Fitten a munkahelyen
Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, a feszített munkatempó mellett nem jut időnk az egészségünkre gondolni, pedig ha kicsit odafigyelnénk táplálkozásunkra, vagy tartanánk néhány perc szünetet munka közben, hogy kikapcsolódhassunk, kellemetlen egészségügyi problémáktól kímélhetnénk meg magunkat.
Rendszertelen táplálkozás
Éhesen, álmosan...
Az alvás-ébrenlét ritmusának váltakozása az egyik alapvető biológiai ritmus. A középagyban található tobozmirigy szabályozza a szervezetet működtető hormonok termelődésének ritmusát. A melatonin hormon meghatározza az alvás-ébrenlét állapotát, befolyásolja a hangulatot; napszakonként, évszakonként és életkoronként is más-más mennyiségben fordul elő a szervezetben.
Hosszú, időeltolódással járó utazás, tartós éjszakai munka könnyen felboríthatja ezt a természetes egyensúlyt: erre mindenkinek másképpen reagál a szervezete. Alkalmazkodóképességünk függ általános egészségügyi állapotunktól, életkorunktól és az egyéni jellemzőinktől.
Ízületi gyulladást okozhat az ülő életmód
Napjainkban a minket kiszolgáló, magas színvonalú technológiának, a mozgásszegénység életmódnak és a nem megfelelő minőségű étrendnek köszönhetően rohamosan és globálisan növekszik az évente regisztrált új arthritises betegek száma.
Az ülőmunkát végzők naponta tapasztalják, hogy - konkrét, diagnosztizált mozgásszervi megbetegedés nélkül is - délutánra, estére bedagad a lábuk, megfájdul a derekuk, hátuk, nyakuk. Nekik szeretnénk néhány egyszerű, bárhol elvégezhető gyakorlattal segítséget nyújtani abban, hogy ne állandósuljanak, rögzüljenek ezek a kellemetlen fájdalmak, melyek tönkretehetik mindennapjainkat.
A számítógépes munkát számos tényező teheti kihívássá. Szemszárazság, irritáció – pislogás hiánya, alacsony páratartalom, klímaberendezés –, ülőalkalmatossági és egyéb ergonómiai hiányosságok, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.
A kedvezőtlen körülmények talán a szemünket viselik meg leginkább, összefolynak a sorok és a betűk, a fejünk megfájdulhat, dekoncentráltakká válhatunk. Többnyire akkor, amikor a legjobban kellene haladnunk.
Az, hogy kinek, mit jelent a stressz, az – lényegében – nézőpont kérdése. Ami az egyikünknek túl nagy megterhelést jelent, testileg és lelkileg is nehéz helyzetbe hoz, azt a másikunk jól viseli. Nézzünk egy egyszerű példát: a hullámvasutat egyesek nagyszerű kalandként élik meg, kipirult arccal élvezik, míg másokban megfagy a vér, pánikba esnek. Úgy tűnik, a stressz szempontjából az a döntő kérdés, hogy az egyes ember hogyan értékel bizonyos helyzeteket: úgy ítéli-e meg, hogy az adott helyzet erején felüli megterhelést ró rá, vagy éppen ellenkezőleg: kihívást jelent-e.
Félmillió ember. Ma Magyarországon – megközelítően – ennyi ember szenved a szemszárazságtól. Ezt az igen kellemetlen állapotot általában a könnytermelés csökkenése jelzi. A könny szemünk legfőbb védelmezője. Funkciója rendkívül sokrétű: kimossa a szemből az idegen testeket, nedvesen tartja a felszínt, táplálja és oxigénnel látja el a szemet. A könny azonban csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha napi 14.000 pislogással terítjük szét a szem felszínén.
Napjainkban azonban egyre több az olyan tevékenység, amikor mereven nézünk valamit – a televízió képernyőjét, a számítógép monitorát stb. – s így a pislogások száma jelentősen csökken. A könny hiánya aztán kellemetlen tüneteket, sőt, egyes esetekben komoly elváltozásokkal is járhat. A könny mennyiségének csökkenése vagy összetételének megváltozása úgynevezett száraz szem betegséget okozhat.
Napi csupán tíz-tizenöt szabad percet igénylő tartáskorrigáló, a medence dőlésszögét beállító, gerincet mobilizáló gyakorlatsor.
– Álljon egyenesen, két kar a test mellett, arccal előre tekint. Kilégzésre a has- és farizmokat megfeszíti, vállat hátrahúzva a mellkast kiemeli és fejtetővel felfelé nyújtózkodik. Belégzésre ellazít.
Mozgás? Mozgás!
Ha beköszönt a hideg, nyirkos idő, szívesebben húzódunk be a lakásba, ritkán kirándulunk, abbahagyjuk kedvenc sportjainkat. Hiszen túl hideg van, túl nagy a hó vagy túl sok az eső. (Indokot mindig bőven találunk.) A téli hónapokban nemcsak kevesebbet mozgunk, de többet is eszünk, így aztán nem csoda, ha tavasszal megrettenünk a mérlegre lépve. Hogy ne legyen ellenségünk a tükör, szánjunk mindennap legalább negyedórát a mozgásra!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.