A cukorbetegség korunk egyik népbetegsége, a magas vérnyomás és a degeneratív ízületi betegségek mellett - az előrejelzések szerint - a következő évtizedekben Földünkön a leggyakoribb betegségek egyikévé fog válni. A betegek meghatározó többségét, mintegy 95 százalékát az ún. 2-es típusú cukorbetegek alkotják. E korábban időskorinak is nevezett betegség egyik fő jellemzője, hogy a betegek meghatározó többsége esetében a kórkép felnőttkorban kezdődik és a betegség általában sokáig, évtizedeken át nem szorul inzulinkezelésre....
magas vércukorszint
A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki.
Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát.
A Nemzetközi Diabétesz Nap alkalmából érdemes ismételten szót ejteni arról, hogy a 2-es típusú cukorbetegség leggyakoribb szövődményeként szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. Ezek lehetséges elkerülése érdekében a betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a prevencióra, a szív- és érrendszer karbantartására.
Világszerte több mint 425 millió cukorbeteg van, és becslések szerint ebből 212 millió betegnél még nem diagnosztizálták a betegséget. A világ teljes lakosságát tekintve 2045-re a cukorbetegek száma várhatóan 629 millióra nő.
A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.
Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege.
A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.
A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.
A metabolikus (anyagcsere) szindróma
Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.
A diabétesz világnap idén a cukorbetegség egyik veszélyes késői szövődményére, a szem károsodására hívta fel a figyelmet. A hazai cukorbetegek számát félmillióra becsülik, de egyes szakemberek ezt magasabbra teszik, azok miatt, akik még nem éreznek önmagukon tüneteket, így nem fordulnak orvoshoz, és szervezett szűrés híján nem kerülnek semmiféle nyilvántartásba.
Ők azok, akik csak akkor válnak "hivatalosan" is cukorbeteggé, amikor már lényegében késő, hiszen szervezetükben nemcsak megindultak, hanem előrehaladott szakaszba kerültek a kedvezőtlen és lényegében visszafordíthatatlan károsodások.
