Az ember születése után szinte azon nyomban megkezdi "tanulmányait", megtapasztalja és rácsodálkozik a világra, melyhez a mozgást, a cselekvést hívja elsők között segítségül.
A kisgyermekek mozgásfejlődése tág határok között tekinthető normálisnak, de a fejlődés alapja azonos, mégpedig az egyszerű reflexeknek, a hajlító és feszítő izmok közötti egyensúlynak, valamint a támasztási és egyensúlyi reakcióknak az összehangolt kialakulása.
A pszeudokrupp nevű betegség során a légcső legfelső, hangszalag alatti szakaszán a nyálkahártya - gyulladásos folyamat következtében - hirtelen megduzzad, ezzel szűkíti a légutat, és belégzésben nehéz légzést okoz. A nyálkahártya-duzzanat kiváltó oka legtöbbször a felső légúti hurutokat okozó valamelyik vírus, ritkábban baktérium, valamilyen allergén vagy irritatív hatású gáz, esetleg gőz.
Az újdonsült szülőket alaposan kimeríti a csecsemő körüli megannyi teendő, a huszonnégy órás készenlét.
A nappali "folyamatos üzemmódot" a szülők többsége minden zokszó nélkül tudomásul veszi, ám ahogy cseperedik a kicsi, egyre többször kérdezik – jobb híján egymástól –, mikor jön már végre el az az idő, amikor végigalhatják az éjszakát.
"A babám bőre kékes-vörös, az orra szortyog, és folyton sír..." Az élet első napjaiban ez teljesen normális jelenség, de higgye el, a baba külseje és viselkedése nagyon hamar meg fog változni! A gondos ápolás csodát tesz. Vannak persze szerencsés természetű újszülöttek, akik kezdettől nyugodtak, kiegyensúlyozottak, sokat alszanak, és azonnal jól szopnak.
Mint minden évben, idén is átadták a jubileumi díszokleveleket a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 50, 60, 65, 70, 75 éve végzett orvosoknak.
A Kari Tanács november 27.-ei, nyilvános ünnepi ülésén elsőként Dr. Szollár Lajos, az Általános Orvostudományi Kar dékánja szólt az egybegyűltekhez.
A kórházi tartózkodás minden gyerek számára nehéz – legyen bármilyen korú is. Az otthontól és a barátoktól való távollét, az idegen szituáció, a vizsgálatok, a szokásos napi rutin megváltozása mind-mind frusztrációt okoznak a gyerekeknek. Összegyűjtöttük, hogy a különböző életkorú gyerekek hogyan élik meg a kórházi tartózkodást, mi okozza számukra a fő problémákat.
Azt, hogy a gyermek hogyan éli meg kórházi napjait, természetesen több dolog is befolyásolja. Az első mindjárt az, hogy tervezett beavatkozásról van-e szó, vagy egy esetleges baleset miatt hirtelen kerül be a kórházba. A gyerek alaptermészete szintén egy fontos tényező; a könnyen alkalmazkodó gyerek számára egyszerűbb a kórházi lét és az azzal járó kellemetlenségek elviselése, míg a rutinjaihoz jobban ragaszkodó, akaratos gyereket jobban megviseli az új helyzet. Mindezek ellenére van néhány általános tényező, amelyekre a különböző életkorokban érdemes figyelni.
Példátlanul nagyszabású közegészségügyi-orvosbiológiai projekt indul hamarosan az Egyesült Államokban. A széleskörű összefogást feltételező program a gyermekek egészségét veszélyeztető fizikai, szellemi és lelki (érzelmi) tényezők feltérképezését tűzte ki célul.
A K&H gyógyvarázs területi szavazást indított, mellyel 2017. december 31-ig bárki innovatív eszközhöz vagy színesebb, inspirálóbb környezethez segítheti a lakókörnyezetében lévő kórházat, mentőállomást, gyermek háziorvosi rendelőt vagy védőnői szolgálatot.
Karácsony közeledtével sokakban feléled a kedv, hogy valami jót tegyenek. A K&H gyógyvarázs program területi pályázatával most újabb 26 gyermekegészségügyi intézmény részesülhet támogatásban, és a nyertesek kiválasztásában a nagyközönség is részt vehet.
Miért szőrösödnek a nők?
Az utóbbi öt évben teljesen természetessé vált, hogy a nők feleslegesnek ítélt szőrzetüket eltávolítják. Ennek oka egyrészt a divat, másrészt a nő "piacképessé" válásának kérlelhetetlen velejárója: ma mindenkinek el kell tudni adnia magát. Bárhová is jelentkezik egy hölgy munkát keresve, szépnek, okosnak, nőiesnek kell lennie. S ehhez hozzátartozik a szép, szőrtelen láb, az ápolt haj és a sima, pattanásmentes arcbőr.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.