fáradtság

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Kitértek arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.

Az idei szakmai konferencia – ahogy az előzőekben is – a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.

A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.

Kér egy csésze kávét?

A kávé élvezete több mint ezeréves múltra tekint vissza. Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedezték fel élénkítő hatását. Eleinte a környéken található kávécserjék piros gyümölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyókat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrleményből zamatos, frissítő ital készíthető.

A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében.
A megkérdezettek csaknem 60%-a napi szinten fogyaszt kávét, kifejezetten ilyen céllal, további közel 10%-uk 2-3 naponta teszi ezt. A listát a tea folytatja, az emberek közel 40%-a mindennap, 16%-uk pedig valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja fáradtság űzése céljából.
A két leggyakoribb élénkítő ital tekintetében megfigyelhető, hogy azok népszerűsége lényegesen magasabb a saját bevallásuk szerint stresszes munkát végzők körében. Egyéb demográfiai szempontból a kávéfogyasztás különösen 25 év felett ugrik meg jelentősen, míg a teát említők aránya az átlag körül alakult az egyes korcsoportokban.

Sokan nem is gondolnának arra, hogy amikor a gyermek éjszaka felkel és sokat jár wc-re, akkor nem biztos, hogy felfázásról, hanem elképzelhető, hogy cukorbetegségről van szó.
A gyermekkori cukorbetegség egyik legkorábbi és legmegbízhatóbb tünete, amikor a szobatiszta gyermek ismételten ágybavizel – közli a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF). További jellemző tünetek a túlzott folyadékfogyasztás, fáradtság és a hirtelen nagymértékű fogyás, azonban a tünetek ismeretének hiánya miatt Magyarországon az óvodáskorú, frissen diagnosztizált gyermekek ötöde súlyos állapotban, akár diabéteszes kómában kerül első ellátásra, amikor már életveszélyes helyzet áll fenn.
Az 1-es típusú cukorbetegség nem idős korban alakul ki, hanem egyre fiatalabb korosztályt érint: a cukorbeteg gyermekek 98%-a az 1-es típusú diabéteszben szenved. Ugyanakkor a betegség kialakulása nem a túlzott szénhidrát-fogyasztás és egészségtelen életmód számlájára írható: akkor is jelentkezhet a gyereknél, ha egyetlen családtagja sem cukorbeteg.