A cukorbetegség korunk egyik népbetegsége, a magas vérnyomás és a degeneratív ízületi betegségek mellett - az előrejelzések szerint - a következő évtizedekben Földünkön a leggyakoribb betegségek egyikévé fog válni. A betegek meghatározó többségét, mintegy 95 százalékát az ún. 2-es típusú cukorbetegek alkotják. E korábban időskorinak is nevezett betegség egyik fő jellemzője, hogy a betegek meghatározó többsége esetében a kórkép felnőttkorban kezdődik és a betegség általában sokáig, évtizedeken át nem szorul inzulinkezelésre....
magas vércukorszint
[gac]
A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki. Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát. A fiatal generáció „képernyő-függése”, a kóla, chips és gyorséttermek népszerűsége miatt egyre fiatalabb életkorban jelentkezik a betegség, előfordulása már a gyermekgyógyászati gyakorlatban sem ismeretlen. A tünetegyüttes megelőzésében a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás szerepe alapvető fontosságú.
A metabolikus szindróma (X szindróma) meghatározása (WHO)
A glukóz intolerancia kezdeti megnyilvánulása az emelkedett éhgyomri vércukorszint, majd csökken a glukóztolerancia, végül manifesztálódik a diabetes mellitus. A szénhidrátanyagcsere-zavar mellett további három jellemző tünetből legalább kettő jelenléte szükséges a tünetegyüttes megállapításához:
1. hipertónia (ismételten magas vérnyomás)
2. diszlipidémia (emelkedett összkoleszterin vagy LDL-koleszterin vagy triglicerid, vagy csökkent HDL-koleszterin szint)
3. alma típusú elhízás (BMI = 27 kg/m2 és/vagy derékkörfogat férfiaknál >94 cm, nőknél >80 cm-nél)A betegség kialakulásaA metabolikus szindróma létrejöttében központi szerepet játszik a felszaporodott viszcerális zsírszövet, illetve az általa termelt hormonszerű anyagok. Kellően nagy túlsúly esetén az inzulinrezisztencia kialakulása mindenkinél csak idő kérdése, de ha a családban halmozottan fordul elő cukorbetegség, már kisebb mértékű elhízás esetén is kialakulhat. Az inzulinérzékenység csökkenése eleinte az inzulintermelés fokozódását indukálja. A hiperinzulinémia emeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását (sympathoadrenalis túlműködés), amely megteremti a magas vérnyomás kialakulásának előfeltételét. Egy idő után a hasnyálmirigy már képtelen a kompenzatórikus, azaz az inzulinrezisztencia mértékének megfelelő mennyiségű inzulint termelni, felütik fejüket a szénhidrát anyagcsere zavarai. A magasabb vércukorszint, illetve az inzulinhatás elégtelensége elősegítik az atherogén lipideltérések kialakulását, ami érbetegségeket okoz.
A Nemzetközi Diabétesz Nap alkalmából érdemes ismételten szót ejteni arról, hogy a 2-es típusú cukorbetegség leggyakoribb szövődményeként szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. Ezek lehetséges elkerülése érdekében a betegeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a prevencióra, a szív- és érrendszer karbantartására.
Világszerte több mint 425 millió cukorbeteg van, és becslések szerint ebből 212 millió betegnél még nem diagnosztizálták a betegséget. A világ teljes lakosságát tekintve 2045-re a cukorbetegek száma várhatóan 629 millióra nő.
A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.
Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege.
A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.
A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.
A metabolikus (anyagcsere) szindróma
Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.
A diabétesz világnap idén a cukorbetegség egyik veszélyes késői szövődményére, a szem károsodására hívta fel a figyelmet. A hazai cukorbetegek számát félmillióra becsülik, de egyes szakemberek ezt magasabbra teszik, azok miatt, akik még nem éreznek önmagukon tüneteket, így nem fordulnak orvoshoz, és szervezett szűrés híján nem kerülnek semmiféle nyilvántartásba.
Ők azok, akik csak akkor válnak "hivatalosan" is cukorbeteggé, amikor már lényegében késő, hiszen szervezetükben nemcsak megindultak, hanem előrehaladott szakaszba kerültek a kedvezőtlen és lényegében visszafordíthatatlan károsodások.
Versbe szőtt egészség
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
Elmegy a pasi a dokihoz:
- Doktor úr, segítsen rajtam, nincs erekcióm!
- Megpróbáljuk sokkterápiával. A péniszére erősít egy pár elektródat, aztán kezdi...
- 10 Volt : áll?
- Nem.
- 50 Volt : áll?
- Nem.
- 100 Volt : áll?
- Nem.
- 220 Volt : áll?
- Nem, de már szépen világít!
