Félmillió ember. Ma Magyarországon – megközelítően – ennyi ember szenved a szemszárazságtól. Ezt az igen kellemetlen állapotot általában a könnytermelés csökkenése jelzi. A könny szemünk legfőbb védelmezője. Funkciója rendkívül sokrétű: kimossa a szemből az idegen testeket, nedvesen tartja a felszínt, táplálja és oxigénnel látja el a szemet. A könny azonban csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha napi 14.000 pislogással terítjük szét a szem felszínén.
Napjainkban azonban egyre több az olyan tevékenység, amikor mereven nézünk valamit – a televízió képernyőjét, a számítógép monitorát – s így a pislogások száma jelentősen csökken. A könny hiánya aztán kellemetlen tüneteket, sőt, egyes esetekben komoly elváltozásokkal is járhat. A könny mennyiségének csökkenése vagy összetételének megváltozása úgynevezett száraz szem betegséget okozhat.
A szemszárazság kialakulásának hátterében a tehát következők állnak:
- könnytermelési zavar (kevés könny, illetve megváltozott összetétel)
- fokozott könnypárolgás
- a kettő együttes hatása
E rendkívül kellemetlen állapot kialakulásának igen sokféle oka lehet, de az esetek legnagyobb részében jelentős szerepet kapnak a környezeti ártalmak: a dohányfüst, a hosszas autóvezetés, a számítógépes munka, a kontaktlencse viselése, a légkondícionáló használata.
A száraz szem legjellemzőbb tünetei:
- viszkető, égő érzés,
- homokszemérzés,
- fájdalom,
- könnyfolyás, szemirritáció,
- fényérzékenység,
- a szemhéjak összeragadása,
- a kontaktlencse viselésének képtelensége.
Az előbb felsorolt tünetek a szemen kialakuló száraz foltok miatt jelentkeznek. Ha – például – hosszan ülünk a számítógép előtt, a monitor merev nézése a pislogások számának csökkenéséhez vezet, ami a könnyfilm felszakadását, azaz száraz foltok kialakulását vonja maga után. A kontaktlencse viselésekor is hasonló száraz foltok keletkeznek, a lencse súrlódik a szemen, s ezáltal hámsérülések keletkeznek. Mivel ezeken a hámsérüléseken a fertőzések könnyebben behatolhatnak, így nagyon fontos a nedvesítés, azaz a hiányzó könny pótlása megfelelő műkönnyek segítségével.
A száraz szem – életmódunkból adódóan – egyre gyakoribb, s gyakran érinti a fiatalabb korosztályt is. (Sokat ülnek a számítógép előtt.) Az olvasás – a tévézéssel ellentétben – azonban nem vált ki panaszt, mivel olvasáskor a szem folyamatosan mozog.
A szó hagyományos értelmében a száraz szem nem gyógyítható, vagyis nincs olyan terápia, amitől ez a gond végleg megszűnik. A betegség tehát nem gyógyítható, de kezelhető, és kezelni is kell.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 070205)