Az egész világon növekszik az allergiás megbetegedések száma. Ez összefügg a felgyorsult életmóddal, a megváltozott táplálkozással, a tartósított és készételek fogyasztásával, amelyek új allergének megjelenésével járnak. A táplálékallergia főként a gyermekek betegsége, előfordulási gyakorisága a kicsik körében kb. hat százalék. A következőkben egy olyan anyuka "esetleírását" olvashatják, aki kisfia mellet tanulta meg, mit jelent egy allergiás gyermek édesanyjának lenni.
Egy kétéves tej- és tojásallergiás kisfiú édesanyja vagyok. Hosszú, nehéz hónapok alatt derült fény kis-fiam e táplálékok iránti érzékenységére.
A csecsemőkori hasfájások gyermekem esetében nem a szokásos 2-3 hónapos korig tartottak, 4-5 hónaposan is még komoly hasi görcsei jelentkeztek. Ekkor a tejallergia lehetősége még fel sem merült bennem, talán azért, mert nem voltak ilyen irányú információim. 5-6 hónapos korában ekcémás foltok jelentek meg a csuklóin, illetve a szája körül, melyet gyermekorvosunk először a cumi rossz hatásának vélt. Felületi kezeléssel némi javulás állt be a gyermek állapotában, de amint a bőr különböző készítményekkel történő kezelését felfüggesztettük, az ekcémás tünetek újra jelentkeztek. Ezzel párhuzamosan viszonylag gyakran, és néha nagy mennyiségű székletet ürített! Kisfiam 6 hónapos koráig csak anyatejes táplálást kapott, így gyanúm az anyatejre terelődött, ezért saját elhatározásomból először csak tejmentes, későbbiekben viszont teljes tejtermékmentes diétát tartottam, egy hónapon keresztül. A bőrtünetek egyre javultak, végül - valószínűleg a kora nyári sok-sok napsütésnek is köszönhetően - az ekcémás foltok teljesen eltűntek. Tudatlanságom - de a gyermekorvos, illetve a védőnő sem tiltotta - miatt, látva a "teljes gyógyulást", 8-9 hónaposan elkezdtem bevezetni a tejtermékeket. A nyár folyamán semmilyen elváltozást nem észleltem sem a gyermek bőrén, sem pedig a székletében. Ősz elején már ismét jelentkeztek a nem kívánt jelek, bár még ekkor sem tudatosult senkiben, hogy tejallergiával állunk szemben. Október folyamán (kisfiam ekkor volt egyéves) bőrgyógyászatra mentünk, ahol újabb gyógykenőcsöket kaptunk a bőr ápolására. A felületi kezelés nem hozott eredményt.
Közben a tojást is elkezdtem bevezetni gyermekem étrendjébe, de hamar kiderült: elsősorban a fehérje allergizáló hatását sem bírja a szervezete. Néhány perc alatt a szája körül piros foltok jelentek meg.
Ekkor úgy döntöttem, hogy felkeresünk egy gasztroenterológust. Addigra már nyilvánvalóvá vált, hogy a külső jelek komolyabb belső rendellenességekre utalnak. A doktornő vérvételt javasolt az allergia kimutatására, és szigorú diétát szabott az eredmény megérkeztéig. Mivel az eredmény negatív lett, így a szakorvos kizárta az allergia lehetőségét, mi pedig - javaslatára - abbahagytuk a diétát. (Azóta megtudtam, hogy ilyen korú gyermeknél gyakori, hogy vérből nem mutatható ki a táplálékallergia, illetve, hogy nem minden tejallergia mutatható ki vérből.) Amint a tejtermék bevezetését újra elkezdtük, a gyermeken azonnal jelentkeztek a piros pöttyök, illetve a belőlük kialakuló foltok. Egy januári könnyű nátha idején, az anyatejes táplálást teljesen elhagyva, a bőrelváltozások ismét felerősödtek.
Januártól májusig kisfiamat ugyan diétáztattam, de mivel valakitől - nagyon helytelenül - azt hallottam, hogy az sem jó, ha a szervezet teljesen elszokik ezen táplálékoktól, így hetente 2-3 alkalommal 1-1 szelet sajtot, vagy 1-2 kanál joghurtot, illetve néhány alkalommal tojástartalmú péksüteményt kínáltam a gyermeknek. Állapota természetesen tovább romlott, a bőrelváltozások a náthás megbetegedések alatt állandóan felerősödtek.
Egy másik gasztroenterológushoz vittem kisfiamat, aki azonnal tej(termék)- és tojásmentes diétát írt elő. Tejterheléssel igazolta azt, ami fél éve már teljesen biztosnak látszott, a gyermek tejérzékeny. Ettől a naptól kezdve tart a nagyon szigorú tej- és tojásmentes diéta, mely megvalósításához (receptek) semmiféle segítséget nem kaptam.
Mivel a szakorvosoktól a diétára vonatkozóan elmaradt a segítség, sőt dietetikushoz sem irányítottak, valamint kereskedelmi forgalomban sem találtam olyan könyvet, mely egyszerre tej(termék)-, illetve tojásmentes recepteket is tartalmazott volna, elhatároztam, hogy az idők során kikísérletezett receptjeimből összeállítok egy négyrészes kiadványt. (Ennek első része, a téli receptgyűjtemény már megjelent.) Hogy a kötetek szakmailag is helytállóak legyenek, szakembereket kértem fel egyes szempontok ismertetésére. A menü összeállítása Ipsics Anna dietetikus segítségével készült, a szakmai rész pedig Ipsics Anna és dr. Tamás Katalin csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekgasztroenterológus, valamint a Magyar Védőnők Egyesületének Elnöke, Csordás Ágnes segítségével született.
Egy gyermek számára a táplálékallergia legnehezebb része elfogadni, hogy jó néhány ételtől egyik napról a másikra tartózkodnia kell! Nincs túrórudi, tejszelet, csoki, de még egy darab rántott húst sem kaphat. A szülő felelősségteljes feladata, hogy a mielőbbi gyógyulás érdekében állandóan, gondosan figyelje, hogy még nyomokban se jusson gyermeke szervezetébe az allergén!
Ha megtalálják a közös hangot, ha a szülő sajnálat nélkül, türelmesen, a gyermek életkorát figyelembe véve, érthetően meséli el a fennálló problémát, akkor a gyermek nagyon könnyen elfogadja az új helyzetet, s nem nehézségként, hanem természetes állapotként fogja azt kezelni.
Kissné Farkas Erika
forrás: Patika Tükör - 2004-03-03
