Százhatvanöt ember hunyt el tegnap Magyarországon koronavírus okozta megbetegedés következtében. Amikor öten haltak meg, felkaptuk a fejünket, amikor tizenöten, összenéztünk, amikor harmincöten, megriadtunk – talán el sem akartuk hinni. Aztán leszegett fejjel kezdtük megszokni.
Ne tegyük. Soha nem szokhatjuk meg ezeket a számokat. Emberek, családok, sorsok, elveszett álmok, évek-évtizedek vannak mögöttük.
Sokan azt hiszik, hogy velük nem történhet semmi baj. Badarság. Könnyebb mint gondolnák, hogy puszta számként éljenek tovább a 21. század egyik legszomorúbb statisztikájában.
Kizárólag azzal kerülhetjük ezt el, ha felelősen cselekszünk, betartjuk az írott és íratlan szabályokat, hátrébb lépünk emberi kapcsolatainkból, óvjuk szeretteinket, környezetünket.
A történelmi idők történelmi tetteket követelnek. Most mindannyian, egytől-egyig tehetünk ilyet. Csupán vigyáznunk kell egymásra.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
