Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorĂş statisztikán szeretne változtatni az Ăştjára indĂtott „SzĂvvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányĂtja a figyelmet stroke Ă©s a pitvarfibrilláciĂł tĂĽneteinek felismerĂ©sĂ©re, az idĹ‘ablak jelentĹ‘sĂ©gĂ©re. Az ismeretterjesztĹ‘ programsorozat további cĂ©lkitűzĂ©se, hogy a lakosság figyelmĂ©t felhĂvja a megelĹ‘zĂ©sre, hiszen nem csupán a belĹ‘le fakadĂł stroke, de maga a szĂvritmuszavar is megszĂĽntethetĹ‘.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.
A statisztikai adatok szerint a szĂ©lĂĽtĂ©st tĂşlĂ©lĹ‘k 48 százalĂ©ka fĂ©loldali bĂ©nulásban, 12-18 százalĂ©k beszĂ©dzavarban szenved. 22 százalĂ©k járáskĂ©ptelen, 24-53 százalĂ©k rĂ©szben vagy teljesen mások segĂtsĂ©gĂ©re szorul, 32 százalĂ©ka pedig depressziĂłval kĂĽzd.
Amint az MST elnöke elmondta a stroke-nak három fő tünete van: száj félrehúzódása, beszédzavar, féloldali végtaggyengeség.
Bereczki Dániel szerint tisztában kell lenni azzal, hogy az agyĂ©rkatasztrĂłfa nem fáj, ezĂ©rt hajlamosak vagyunk várni, hogy a tĂĽnetek maguktĂłl elmĂşljanak. A felmĂ©rĂ©sek jĂłl mutatják, hogy mennyire nem vesszĂĽk komolyan az elsĹ‘ tĂĽneteket, mi sem bizonyĂtja ezt jobban, minthogy a hĂ©tvĂ©gĂ©n a kĂłrházak alig vesznek fel stroke-os betegeket, mĂg a hĂ©tfĹ‘i napon ez a szám elkĂ©pesztĹ‘ mĂ©rtĂ©kben megemelkedik.
A közvetlen mentĹ‘hĂvás jelentĹ‘sĂ©gĂ©t a kampány során folyamatosan hangsĂşlyozzák a társaság, a stroke ellátása során elĹ‘fordulĂł idĹ‘vesztesĂ©g tekintĂ©lyes rĂ©sze ugyanis a kĂłrházig terjedĹ‘ idĹ‘szakban jellemzĹ‘. Ilyenkor a kĂ©tsĂ©gbeesett rokon, ismerĹ‘s elĹ‘ször a háziorvost hĂvja, mondván majd a családorvos Ă©rtesĂti a mentĹ‘ket. Ezzel viszont sok idĹ‘ vĂ©sz feleslegesen kárba; olyan idĹ‘, amit a hatĂ©kony kezelĂ©sre lehetne fordĂtani.
Ahogy a professzor kiemelte, a tĂĽnetek Ă©szlelĂ©sekor azonnal mentĹ‘t kell hĂvni, hiszen mindössze három-nĂ©gy Ăłra áll rendelkezĂ©sre, hogy beteg a jelenleg legmodernebb, Ă©letmentĹ‘ vĂ©rrögoldásban rĂ©szesĂĽljön. Ha ennĂ©l több idĹ‘ telik el a kezelĂ©sig, a szĂ©lĂĽtĂ©s maradandĂł károsodást okozhat – mondta a Bereczki Dániel. Az országban 37 olyan kĂłrház, Ăşgynevezett stroke központ van, amelyek felkĂ©szĂĽltek a stroke betegek fogadására.
A társaság elnökĂ©nek meggyĹ‘zĹ‘dĂ©se szerint a szomorĂş statisztikákon megelĹ‘zĂ©ssel lehetne tovább javĂtani, fel kell hĂvni az emberek figyelmĂ©t arra, hogy mit tehetnek a szĂ©lĂĽtĂ©s prevenciĂłja Ă©rdekĂ©ben. ElgondolkodtatĂł ugyanis, hogy mĂg a stroke kockázati tĂ©nyezĹ‘i között a magas vĂ©rnyomás áll az elsĹ‘ helyen, a közvĂ©lemĂ©ny nincs tudatában a „nĂ©ma gyilkosnak” nevezett hipertĂłnia veszĂ©lyĂ©vel, amelyet egy felmĂ©rĂ©s tanĂşsága szerint az emberek kĂ©tharmada nem tart komoly egĂ©szsĂ©gĂĽgyi problĂ©mának. Kockázatot jelent mĂ©g a cukorbetegsĂ©g, az extrĂ©m tĂşlsĂşly, a vĂ©r kĂłros zsĂrĂ©rtĂ©kei, a dohányzás, a mĂ©rtĂ©ktelen alkoholfogyasztás is valamint a pitvarfibrilláciĂł.
Az elĹ‘zĹ‘ „Ne kĂ©slekedj” elnevezĂ©sű kampány elsĹ‘sorban a stroke tĂĽneteire, a hezitáciĂłs idĹ‘ csökkentĂ©sĂ©re, Ă©s az azonnali mentĹ‘hĂvás jelentĹ‘sĂ©gĂ©re hĂvta fel a lakosság figyelmĂ©t, mĂg az idei e mellett a pitvarfibrilláciĂł felismerĂ©sĂ©re, kezelĂ©sĂ©re helyezi a hangsĂşlyt, hiszen nagyon kevesen tudják, hogy aki ebben a betegsĂ©gben szenved, ötször nagyobb az esĂ©lye, hogy megĂĽsse a guta. A korábbi program eredmĂ©nyei ugyan kiemelkedĹ‘ek, azonban a stroke fenyegetĂ©se továbbra sem csökken, Ăgy a tájĂ©koztatás jelentĹ‘sĂ©ge megkĂ©rdĹ‘jelezhetetlen.
A pitvarfibrilláció következtében kialakuló agyi infarktusok csaknem 20%-a végződik halállal, 60%-ban mozgásképesség elvesztésével, amely megnövekedett költségeket von maga után, ugyanakkor további terheket jelent az egészségügyi rendszerre valamint a beteg családjára. Statisztikai előrejelzések szerint az EU-ban a pitvarfibrilláló betegek száma 2050-re mintegy 2.5-szeresére nőhet, éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki felismerje a pitvarfibrilláció tüneteit.
A felnĹ‘ttek körĂ©ben a pitvarfibrilláciĂł számĂt a leggyakoribb szĂvritmuszavarnak. Ahogy azt Prof. Dr. Kiss RĂłbert Gábor a Magyar KardiolĂłgusok Társaságának (MKT) elnöke elmondta. ma Magyarországon 150-200 ezer embert Ă©rint a betegsĂ©g, azonban feltehetĹ‘en ennek kĂ©tszerese is lehet a betegek száma azokkal egyĂĽtt, akiket eddig mĂ©g nem diagnosztizáltak. Ez Ăşgy fordulhat elĹ‘, hogy a pitvarfibrilláciĂł, jellemzĹ‘en az a betegsĂ©g, amely nem okoz látványos tĂĽneteket, Ăgy nehezen felismerhetĹ‘.
Kialakulhat gyors, lassĂş, de akár normális szĂvműködĂ©s mellett, tehát szinte bárki veszĂ©lyeztetett lehet. PitvarfibrilláciĂł esetĂ©ben a szĂvműködĂ©st szabályzĂł elektromos jelek kialszanak, ami a pitvar fibrilláciĂłjához, remegĂ©sĂ©hez vezethet. Ennek következtĂ©ben a pitvar nem kĂ©pes ellátni pumpafunkciĂłját, Ă©s az artĂ©riákbĂłl a szĂvkamrába továbbĂtani a vĂ©rt.
PitvarfibrilláciĂł esetĂ©n fokozott a vĂ©rrögök kialakulásának a veszĂ©lye, amely a szĂ©lĂĽtĂ©s kockázatát ötszörösĂ©re növeli. Az MKT elnöke hangsĂşlyozta, hogy pitvarfibrilláciĂłban a szĂ©lĂĽtĂ©s kialakulása csak jĂłl kidolgozott mĂłdszerekkel elĹ‘zhetĹ‘ meg, illetve folyamatos gyĂłgyszeres kezelĂ©ssel. A pitvarfibrillálĂł betegek általában lĂ©gszomjrĂłl, erĹ‘s szĂvdobogásrĂłl számolnak, be gyakran a terhelĂ©snek nem tudnak megfelelni, s nagyon gyakran a normális frekvencia többszörösĂ©re is felszaladhat a pulzusuk.
Magunk is meg tudjuk állapĂtani, hogy pitvarfibrillálunk-e. ÉszlelĂ©sĂ©re alkalmas lehet pĂ©ldául, ha a nyaki ĂĽtĹ‘erĂĽnkön vagy a csuklĂłnkon kitapintjuk a saját pulzusunkat. Egy másik lehetĹ‘sĂ©g pedig, ha elektronikus vĂ©rnyomásmĂ©rĹ‘t használunk, amely mĂ©rĂ©skor pityegve jelzi a szĂvverĂ©st. Amennyiben a szĂvritmust rendszertelennek találjuk, forduljunk háziorvosunkhoz, aki EKG-val nagyon egyszerűen diagnosztizálhatja a betegsĂ©get – hĂvja fel a figyelmet az MKT elnöke.
Nagyon fontos a mentĹ‘szolgálattal valĂł szoros egyĂĽttműködĂ©s kialakĂtása, hiszen a stroke-s betegek esetĂ©ben gyorsaság Ă©letet menthet. GyĹ‘rfi Pál, az OMSZ szĂłvivĹ‘je szerint, közös erĹ‘feszĂtĂ©seiknek köszönhetĹ‘en a betegek jĂłval tudatosabb magatartást tanĂşsĂtanak: amennyiben a stroke tĂĽneteit Ă©szlelik, nem a háziorvost, hanem a társaság javaslata alapján rögtön a mentĹ‘ket Ă©rtesĂtik, felismerve az idĹ‘faktor fontosságát.
Ha a beteg 3-4 Ăłrán belĂĽl bekerĂĽl abba a kĂłrházba, ahol a legjobban. el tudják látni, akkor nagy esĂ©ly van a felĂ©pĂĽlĂ©sĂ©re, ha viszont hezitálnak, mondjuk, megvárják, mĂg másnap a háziorvos rendel, az esĂ©ly sajnos nullára csökken. Éppen ezĂ©rt nagyon fontos, hogy mindenki ismerje a szĂ©lĂĽtĂ©s tĂĽneteit, valamint legyen tisztában az idĹ‘tĂ©nyezĹ‘ fontosságával, hiszen minden perc, minden másodperc számĂt. a gyorsaság Ă©rdekĂ©ben. Az OMSZ mindent megtesz, hogy a stroke-ot kapott betegek idĹ‘ben a stroke-osztályra kerĂĽljenek - tette hozzá a szĂłvivĹ‘.
A „SzĂvvel a stroke ellen” elnevezĂ©sű kampány mindenki számára hozzáfĂ©rhetĹ‘ informáciĂłkkal kĂvánja támogatni a beteg Ă©s az egĂ©szsĂ©ges populáciĂłt egyaránt. A program egy összefogás eredmĂ©nye, melyet a Magyar Stroke Társaság, a Magyar KardiolĂłgusok Társasága, az Országos MentĹ‘szolgálat Ă©s a Boehringer Ingelheim gyĂłgyszergyár hĂvott Ă©letre, amely minden lehetsĂ©ges mĂłdon szeretnĂ© tájĂ©koztatni a stroke Ă©s pitvarfibrilláciĂł tĂĽneteirĹ‘l, hogy azokat felismerve hatĂ©konyabban lehessen megelĹ‘zni a szĂ©lĂĽtĂ©s kialakulását.
A kampány nemcsak a televĂziĂłban, hanem a rádiĂłban, az Ărott Ă©s az online mĂ©diában is kellĹ‘ hangsĂşlyt kap. Ugyanakkor az orvosi rendelĹ‘kben betegtájĂ©koztatĂł kiadványokbĂłl tájĂ©kozĂłdhat a lakosság. A kampánykörĂşt során a társaságok ellátogatnak a polgármesteri hivatalokba, gyĂłgyfĂĽrdĹ‘kbe, mozikba, ahol interaktĂv felvilágosĂtĂł elĹ‘adások mellett szűrĂ©seket is vĂ©geznek.