A ChlamydiĂĄsis a leggyakoribb szexuĂĄlis Ășton terjedĆ betegsĂ©g.
A vilĂĄgon 400 milliĂł fertĆzöttet tartanak nyilvĂĄn Ă©s Ă©vente 90 milliĂł Ășj fertĆzöttet regisztrĂĄlnak. EurĂłpĂĄban Ă©vente 3 milliĂł Ășj beteget Ă©szlelnek. MagyarorszĂĄgon a lakossĂĄg 30 szĂĄzalĂ©kĂĄnak fertĆzöttsĂ©gĂ©rĆl tudunk, ez azonban nem megbĂzhatĂł adat, mert hazĂĄnkban nincs rutinszerƱ szƱrĂ©s.
A betegsĂ©g kĂłrokozĂłja a Chlamydia Trachomatis , mely egy vĂrusszerƱen viselkedĆ parazita. UgyanĂșgy, ahogy a vĂrusok, ez is kĂ©ptelen önĂĄllĂł szaporodĂĄsra, mivel nem termel ATP-t, mely energiĂĄt szolgĂĄltatna, Ăgy a gazdaszervezet citoplazmĂĄjĂĄban (az Ă©lĆ sejt alapanyaga) szaporodik, majd hĂĄromhetenkĂ©nti Ă©rĂ©si ciklusa utĂĄn ĂĄttöri a gazdaszervezet sejtfalĂĄt Ă©s kilĂ©p a sejtek közötti tĂ©rbe, ahonnan Ășjabb sejteket kĂ©pes megbetegĂteni.
NĂ©gy tĂpusa van:
- Chlamydia psittaci, melyet a madarak terjesztenek
- Chlamydia trachomatis, mely våladékkal, testnedvekkel terjed
- Chlamydia pneumoniae, mely cseppfertĆzĂ©ssel terjed
- Chlamydia pecorum, melyet szarvasmarhĂĄbĂłl, birkĂĄbĂłl, sertĂ©sbĆl izolĂĄltak
LegjelentĆsebb a Chlamydia trachomatis, melynek több szerotĂpusa van, ezek okozzĂĄk pl. a csecsemĆkori kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄst, a mĂ©hnyak- Ă©s mĂ©hnyĂĄlkahĂĄrtya gyulladĂĄst, a hĂșgycsĆgyulladĂĄst, a petevezetĂ©k-gyulladĂĄst Ă©s következmĂ©nyes meddĆsĂ©get, a tĂŒdĆgyulladĂĄst, a közĂ©pfĂŒltĆ-gyulladĂĄst, a visszatĂ©rĆ hĂłlyaghurutot, az ĂzĂŒleti gyulladĂĄst Ă©s egy rĂ©gĂłta ismert nemi betegsĂ©get, a limphogranuloma venereumot, mely fĂĄjdalmatlan nyirokcsomĂł- megnagyobbodĂĄssal jĂĄr, Ă©s szexuĂĄlis Ășton terjed.
NĂ©hĂĄny kimutatĂĄsi lehetĆsĂ©g:
- kenetfestés
- tenyésztés
- DNS-hibridizåció (géntechnikai eljårås)
Milyen klinikai tĂŒneteket okoz?
Sajnos nĆknĂ©l 80 szĂĄzalĂ©kban, fĂ©rfiaknĂĄl 50 szĂĄzalĂ©kban tĂŒnetmentes, azaz nem okoz semmilyen panaszt, azonban a tĂŒnetmentes hordozĂłk fertĆznek.
Amennyiben mĂ©gis okoz tĂŒneteket, a következĆ jelekbĆl lehet chlamydiĂĄra gyanakodni:
- visszatĂ©rĆ folyĂĄsok esetĂ©n, mely sokszor magĂĄtĂłl is elmĂșlik
- gyakori hĂłlyaghurutnĂĄl
- néha rendszertelen vérzés håtterében is lehet egy Chlamydia okozta kismedencei gyulladås, vagy petefészek-gyulladås
- gyakori, ciklustĂłl fĂŒggetlen hasfĂĄjĂĄs,
- meddĆsĂ©g esetĂ©n, ismĂ©tlĆdĆ vetĂ©lĂ©seknĂ©l, koraszĂŒlĂ©snĂ©l,
- csecsemĆknĂ©l a szĂŒlĂ©s utĂĄn nĂ©hĂĄny nappal jelentkezĆ kötĆhĂĄrtya-gyulladĂĄsnĂĄl,
- gyermekeknĂ©l a gyakori közĂ©pfĂŒlgyulladĂĄsoknĂĄl Ă©s tĂŒdĆgyulladĂĄsoknĂĄl
KezelĂ©s nĂ©lkĂŒl milyen kĂ©sĆi következmĂ©nyei lehetnek?
SĂșlyosak az Ă©letvitelt kĂłrosan befolyĂĄsolĂł következmĂ©nyek. KoraszĂŒlĂ©s, többszöri vetĂ©lĂ©s, meddĆsĂ©g, gyakoribb a mĂ©hen kĂvĂŒli terhessĂ©g elĆfordulĂĄsa, szĂv-, Ă©rrendszeri betegsĂ©gek, Ă©relmeszesedĂ©s, szĂvinfarktus, ĂzĂŒleti gyulladĂĄsok.
Hogyan terjed a Chlamydiasis?
Leggyakrabban szexuĂĄlis Ășton. Fiatal, szexuĂĄlisan aktĂv, partnereit gyakran vĂĄltogatĂł szemĂ©lyeknĂ©l a leggyakoribb. Azonban nem csak szexuĂĄlis Ășton terjed, hiszen szƱz kislĂĄnyoknĂĄl is kb. szĂĄzbĂłl kettĆnĂ©l kimutathatĂł. CseppfertĆzĂ©ssel, majd a szervezetbe bekerĂŒlve vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn bĂĄrkinĂ©l okozhat hĂșgyĂști Ă©s nemi szervi fertĆzöttsĂ©get. UszodĂĄkban, közös helyisĂ©gekben is megkaphatĂł valamilyen mĂĄs fertĆzĂ©ssel egyidejƱleg.
A tojĂĄson lĂ©vĆ egyĂ©b baktĂ©riumokkal is bevihetĆ a szervezetbe. Az ĂșjszĂŒlöttek az anyai fertĆzött szĂŒlĆutakon ĂĄthaladva fertĆzĆdhetnek.
Kinek érdemes elmenni Chlamydia-szƱrésre?
- 25 év alatti fiataloknak,
- azoknak, akik tĂșl fiatalon kezdtĂ©k a szexuĂĄlis Ă©letet Ă©s mĂĄr több partnerĂŒk volt,
- azoknak, akik gyakran vĂĄltogatjĂĄk a partnerĂŒket,
- akiknél valamilyen egyéb nemi betegséget diagnosztizåltak,
- akiknek rendszeresen folyĂĄsuk van,
- akiknĂ©l vizeletvizsgĂĄlatkor az ĂŒledĂ©kben több fehĂ©rvĂ©rsejtet talĂĄltak,
- akik visszatĂ©rĆ hĂșgyhĂłlyaggyulladĂĄsban szenvednek,
- akiknek gyakran fåj a hasuk, esetleg rendszeresen puffadåst éreznek,
- férfiaknak akkor, ha többször éreznek heretåji fåjdalmat,
- ha gyakori vizelĂ©si ingerĂŒk van,
- ha a makkon vagy a pĂ©nisz egyĂ©b terĂŒletein Ă©szlelnek piros, fĂĄjdalmatlan, esetleg viszketĆ foltokat.
Hogyan lehetne megelĆzni a következmĂ©nyeket?
Csakis rendszeres szƱrĂ©ssel, mivel a tĂŒnetmentes eseteket Ăgy lehet diagnosztizĂĄlni. Az EgyesĂŒlt Ăllamokban a szexuĂĄlis Ă©let megkezdĂ©se utĂĄn hathavonkĂ©nt javasoljĂĄk a Chlamydia-fertĆzöttsĂ©g szƱrĂ©sĂ©t. Ott a Chlamydia- fertĆzĂ©s jelentĆsĂ©ge sokkal ismertebb, ezĂ©rt a lakossĂĄg 40 szĂĄzalĂ©ka fĂ©lĂ©vente rendszeresen rĂ©szt vesz Chlamydia-szƱrĆvizsgĂĄlaton.
Hazånkban ez sajnos még nem megoldott, mert a panaszok ellenére sem végzik el mindig a Chlamydia-szƱrést. Ennek részben anyagi oka van, hiszen ezek a vizsgålatok nem olcsók.
Mivel gyĂłgyĂthatĂł a Chlamydia?
Antibiotikumos kezelĂ©ssel. Azonban fontos, hogy az antibiotikumot legalĂĄbb hĂĄrom hĂ©tig, amerikai ajĂĄnlĂĄs szerint 30 napig kell szedni. Ez a ChalmydiĂĄk szaporodĂĄsi ciklusĂĄbĂłl adĂłdik, hiszen ha rövidebb ideig alkalmazzĂĄk, akkor csak azok a kĂłrokozĂłk pusztulnak el, amelyek mĂĄr a sejtközötti tĂ©rben vannak, de azok, amelyek a sejtbĆl mĂ©g nem ĂĄramlottak ki, Ă©lve maradnak. Nagyon fontos a szexuĂĄlis partner egyidejƱ kezelĂ©se, mĂ©g akkor is, ha nĂĄla nem vĂ©geztek vizsgĂĄlatot, vagy nem sikerĂŒlt kimutatni a betegsĂ©get.
A kezelĂ©s kivĂĄlasztĂĄsa fĂŒgg az Ă©letkortĂłl, az esetleges terhessĂ©gtĆl, az egyĂ©ni Ă©rzĂ©kenysĂ©gtĆl. A hosszĂș antibiotikumos kezelĂ©s sokszor gyomor-bĂ©lrendszeri panaszokat okoz, melyet nĂ©mileg csökkenthetĂŒnk napi egy pohĂĄr Ă©lĆflĂłrĂĄs joghurt elfogyasztĂĄsĂĄval, mely nemcsak a gyomornak, hanem a hĂŒvelyflĂłrĂĄnak is jĂłt tesz. Azonban a Chlamydia-fertĆzĂ©seket csökkenteni, Ă©s a kĂ©sĆi szövĆdmĂ©nyeket megelĆzni csak rendszeres szƱrĆvizsgĂĄlatokkal Ă©s hatĂĄsos megfelelĆ hosszĂșsĂĄgĂș kezelĂ©sekkel lehet.
Hogyan elĆzhetĆ meg a Chlamydia-fertĆzĂ©s?
A mĂłdszer hasonlĂł, mint bĂĄrmilyen szexuĂĄlisan terjedĆ betegsĂ©g esetĂ©ben. ElsĆdleges szempont a közvetlen kontaktus elkerĂŒlĂ©se a hĂmvesszĆvel, hĂŒvellyel, szĂĄjjal Ă©s vĂ©gbĂ©llel. KĂŒlönösen alkalmi partner esetĂ©n gumi Ăłvszert kell hasznĂĄlni a szexuĂĄlis egyĂŒttlĂ©t elejĂ©tĆl a vĂ©gĂ©ig. A helyzetet megkönnyĂti, hogy ma mĂĄr fĂ©rfiak Ă©s nĆk szĂĄmĂĄra is kaphatĂł Ăłvszer. A fĂ©rfiak ĂĄltal hasznĂĄlt a koton, a nĆk ĂĄltal hasznĂĄlt a pesszĂĄrium. Aki mĂ©g nagyobb biztonsĂĄgra törekszik, az hasznĂĄljon ezzel egyidejƱleg olyan helyi fogamzĂĄsgĂĄtlĂł Ă©s antibakteriĂĄlis hatĂĄsĂș hĂŒvelytablettĂĄt vagy krĂ©met is, mely a fertĆzĂ©sek 80 szĂĄzalĂ©kĂĄt kivĂ©di. Azonban ezek a kĂ©szĂtmĂ©nyek önmagukban nem elegendĆek, csak gumi Ăłvszerrel egyĂŒtt biztonsĂĄgosak.
Dr. SzĆczei BeĂĄta
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 020401)