A fájdalomcsillapításról
Sokak életét nap, mint nap megkeseríti a fájdalom. Noha kellemetlen, a fájdalom biológiai szempontból mégis egyértelműen hasznosnak mondható. A szervezetünket ért olyan káros hatásra hívja fel a figyelmet, ami általában a szövetek sérülésével jár.
A mozgásszervi megbetegedésről
A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett. A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.
A mozgásszervi megbetegedésekről dr. Szombati Istvánt, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusát kérdeztük.
Az emberek többsége, ha a címben szereplő diagnózist hallja, azonnal olyan sportsérülésre gondol, amely teniszezés közben alakul ki. Pedig ez a betegség nemcsak a teniszezőket érinti, hanem mindenkinél kialakulhat, akinek a könyöke túlzottan igénybe van véve, sőt fizikai terheléstől függetlenül is felléphet. Miről is van szó valójában?
A terhesség mindhárom trimeszterében változik a testtartás, a járás biomechanikája. Ebben nemcsak a testsúlygyarapodás, hanem az ízületek hormonális eredetű ellazulása is szerepet játszik.
A magzat súlya megváltoztatja az anyai medence helyzetét, dőlésszögét. Az emelkedett progeszteron szint hatására fellazul a mozgásszervrendszer stabilitásáért is felelős támasztó- és kötőszövet. A növekvő magzat miatt előrébb kerül a kismama súlypontja, fokozódik az ágyéki gerinc görbülete. A terhesség ötödik-hatodik hónapjában mindez gyakran okoz kellemetlen derékfájást, lábzsibbadást, sántítást.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.