, tartós szőrtelenítés) szükség van a vendég írásos tájékoztatására és írásos beleegyezésére is. A tizennyolc éves kor alattiak tetoválását, testékszer-beültetését a szülő vagy gondviselő írásos beleegyezése nélkül nem szabad elvégezni.
A kozmetikai kezelés végeredményével, esetleges ártalmaival kapcsolatos jogvitáknak elejét vehetjük tehát, ha ismerjük a kezelések, beavatkozások várható következményeit – és persze a jogainkat is.
T. Puskás Ildikó
forrás: archívum
(Patika Tükör – 021106)
