Elvesző tudat
Az agy működésére utaló egyik jellemző tulajdonság az éberségi szint. Más azonban az éberségi szint egy unalmas értekezleten, és más a volánnál ülve, mondjuk egy vészhelyzet kikerülése után néhány pillanattal. Normális esetben - például külső ingerek hatására - az agy szemvillanásnyi idő alatt képes egy alacsonyabb éberségi szintről - például szunyókálásból - magasabb éberségi szintre váltani.
A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.
A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.
Az orvos gyakran teszi fel betegének a következő kérdések valamelyikét: „Érzékeny-e valamilyen gyógyszerre? Gyógyszerallergiáról tud-e? Kapott-e valaha valamilyen gyógyszertől kiütést?”
Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója.
Ez a rövid cikk nem születhetett volna meg (vagy csupán később, különösebb apropó nélkül), ha nincs a sokunk által kedvelt dr. House (House M.D.) filmsorozat, melynek epizódjai hétről hétre nézők millióit ragasztja a tévé képernyője elé.
Amint arról egy korábbi írásban szót ejtettem, a sorozat alapvetően hiteles. Noha csúsznak be hibák, ezek ritkán fajsúlyosak, nem nehéz felettük napirendre térni. A nézők túlnyomó többsége nyilván észre sem veszi. Jól van ez így, nem kínos pontosságra törekvő továbbképző tanfolyamot látunk szerda esténként, hanem a drámai szórakoztató műfaj világszerte elismert, mérvadó díjakkal jutalmazott jeles darabjait.
A központi idegrendszer melynek része a gerincvelő és az agy igen érzékenyen reagál a sérülésekre. Azonban hatékony védelemmel rendelkezik a mindennapi életben általában jelentkező erőhatásokkal szemben. Így nem okoz agykárosodást az utazás közben fellépő gyorsulás, a zökkenések, a tornaórai ugrálás, de a futás sem.
Sugárbaleset során az ionizáló sugárzásnak kitett személy határértéket meghaladó sugárterhelést szenved el. A test szöveteiben elnyelt energia a sugárdózissal jellemezhető. Ha 1 kg tömegben 1 joule energia nyelődik el, a sugárdózis 1 J/kg, azaz 1 Gy (gray).
Informatívabb az ún. dózisegyenérték, mely a sugárzás körülményeit, illetve a sugárzás minőségét is figyelembe veszi. A sugárzás fajtája döntő jelentőségű, példának okáért a neutron- és alfa-részecskék hússzoros veszélyt jelentenek a röntgensugárzáshoz képest. Nem véletlen, hogy a viszonylag csekély fizikai pusztítást okozó neutronbomba fejlesztésénél a cél éppen a nagy energiájú részecskék minél magasabb arányú emissziója volt.
A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.
Magyarországon a felnőtt lakosság 4%-a, a gyermekek 0,4-0,5%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset” ugyancsak rosszulléthez vezet.
Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.
A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket.
Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva.
Az eutanáziáról
Az utóbbi hetekben egy olyan bûnügy kapcsán élénkült fel a vita az eutanáziáról, amelynek lényegében a legkevesebb köze az eutanáziához van, viszont felvet néhány más fontos egészségügyi jogi kérdést. Az ugyanis az eutanáziavitákban fel sem merülhet, hogy olyan módon vethessen véget bárki is a beteg szenvedéseinek, ahogy azt a Nyírő Gyula Kórház szakápolója (saját állítása szerint) tette. Viszont annak a kérdésnek a tisztázása, hogy egy kórházi osztályon hogyan történik a gyógyszerelés, ki férhet hozzá a gyógyszerekhez, és ezt hogyan kell ellenőrizni, nem csak a minőségbiztosítás szempontjából fontos, hanem azért is, hogy ilyen eseteknek még a gyanúja se merülhessen fel.
Mindennapi kenyerünk - álbarnák és valódiak
Egészséges táplálkozás, fogyókúra ide vagy oda, én bizony nyáron sokkal több kenyeret eszem, mint az év más szakaiban. Egyfelől sokkal fárasztóbb 30 fokban a tűzhely mellett állni, mint télen, másfelől ilyenkor megszaporodnak a kirándulások (szendvics!), a grillpartik, a szalonnasütések. Persze én is, mint oly sokan mások, szeretnék egészségesen táplálkozni. Ezért ha már sok kenyeret eszem, főleg a barnák közül választok. Az egészségesebb, legalábbis azt hisszük.
A közelmúltban egy budapesti tömegközlekedési eszközön a szó szoros értelmében átdöfött fiatalember életét a gyors és szakszerű sebészorvosi ellátás mentette meg. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen és hasonló esetekben magas százalékban fellépő és könnyen végzetessé váló másodlagos hashártyagyulladás nem komplikálta a sérült állapotát.
Lámpalázas állapotok kezelése homeopátiával
Talán nincs is olyan nap az életünkben, amely ne tartogatna valamilyen stresszes helyzetet, legyünk akár a munkahelyünkön, akár otthon vagy éppen az iskolában.
Gondoljunk pl. egy-egy vizsgaidőszakra, amikor sokszor nem is a tudásbeli hiányosság, hanem a fokozott izgalom miatt nem sikerül a megmérettetés. Egyeseknél ez az izgalmi állapot - amely sokszor a félelemig fokozódhat - olyan nagy fokú, hogy már a vizsga előtti időszakban is megkeserítheti az egyén életét, sőt jó néhányszor nemcsak a szóbeli feleleteknél, hanem az írásbeli dolgozatok előtt is jelentkezik.
Összeomló vérkeringés
A sokk progresszív perifériás keringési elégtelenség. Ez azt jelenti, hogy magára hagyva az állapot saját öntörvényű menete szerint folyamatosan romlik, és végezetül visszafordíthatatlanná válik, ami a beteg halálához vezet.
A sokkos állapot minden esetben azt jelenti, hogy jelentős eltérés mutatkozik a keringő vértérfogat és az erek össztérfogata között. Ez kétféle mechanizmussal jöhet létre.
Nagyanyáink, dédanyáink kozmetikai szereinek legtöbbje még "házilagos" kivitelezésű volt. Ismerték a nyers tej bőrfrissítő tulajdonságait, készítettek pakolást tojássárgájából és élesztőből, barnították a bőrüket reszelt sárgarépa levével, szeplőik és májfoltjaik halványításához pedig előszeretettel használták a citrom levét. Negyven-ötven évvel ezelőtt még nagy becsben tartott kozmetikai szernek számított a kakaóvajból vagy a méhpempőből készült arckrém, amit általában a patikában vagy a drogériában recept alapján állítottak össze.
A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is.
A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat szánt szándékkal mellőzzük.
Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy ép immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.
Az elsősegélynyújtás során esetenként szükség lehet a sérült szorult, veszélyes helyzetbôl történő kimentésére.
Ehhez azonban csak akkor fogjunk hozzá, ha ezzel nem veszélyeztetjük sem az ő, sem pedig a segélynyújtó(k) testi épségét. A mentés akkor indokolt, ha az ellátást a beteg feltalálási helyén nem lehet megkezdeni.
A toxikus sokk szindróma szerencsére nagyon ritka kórkép, de nagyon súlyos, akár halállal is végződhet. Olyan esetet is feljegyeztek, ahol a betegség tamponhasználat miatt alakult ki. Noha ez meglehetősen rémisztő, ha tudjuk, hogy mi a baj eredete és hogyan kell védekezni ellene, akkor nem kell félni a tampontól.
A toxikus sokk szindrómát az váltja ki, hogy a hüvelyben lehetnek olyan baktériumok – valamilyen előzetes fertőzés következtében –, melyek a tampon anyagával reakcióba lépve allergénként szerepelnek és olyan súlyos allergiás reakciót hoznak létre, mely az életet is veszélyezteti.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.