Mit ehet a köszvényes beteg?

A húgysav a májban keletkezik, részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során. Több mint kétharmada a vizelettel választódik ki, kisebb része a széklettel, az izzadsággal stb. távozik. A köszvény kizárólag az embereknél előforduló megbetegedés. Kialakulásában genetikus és környezeti tényezők egyaránt szerepelnek. Az elsődleges, feltehetőleg örökletes köszvény 90 százaléka veseeredetű, vagyis a kiválasztás csökkenése a kóroki tényező. A másodlagos, szerzett formák gyakran más betegséghez csatlakozva fordulnak elő.

A szérum húgysavtartalom nagymértékű emelkedésének következtében a túltelített oldatból az ízületekben, és más szövetekben is nátrium-urát-monohidrát kristályok csapódnak ki, különböző kórképeket idézve elő.

Hiperurikémia (túl sok húgysav a vérben)

Előfordul, hogy csak a laboratóriumi vizsgálat tárja fel a magas húgysavszintet, s esetleg (még) nincs is más jellemző tünet. Ilyenkor hiperurikémiáról beszélünk. A húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul cukor- és zsíranyagcsere-zavar is, a betegek nagy része túlsúlyos, ezért gyakoribb a magas vérnyomás és nagyobb a szívizominfarktus kialakulásának a veszélye.

Heveny köszvényes ízületi gyulladás

Ha a szérum húgysavszintje az oldhatósági határt meghaladja, húgysavkristályok válnak ki. Maguk az urátkristályok nem irritálnak, hiszen a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben is jelen lehetnek, de ha a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, olyan biológiailag aktív vegyületek szabadulnak fel, amelyek heves gyulladásos reakciót váltanak ki, köszvényes gyulladást okozva az ízületekben. Az ízületi folyamat általában 45 éves kor után, tartósan fennálló hiperurikémiát követően alakul ki. A betegség férfiaknál gyakoribb. Az ízületi gyulladás általában az alsó végtag ízületeire korlátozódik, és kezdetben csak egy ízületre lokalizálódik A heves fájdalommal járó ízületi gyulladás, a köszvényes roham sem ritka. Az esetek zömében a nagylábujj, máskor a boka-, sarok-, térd-, ritkábban a csukló-, kézujj- és könyökízület is érintett lehet.

Tophusos (csomós) köszvény

A tophusoknak a tömör, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos csomókat nevezzük. Az ízületek környékén, a nyomásnak kitett pontokon, vagy a lágyrészekben, sokszor a fülkagylón alakulnak ki.

Vesekőbetegség

Húgysavkő kialakulására a köszvényes betegek 10-20 százalékánál lehet számítani, de gyakrabban alakulnak ki náluk kalcium-oxalát tartalmú vesekövek is.

A köszvény gyógyszeres kezelése

A köszvény kezelésének célja – az ízületi gyulladás kezelésén túlmenően – a szérumhúgysavszint csökkentése, amit vagy a húgysavszintézis gátlásával, vagy a húgysavürítés fokozásával érnek el.

A köszvény étrendi kezelése

A húgysavképződés étrendi befolyásolása a nagy purintartalmú ételek fogyasztásának korlátozását jelenti. A táplálékból származó purinok a hiperurikémiás betegek szérumhúgysavszintjét nagyobb mértékben emelik, mint az egészségesekét. A diéta mind a megelőzés, mind a kezelés része lehet, hiszen hozzájárulhat a tünetmentesség eléréséhez, másrészt az étkezés a betegség tüneteinek felszínre kerüléséhez is vezethet.

Energia- és zsírszegény étrend

A köszvényes betegek nagy része túlsúlyos. Energia- és zsírszegény étrend, s ennek eredményeként a testtömeg fokozatos csökkenése számos esetben csökkenti a szérumhúgysavszintet, s a gyakran az egyidejűleg fennálló kóros vérzsírszintet is kedvezően befolyásolja. A túlságosan alacsony energiatartalmú étrend, vagy az éhezés azonban káros hatású, mert ilyen esetekben csökken a húgysavkiválasztás, tehát éppen ellentétes hatást vált ki. Amennyiben cukoranyagcsere-zavar is fennáll - diéta esetén - ezt is figyelembe kell venni.

Alkohol

A hiperurikémiás betegek nagy része rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az alkohol - feltehetően a lebontása kapcsán képződő tejsav hatására - gátolja a húgysavkiválasztást a vesében, tehát szérumhúgysavszint-emelkedést eredményez. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása köszvényes rohamot idézhet elő.

A diéta lényege: alacsony purintartalmú étrend

Néhány élelmiszer purintartalma:

• igen nagy: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, húskivonatok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók
• nagy: sertéshús, marhahús, birkahús, kacsa, pulyka, szarvas, szárazbab, lencse, borsó
• közepes: csirke, sonka, angolna, zöldborsó
• jelentéktelen: tej és tejtermékek, sovány sajtok, cereáliák, saláták, gyümölcsök, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, magvak

A köszvényes beteg diétája a gyógyszeres kezeléssel elérhető jó eredmények ellenére sem felesleges, bár kétségtelen, hogy veszített a jelentőségéből. (Az élelmiszerek purintartalmáról a tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.)

A számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb purintartalmú, növényi eredetű élelmiszerekből, amelyeket általában köretként fogyasztunk, nagyobb mennyiségeket eszünk meg, így a purinbevitel nem kevés. Tehát a purintartalmon kívül az élelmiszer adagjára is figyelni kell. Az étrend zöme lehetőleg csekély purintartalmú ételekből álljon.

Folyadékbevitel

A köszvényes beteg fogyasszon sok folyadékot, ezzel megelőzheti, hogy a vizelete besűrűsödjön, a vesékben húgysavkristályok képződjenek, és vesekő alakuljon ki. A húgysav oldhatóságát a vizelet vegyhatása is befolyásolja: savas közegben rosszabb az oldhatóság, ezért a vizeletet lúgosító diéta (tej, gyümölcsök, főzelékek) alkalmazása is javasolható.
Fontos, hogy a diéta ne tartalmazzon túlzottan szigorú megszorításokat. Segítse, és ne nehezítse a köszvényes beteg életét.

Dr. Barna Mária
a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke

forrás: Patika Tükör - 2004-05-07