koordinációs zavar

Gyógytorna és rehabilitáció

A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.

A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.

A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.

A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.

A tamagocsi óta tudjuk, hogy a gyerekeket rendre, rendszerre lehet szoktatni, ha kis kedvencükről nekik maguknak kell gondoskodniuk. Ráadásul az elektromos háziállat - ha még emlékeznek rá - nem hullajtotta a szőrét, az eledele sem került pénzbe, azonkívül nem nőtt meg. Ezek voltak a praktikus oldalai. Az előnyei között azonban nem szerepelt, hogy terápiás hatással lenne bárkire. Pedig az állatterápia létező, hazánkban most terjedő gyógymód. Majd minden betegségtípus esetén jól használható.

Világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, ugyanakkor minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. A gutaütés nem válogat, a legváratlanabb pillanatban csap le. Ahhoz, hogy a betegek idejében megkapják az életmentő vérrögoldó kezelést, ismerni kell a betegség tüneteit, és azonnal mentőt kell hívni.

A stroke angol szó, ami ütést, csapást jelent, így a magyar köznyelv nem véletlenül hívja a betegséget szélütésnek, gutaütésnek. Kutatások bizonyították, hogy az agyvérzés érrendszeri megbetegedés. A  szélütés való igaz, hogy az agyban történik, azonban következményei az egész szervezetet érinthetik.

A myasthenia gravis kifejezés görög-latin szóösszetétel, amely magyarul súlyos izomgyengeséget jelent. Egy ritka, nehezen felismerhető, nem fertőző autoimmun betegségről van szó, amely több mint 300 éve ismert. Viszonylag kevés embert érint: 1 millió lakosra kb. 80 ilyen beteg jut. Minden fajú, nemű és korú emberen előfordulhat, társadalmi, etnikai, földrajzi és éghajlati tényezőktől függetlenül.

Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.

Feliratkozás koordinációs zavar csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×