A minap olvashattuk egy vezető magyar hírportál címlapján, hogy amerikai kutatók szerint a multivitaminok nem védenek a rosszindulatú betegségekkel szemben. A kissé homályos érvelés szerint ahol ez korábban mégis kimutatható volt, ott az "alultápláltság" játszhatott szerepet, szemben az aktuális vizsgálatban részt vevő egészséges amerikaiakkal.
Felmerül a kérdés, hogy azokra az amerikaiakra gondoltak-e, akik körében 30%-os az elhízottság, ahol ez a probléma már megelőzi a dohányzás által elszenvedett károkat, ahol az elhízás "nemzetbiztonsági kérdéssé" vált.
Michelle Obama egy éve hirdette meg a Mozogjunk! programot, mely a fizikai aktivizáláson túlmenően az étkezési szokások megváltoztatására, a szülők felvilágosítására helyezi a hangsúlyt. Nem véletlen az igyekezet. Az amerikai gyerekek körében a 20%-ot közelíti az elhízottak aránya, az "egyszerű" túlsúlyosakról már nem is beszélve. Ilyen rizikófaktorral terhelt populációból merítve akár téves következtetésekre is juthatunk egy-egy vizsgálat lezárásakor, különösen ha nem ügyelünk a kontroll csoport összetételére.
alultáplált
A megfelelő táplálkozás, a jó tápláltsági állapot az egészségben eltöltött élet alapja.
A szociális, gazdasági helyzet és a táplálkozási ismeretek szintjének emelkedésével párhuzamosan eltűntek a klasszikus hiánybetegségek, mint például a skorbut (C-vitamin-hiány), a pellagra (Niacinhiány), az angolkór (D-vitamin-hiány), a beriberi (B1-vitamin-hiány), ám manapság a kiegyensúlyozatlan, energiában és egyes tápanyagokban bőséges, de más tápanyagokból kisebb hiányt mutató táplálkozás jelent veszélyt.
Az étkezés és a stressz
Az étkezés nem csak élettani szükséglet, de örömforrás is. Jó érzés, mikor családunkkal, barátainkkal megosztjuk az ételünket, terített asztallal várjuk a vendégeket. Az étkezést követő komfortérzés jó közérzetet jelent. Az is igaz persze, hogy az ember "hogyléte"is meghatározó lehet abban, milyen kedvvel fogyasztjuk el az ételt. A betegségek, a gondok, a stresszel teli élet hatással van arra, hogy mit, és mennyit eszünk. Bizony, egy-egy rossz hír hallatán megkeseredik szánkban a falat.
Népbetegség a csontritkulás (oszteoporózis) hazánkban és a világon egyaránt. A változás (menopauza) korában szinte minden harmadik nő, valamint az időskorúak nagy százaléka szenved ebben a betegségben.
A magyar lakosság 7-10 százaléka, mintegy 700 ezer ember érintett. Nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.
Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?
Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.
Külön táblázat nők és férfiak esetében.
1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!
Harmadával nőhet világszerte a rákos megbetegedések száma az elkövetkező másfél évtizedben, és hasonló arányban emelkedhet a daganatos betegségek okozta halálesetek száma is. Magyarországon a hazai halálozások már nem kevesebb, mint 35 százaléka vezethető vissza a daganatos megbetegedésekre.
A rák elleni küzdelemben a fordulat eléréséhez nélkülözhetetlen a lakosság egészségtudatosságának erősítése. Sokkal több információra lenne szükség például arról, milyen fontos a rákbetegek kezelése és életminősége szempontjából a megfelelő táplálkozás és a szükséges tápanyagok utánpótlása – hívják fel a figyelmet a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek szakértői.
