"Nagyon kényes dolog, nem is tudom hogy írjam meg. Talán fel kellene tételeznem, hogy te is tisztában vagy ezzel, de nem tudom, az ilyen elvont és filozofikus természetű ember tisztában szokott-e lenni ilyesmivel, a női természet mérhetetlen törékenységével, és hogy mennyire uralkodnak rajta bizonyos testi dolgok. Arra kérlek, jól jegyezd meg magadnak Erzsi dátumait. Egy héttel a dolog bekövetkezése előtt légy elnéző és türelmes a végletekig. Erzsi ilyenkor nem egészen beszámítható. Keresi a civakodást. Legokosabb, ha csakugyan civakodsz vele, az levezeti az ingerültségét. De ne veszekedj komolyan. Gondold meg, hogy egy fiziológiai folyamatról, vagy miről van szó. Ne ragadtasd el magad, ne mondj olyasmit, amit később megbánnál és főképp ne engedd, hogy Erzsi mondjon olyant, mert később nagyon megbánja és az rosszat tesz az idegeinek."
(Szerb Antal: Utas és Holdvilág - 1937)
A Föld népességének több mint a fele nő. A hölgyek hangulatát, életmódját nagymértékben befolyásolják a női hormonok és az általuk kiváltott menstruá-ciós ciklus.
A menstruációt megelőző 2-14 napban szinte minden nőnél különböző testi és lelki tünetek jelentkeznek: egy felmérés szerint közel százféle jele lehet a közelgő menzesznek, melyek - általában - a menstruáció felléptekor megszűnnek. Ezt a tünetegyüttest nevezzük premenstruális szindrómának, röviden PMS-nek. Az USA-ban végzett felmérések szerint a fogamzóképes nők 75-95 százalékánál észleltek ilyen tüneteket.
Még ma is sokan úgy gondolják, hogy ebben a bizonyos időszakban jelentkező kellemetlen tünetek természetesek. Az elmúlt két évtized kutatásai bizonyítják, hogy a PMS 90 százaléka ma már gyógyítható.
A menstruációs ciklus átlagosan vett 28 napja alatt egymással összefüg-gően és egymásra hatva, változások mennek végbe az agyban, a petefészekben és a méhben. A petefészekben az első 14 nap alatt megérik a tüsző, majd a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés és a petesejt kilökődése.
A második szakaszban a sárgatestképződés követhető nyomon. A petefészekben termelődő hormonok közül az ösztrogének - melyeknek a női reproduktív szervek kialakulásában van szerepük - szintje az első tíz napban alacsony, a következő öt napban, folyamatosan emelkedve eléri a csúcsot. Ez az ovulációt (tüszőrepedést) kicsit megelőzve történik. Innentől kezdve fokozatosan csökken és végül a ciklus utolsó harmadában egy kisebb csúcsot létrehozva, újra az eredeti, alacsony szintre tér vissza.
A progeszteronok - a terhesség során jutnak jelentős szerephez - az első 14 napon viszonylag alacsony szinten vannak, a ciklus második felének közepén érik el a csúcsot, majd fokozatos csökkenést mutatnak. A méh fala a ráható hormonok hatására először megvastagszik - felkészülve az esetleges terhességre -, majd a 28. napon vérzés kíséretében elkezdődik a lelökődés, ami 4-5 napon keresztül tart.
A női nemi hormonok közül a kutatások leginkább az ösztrogének felé irányulnak. Olyan pszichoaktív molekuláról van szó, amely hatással van a hangulatra, az általános állapotra, az életminőségre. Fontos szerepük van a reproduktív időszakban kialakuló női depresszióban. Az ösztrogén és progeszteron váltakozása depresszióra és szorongásra hajlamosít. A progeszteron az alvászavarok és a szorongásos tünetek felerősödésében játszik szerepet.
PMS-re jellemző tünetek: labilitás, ingerlékenység, düh, esetleg fokozódó aktivitás, szorongás, feszültség, idegesség, nyugtalanság, önkicsinylő gondolatok. Csökkent érdeklődés a megszokott időtöltésekben, energiátlanság, koncentrálási nehézség.
Jelentkezhet még étvágytalanság vagy ennek ellenkezője - falási rohamok, "megkívánások" -, álmatlanság vagy aluszékonyság. Fizikai fájdalmak, mellfeszülés, puffadás, súlygyarapodás.
Napjainkban ajánlatos megkülönböztetni a premenstruális szindrómát és a premenstruális dysphoriás betegséget (PMDD). Ez utóbbit olyan PMS-nek foghatjuk fel, melyben a tünetek már elég súlyosak ahhoz, hogy hosszan tartó rendellenességet váltsanak ki. A nők 5-6 százalékát érinti, életviteli zavarokat, családi, munkahelyi konfliktusokat okoz. Kifejezett depressziós hangulat, állandósult szorongás, koncentrálási nehézségek, letargia, fáradtság kíséri ezt a betegséget.
A PMS, illetve annak súlyosabb formájának, a PMDD-nek a jelentősége nem csak abban áll, hogy a fogamzóképes nők nagy részét érinti. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a női bűncselekmények 44 százaléka történik abban a szakaszában a női ciklusnak, ahol a PMS-PMDD tünetek is jelentkeznek. Szakirodalmi adatok pedig arra utalnak, hogy kapcsolat lehet a PMS, a depresszió és a szülés utáni lehangoltság között.
A PMS kezelhető. Enyhe esetben megfelelő diétával, súlyosabb esetben gyógyszeres terápiával. A rendszeres testmozgás, meditatív, relaxáló foglalatosságok ajánlottak, illetve sebészeti megoldás makacs esetekben.
Dr. Süli Ágota
pszichiáter szakorvos
Dr. Piczkó Katalin
pszichiáter szakorvos
forrás: archívum
(Patika Tükör – 040703)
