Kérdésfeltevésünk a mobilkommunikációs hálózatok aktív generációinak, az ezek által használt elektromágneses sugárzás vizsgált hatásain alapul.
Megközelítésünkben a frekvenciát, illetve a hullámhosszot tekintjük lényeges különbségnek. Minél magasabb a frekvencia és rövidebb a hullámhossz, annál több bázisállomás szükséges a kívánt lefedettséghez.
Levelek és válaszok
Tisztelt Szerkesztőség! Ötödikes kislányom és harmadikos kisfiam van. Amióta elkezdődött a tanév, rendszeresen konfliktusaink vannak, mert iskola után különböző sorozatokat szeretnének nézni a tévében. Ráadásul a kisfiam képes akár órák hosszat számítógépes játékokba mélyedni. Mit tegyek, mennyire legyek szigorú, következetes, miközben tudom, hogy a sorozatok történéseit az osztályban rendszeresen megbeszélik egymás között a gyerekek?
Kedves Levélírónk!
A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.
A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.
A mobiltelefonok ma már közönséges használati tárgyai mindennapi életünknek. Ritkán tudatosul, hogy hányszor is emeljük ezeket fülünkhöz, hány perces diskurzusokat folytatunk, még kevésbé foglalkozunk elektromágneses tulajdonságaikkal.
A készülékek kiválasztása nem a rájuk jellemző SAR-értéken áll vagy bukik, hiszen kereskedelmi forgalomba kizárólag a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, az előírt sugárzási határértékeken belül teljesítő telefonok kerülhetnek. Ennek ellenére érdemes a specifikus abszorpciós rátát figyelembe venni, és két hasonló tulajdonságokkal rendelkező készülék közötti választás esetén voksunkat az alacsonyabb értékkel bíró mellett letenni.
A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket.
Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva.
A felnőtt lakosság csupán 15 százaléka segítene aktívan a sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági kutatásából. Az eredményeket Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta.
A lakosság 70 százaléka vett már részt valaha elsősegélynyújtó tanfolyamon, vagyis ennyi embernek van elméleti ismerete arról, mit kell tenni baj esetén. Többségüket a jogosítvány megszerzése motiválta a tanfolyam elvégzése során, míg 20 százalékuknak a munkahely miatt volt kötelező részt venni ilyenen. A saját elhatározásból végeztek aránya mindössze 7 százalék.
Az elsősegélynyújtó tanfolyamon már részt vettek mindössze egyharmada állítja, hogy teljes biztonsággal tudná alkalmazni vészhelyzet esetén az elméletben tanultakat, míg nagyon sokan (42 százalék) nem tudják megítélni, hogyan reagálnának ilyen esetben – arányuk egyébként az életkor növekedésével jelentősen nő. Megfigyelhető, hogy a jogosítvány megszerzését motiváló tényező a fellépés határozottságát is befolyásolja: a saját akaratukból vizsgázók körében lényegesen magasabb azok aránya, akik magabiztosabbak tudásukban.
A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.
Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
Mit tehet a laikus?
A sürgősségi betegellátással az oxiológia (sürgősségi orvostan) foglalkozik. Számos orvosi szakterület mutat némi átfedést az oxiológiával, elsősorban az intenzív terápia, a belgyógyászat, a sebészet és a baleseti sebészet.
Az elsősegélynyújtás során esetenként szükség lehet a sérült szorult, veszélyes helyzetbôl történő kimentésére.
Ehhez azonban csak akkor fogjunk hozzá, ha ezzel nem veszélyeztetjük sem az ő, sem pedig a segélynyújtó(k) testi épségét. A mentés akkor indokolt, ha az ellátást a beteg feltalálási helyén nem lehet megkezdeni.
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Páciens az orvosnak:
- Olyan nehezen találok barátokat! Nem tudod, hogy mitől lehet ez, te balfék?
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.