CsĂ­p, szĂșr, mar, rovar

BĂĄr a hazĂĄnkban talĂĄlhatĂł rovarok többsĂ©gĂ©nek csĂ­pĂ©se, szĂșrĂĄsa nem jelent nagy veszĂ©lyt sem emberre, sem ĂĄllatra, mĂ©gsem ĂĄrt tudnunk, hogyan kell ellĂĄtnunk a kĂŒlönfĂ©le rovarok ejtette kisebb-nagyobb bƑrelvĂĄltozĂĄsokat, mit kell tennĂŒnk a seb elfertƑzƑdĂ©sĂ©nek megelƑzĂ©sĂ©Ă©rt, illetve milyen esetben kell – öngyĂłgyĂ­tĂĄs helyett – sĂŒrgƑsen orvoshoz fordulnunk.

Egyes rovarok – a szĂșnyog, a bögöly, a moszkitĂł, a bolha, a tetƱ, a poloska – vĂ©rszĂ­vĂĄsbĂłl Ă©l. CsĂ­pĂ©sĂŒk a nyĂĄlukban lĂ©vƑ anyagok miatt okoz bƑrirritĂĄciĂłt. A többi hazai rovarfaj csĂ­pĂ©se sem okoz ĂĄltalĂĄban betegsĂ©get, maradandĂł egĂ©szsĂ©gkĂĄrosodĂĄst, csupĂĄn nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄn ĂĄt tartĂł fĂĄjdalmat, bƑrpĂ­rt, bƑrduzzanatot.

A hazai pĂłkfĂ©lĂ©k harapĂĄsa, szĂĄzlĂĄbĂșak marĂĄsa sem veszĂ©lyes, inkĂĄbb csak kellemetlen, esetenkĂ©nt fĂĄjdalmas. Ugyanis a szĂĄjnyĂ­lĂĄsukon keresztĂŒl irritĂĄlĂł mĂ©reganyagot juttatnak a bƑr felsƑ hĂĄmrĂ©tegĂ©be. SzintĂ©n mĂ©reganyaggal teszik emlĂ©kezetessĂ© a velĂŒk valĂł talĂĄlkozĂĄst az erdei vöröshangyĂĄk, a lĂłdarazsak, a darazsak Ă©s a mĂ©hek is. A fullĂĄnkos rovarok szĂșrĂĄsa akĂĄr veszĂ©lyessĂ© is vĂĄlhat, amennyiben a marĂĄs helye elfertƑzƑdik, vagy maga a csĂ­pĂ©s allergiĂĄs reakciĂłt vĂĄlt ki.

Van, akit csĂ­pnek, van akit nem...

A rovarok okozta sebek, Ă©s a csĂ­pĂ©sekre adott vĂĄlaszreakciĂłk is többfĂ©lĂ©k lehetnek. A kis dudortĂłl kezdve, egĂ©szen a terjedelmes duzzanatig, esetleg a fĂĄjdalmas fekĂ©lyig bĂĄrmilyen bƑrvĂĄlasz elƑfordulhat. EgyĂ©bkĂ©nt, maguk a bƑrgyĂłgyĂĄszok sem tudnak vĂĄlaszt adni arra a kĂ©rdĂ©sre, hogy mi is okozza azt, hogy ugyanannak a rovarnak a tĂĄmadĂĄsa az egyik embernek csak aprĂł, gyorsan mĂșlĂł kellemetlensĂ©get okoz, mĂ­g a mĂĄsikat akĂĄr Ă©letveszĂ©lybe is sodorhatja. Csak talĂĄlgatni tudnak a szakorvosok azzal kapcsolatban is, miĂ©rt talĂĄljĂĄk meg szinte mindig, mindenhol a kĂŒlönfĂ©le csĂ­pƑs rovarok az egyik embert, mĂ­g a mĂĄsikat figyelemre se mĂ©ltatjĂĄk.

A rovarcsĂ­pĂ©s-allergia esetĂ©ben igen fontos elkĂŒlönĂ­teni, mi szĂĄmĂ­t a csĂ­pĂ©sre adott normĂĄlis reakciĂłnak Ă©s mi allergiĂĄnak.

Csípés utån

A szervezet rĂ©szĂ©rƑl normĂĄlis rovarcsĂ­pĂ©si reakciĂłnak szĂĄmĂ­t: a bƑrpĂ­r, a csĂ­pĂ©s helyĂ©n (környĂ©kĂ©n) jelentkezƑ fĂĄjdalom, duzzanat. Ilyenkor nincs mĂĄs teendƑ, mint a fullĂĄnk gyors eltĂĄvolĂ­tĂĄsa, illetve a csĂ­pĂ©s helyĂ©nek megtisztĂ­tĂĄsa, majd valamilyen fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂłt, bƑrnyugtatĂłt tartalmazĂł kenƑccsel törtĂ©nƑ bekenĂ©se, esetleg a bƑrduzzanat beborogatĂĄsa. UtĂłbbi mĂłdszerekkel enyhĂ­thetƑ a viszketĂ©s Ă©s a fĂĄjdalom, valamint megelƑzhetƑ a gyulladĂĄs is. (A kullancscsĂ­pĂ©ssel kapcsolatos teendƑk kĂŒlön fejezetet Ă©rdemelnek.)

Az allergiĂĄs vĂĄlaszreakciĂł nem csak a bƑrfelszĂ­nt, hanem az egĂ©sz szervezetet Ă©rintheti. EnyhĂ©bb esetben egĂ©sz testre kiterjedƑ viszketĂ©s, csalĂĄnkiĂŒtĂ©s, esetleg ödĂ©ma lĂ©p fel, sĂșlyos esetben azonban a bƑrtĂŒnete(ke)t mĂĄs szervrendszerek (a keringĂ©s, az idegrendszer, a vese, az emĂ©sztƑrendszer, a lĂ©gzƑrendszer) reagĂĄlĂĄsa is követheti. Ennek következtĂ©ben gĂ©geödĂ©ma, szapora szĂ­vverĂ©s, vĂ©rnyomĂĄsesĂ©s, zavartsĂĄg, hĂĄnyĂĄs, hasmenĂ©s, eszmĂ©letvesztĂ©s, sokk lĂ©phet fel, amely tĂŒnetegyĂŒttest tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©gnek, anafilaxiĂĄnak nevezik. Az allergiĂĄs reakciĂł akĂĄr nĂ©hĂĄny perc alatt, mĂĄskor nĂ©hĂĄny Ăłra elteltĂ©vel is kialakulhat.

ElƑfordul, hogy a sĂșlyos allergiĂĄs tĂŒnetek nem mindig az elsƑ csĂ­pĂ©s alkalmĂĄval jelentkeznek, hanem a mĂĄsodik csĂ­pĂ©s vĂĄltja ki a sĂșlyos tĂŒnetegyĂŒttest. BĂĄr az Ă©letveszĂ©lyes allergiĂĄs reakciĂł nem tĂșl gyakori, nagyon fontos a fent felsorolt tĂŒnetek bĂĄrmelyikĂ©nek fellĂ©pĂ©sekor azonnal orvost hĂ­vni.

Ha valaki – egyszer mĂĄr – allergiĂĄs reakciĂłval vĂĄlaszolt valamely rovar csĂ­pĂ©sĂ©re, annak mintegy 60 szĂĄzalĂ©kos az esĂ©lye arra, hogy a következƑ tĂĄmadĂĄskor tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©gi sokkot kapjon.

Akinek rovarcsĂ­pĂ©stƑl (vagy Ă©teltƑl) volt mĂĄr anafilaxiĂĄs reakciĂłja, annak – az inzulin beadĂĄsĂĄhoz hasonlĂłan – meg kell tanulnia az adrenalin alkalmazĂĄsĂĄt.

A sĂșlyos allergiĂĄs reakciĂłk gyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄra alkalmazzĂĄk az allergolĂłgusok az Ășgynevezett deszenzibilizĂĄlĂĄs mĂłdszerĂ©t, amelynek sorĂĄn az allergiĂĄt kivĂĄltĂł anyag kis mennyisĂ©gƱ, többszöri beadĂĄsĂĄval a szakorvos megkĂ­sĂ©rli hozzĂĄszoktatni pĂĄciense szervezetĂ©t az allergizĂĄlĂł anyaghoz.

- t. puskĂĄs -

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör 050705)