A magyar lakosság körĂ©ben a gombás fertĹ‘zĂ©sek 55 százalĂ©kos emlĂtĂ©si aránnyal a legismertebb bĹ‘rbetegsĂ©gnek számĂtanak, melynek hátterĂ©ben az áll, hogy a lakosság 54 százalĂ©ka Ă©lete során legalább egyszer fertĹ‘zöttĂ© válik. Az összes megkĂ©rdezett 11 százalĂ©ka számolt be arrĂłl, hogy jelenleg is van gombás betegsĂ©ge.
A nőkkel szemben (8%) a férfiaknál mérsékelten magasabb (13%) a gombás betegségben szenvedők aránya. Az életkor előrehaladtával a jelenleg is gombás panaszokkal küszködők vagy a közelmúltban megfertőződtek aránya növekszik.
A fertĹ‘zĂ©sen átesettek legtöbbje arrĂłl számolt be, hogy a betegsĂ©g tĂĽnetei a lábon (37%), ujjakon (19%), hĂĽvelyben (11%), körmökön (9%), kĂ©zen (9%), testhajlatokban (7%), fejbĹ‘rön (6%) jelentkeztek. A fĂ©rfiaknál lĂ©nyegesen nagyobb számban találhatĂłk olyan szemĂ©lyek, akiknek a lábát támadta meg a fertĹ‘zĂ©s (49%). A nĹ‘k esetĂ©ben ez az arány csupán 26 százalĂ©k. Az eredmĂ©nyek korcsoportonkĂ©nti elemzĂ©sekor kiderĂĽlt, hogy a kĂ©zzel kapcsolatos fertĹ‘zĂ©sek (kĂ©z, ujjak, körmök) gyakorisága az Ă©letkor elĹ‘rehaladtával nĹ‘. A hĂĽvelyfertĹ‘zĂ©sekkel Ă©ppen fordĂtott a helyzet, azaz a fiatalabb nĹ‘knek ez a betegsĂ©g gyakoribb problĂ©mát okoz.
A fertĹ‘zĂ©sen átesett szemĂ©lyek (46%) csak egyszer, mĂg közel fele (49%) több alkalommal is megfertĹ‘zĹ‘dött. A fĂ©rfiak nagyobb arányban emlĂtettĂ©k az ĂşjrafertĹ‘zĹ‘dĂ©s problĂ©máját (54%), mint a nĹ‘k (45%). KimutathatĂł, hogy a fiataloktĂłl az idĹ‘sek felĂ© haladva nĹ‘ azoknak az aránya, akik ismĂ©telten gombafertĹ‘zĂ©sen estek át (18-34 Ă©vesek: 40%; 35-54 Ă©vesek: 51%; 55 Ă©v fölöttiek: 56%).
A bĹ‘r- Ă©s körömgombásodást az összes megkĂ©rdezett 37 százalĂ©ka tartja sĂşlyos betegsĂ©gnek, mĂg 36 százalĂ©kuk azt is jelezte, hogy a gombás fertĹ‘zĂ©snek lehetnek szövĹ‘dmĂ©nyei. A nĹ‘k jelentĹ‘sen nagyobb arányban ismertĂ©k e tĂ©nyt (44%), mint a fĂ©rfiak (28%). Az összes megkĂ©rdezett 53 százalĂ©ka sĂşlyosnak vagy nagyon sĂşlyosnak ĂtĂ©li a betegsĂ©g lehetsĂ©ges szövĹ‘dmĂ©nyeit. Magát az alapbetegsĂ©get kevĂ©sbĂ© tartják veszĂ©lyesnek az emberek, mint a szövĹ‘dmĂ©nyeit. Ez a kĂĽlönbsĂ©g statisztikai Ă©rtelemben szignifikáns. MegállapĂthatĂł, hogy a nĹ‘k Ă©s a fiatal korcsoport tagjai (18-34 Ă©vesek) azok, akik lĂ©nyegesen veszĂ©lyesebbnek ĂtĂ©lik az esetleges szövĹ‘dmĂ©nyeket.
A lakosság 50 százalĂ©ka az uszodákat Ă©s fĂĽrdĹ‘ket, 19 százalĂ©ka a nyilvános mosdĂłkat, 15 százalĂ©ka a közössĂ©gben közös használatĂş tárgyakat, 12 százalĂ©ka pedig a nem megfelelĹ‘ higiĂ©nĂ©s környezetet nevezte meg, mint a fertĹ‘zĂ©s lehetsĂ©ges helyszĂneit, illetve körĂĽlmĂ©nyeit. Az összes megkĂ©rdezett a fertĹ‘zĂ©s okozĂłinak rangsorolásakor az alábbi sorrendet állĂtotta fel az elĹ‘zĹ‘leg megadott lehetsĂ©ges válaszok alapján: higiĂ©niai hiányosságok (86%), az idĹ‘járás, Ă©vszakok változása (43%), társadalmi státus (34%), az Ă©letkor (23%), a nemi kĂĽlönbsĂ©gek (20%). A nĹ‘k szinte minden egyes bemutatott tĂ©nyezĹ‘re nagyobb valĂłszĂnűsĂ©ggel állĂtották, hogy gombás fertĹ‘zĂ©sre hajlamosĂt.
Az összes megkĂ©rdezett kĂ©tharmada (66 százalĂ©k) gondolja, hogy az emberek szĂ©gyellik gombás betegsĂ©gĂĽket. Azok, akik Ăşgy vĂ©ltĂ©k, hogy nem kell szĂ©gyenkezni a fertĹ‘zĂ©s miatt, azzal Ă©rveltek, hogy a fertĹ‘zöttek nem tehetnek a betegsĂ©g kialakulásárĂłl (79%). Akik szerint a gombás fertĹ‘zöttek szĂ©gyellik magukat, azĂ©rt teszik ezt, mert a tĂĽnetek nem esztĂ©tikusak (33%), mert elĹ‘ĂtĂ©letek tapadnak ehhez a betegsĂ©gcsoporthoz (25%), illetve mert a betegsĂ©g az ápolatlanság látszatát kelti (20%).
A szĂ©gyen elkerĂĽlĂ©se Ă©rdekĂ©ben a megkĂ©rdezettek 42 százalĂ©ka kezeltetnĂ© betegsĂ©gĂ©t, mĂg 38 százalĂ©ka titkolná azt. A gombás fertĹ‘zĂ©srĹ‘l kialakult kĂ©pre igaz, hogy testi jellegű problĂ©ma, intim, titkos Ă©s komoly. A betegsĂ©gen átesettek Ă©s a meg nem fertĹ‘zöttek közötti kĂĽlönbsĂ©g abban áll, hogy a volt betegek számára egy olyan jelensĂ©grĹ‘l van szĂł, ami foglalkoztatja Ĺ‘ket, illetve a gombás fertĹ‘zĂ©st Ĺ‘k inkább termĂ©szetesnek látják.
A gombás fertĹ‘zĂ©sen átesettek 35 százalĂ©ka szakorvoshoz, 29 százalĂ©ka háziorvoshoz, 9 százalĂ©ka családtaghoz, 4 százalĂ©ka gyĂłgyszerĂ©szhez, 2 százalĂ©ka kozmetikushoz, 2 százalĂ©ka ismerĹ‘shöz, baráthoz fordult, mĂg 18 százalĂ©ka maga oldotta meg a problĂ©mát. A fĂ©rfiak (24 százalĂ©k) Ă©s az 55 Ă©v fölöttiek (26%) azok, akik az átlagnál lĂ©nyegesen magasabb arányban oldották meg maguk a felmerĂĽlĹ‘ problĂ©mákat. Akiknek nem volt ilyen fertĹ‘zĂ©sĂĽk, elsĹ‘sorban szakorvoshoz (38%) Ă©s háziorvoshoz (34%) fordulnának tĂĽneteikkel.
Akik orvoshoz fordultak, azĂ©rt tettĂ©k, mert nagyon viszketett a bĹ‘rfelĂĽletĂĽk (24%), mert nem enyhĂĽltek a tĂĽnetek (14%), mert rosszabbodott az állapota (13%), mert azonnal gyĂłgyszert akart (13%), mert kiĂĽtĂ©sek jelentkeztek (11%), illetve mert Ă©gĹ‘ fájdalom jött lĂ©tre (11%). Akik maguk oldották meg betegsĂ©gĂĽk kezelĂ©sĂ©t, elsĹ‘sorban nĂ©pi, hagyományos gyĂłgymĂłddal (44%), valamint a háztartásban fellelhetĹ‘ gyĂłgyszerekkel (43%) tettĂ©k ezt, de jelentĹ‘s azoknak az aránya is, akik gyĂłgyszertárbĂłl vĂ©ny nĂ©lkĂĽli gyĂłgykĂ©szĂtmĂ©nyt vásároltak (32%), illetve semmit nem tettek tĂĽneteik enyhĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
A gombás fertĹ‘zĂ©sen átesettek fele (51%) akkor Ă©rezte problĂ©máját megoldottnak, amikor tĂĽnetmentessĂ© vált, 18 százalĂ©ka, ha nem Ăşjult ki a problĂ©mája, 20 százalĂ©ka, ha enyhĂĽltek a tĂĽnetek, mĂg 11 százalĂ©ka, ha az orvos gyĂłgyultnak nyilvánĂtotta. A mintába kerĂĽlt összes megkĂ©rdezett 62 százalĂ©ka szerint vĂ©gleg ki lehet gyĂłgyulni a gombás fertĹ‘zĂ©sekbĹ‘l. A fĂ©rfiak Ă©s az idĹ‘sebb korosztály kĂ©pviselĹ‘i azok, akik e tekintetben szkeptikusabbak. A megkĂ©rdezettek közel egyharmada (30%) van azon a vĂ©lemĂ©nyen, hogy a gombás fertĹ‘zĂ©sek orvos nĂ©lkĂĽl is gyĂłgyĂthatĂłak. A fĂ©rfiak lĂ©nyegesen magasabb arányban vallják ezt a vĂ©lemĂ©nyt (37%), mint a nĹ‘k (24%).
forrás: archĂvum
(Népszava – 020624)